Vádat emelt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) tegnap Ioana Băsescu közjegyző – Traian Băsescu volt államfő lánya – és Elena Udrea volt turisztikai miniszter ellen, akiket azzal gyanúsít, hogy 2009-ben törvénytelenül gyűjtöttek kampánypénzeket az akkor tisztségben lévő elnök újraválasztása érdekében. [caption id="attachment_50236" align="aligncenter" width="660"] Elena Udrea nyilatkozik a korrupcióellenes ügyészségről jövet. Újabb vádak[/caption] Sikkasztásra és pénzmosásra való felbujtással gyanúsítja a DNA Băsescu nagyobbik lányát, illetve többrendbeli pénzmosással és megvesztegetésre való felbujtással a volt államfő egyik legközelebbi bizalmasaként ismert Elena Udreát. A vádhatóság szerint Udrea miniszteri befolyásával visszaélve több vállalkozót vett rá, hogy fiktív szolgáltatásokra különböző (százezer eurós nagyságrendű) pénzösszegeket utaljanak át egy, az államfőnek kampányanyagokat készítő reklámügynökség számára, Ioana Băsescu pedig befolyását felhasználva (Băsescu újraválasztása után) egy állami cég vezérigazgatóját próbálta rávenni arra, hogy a „kampányadósságok” kifizetéséhez csaknem 100 ezer euróval járuljon hozzá. A DNA tegnapi közleményei szerint a vállalatigazgató végül a kért összegnek csak negyedét utalta át az elnök lánya által megjelölt bankszámlára, amiből Ioana Băsescu és akkori élettársa egy kubai kirándulás költségeit fedezte. Az ügyben további öt gyanúsítottat állított bíróság elé a DNA. Közöttük – a volt elnök egyik bizalmi embereként ismert – Dan Andronic publicistát is hamis tanúzással és bűnpártolással vádolják, amiért tavaly szeptemberi ügyészségi kihallgatása alkalmával állítólag valótlanságokkal próbálta akadályozni Elena Udrea és Ioana Băsescu felelősségre vonását. Bíróság elé állítják még az ügyben Gheorghe Nastasiát, aki a tettek elkövetésének idején a regionális fejlesztési minisztérium főtitkára volt, Victor Tarhont, Tulcea Megye Tanácsának akkori elnökét, valamint Ioan Silviu Wagnert, az egyik többségi állami tulajdonú gazdasági társaság volt vezérigazgatóját. A 2009-es elnökválasztás tisztaságának kivizsgálására egyébként ügyészségi eljárás is indult, és parlamenti különbizottság is alakult, éppen Dan Andronic leleplező újságcikkei hatására, aki szerint 2009-ben egyes állami tisztségviselők törvénytelenül befolyásolni próbálták az elnökválasztás kimenetelét. A parlamenti különbizottság előtt A 2009-es államelnök-választást kivizsgáló parlamenti bizottság előtt Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt akkori elnökjelöltje kedden kijelentette, a külügyminisztérium megtagadta, hogy hazaküldje a határon túli választási jegyzőkönyveket. „Az én meglátásom szerint ez szokatlan és furcsa, megpróbálták szándékosan eltüntetni a nyomokat. (...) Az akkori külügyminiszter megtagadta azt, amit törvényes kötelessége lett volna megtenni, vagyis hazaküldeni a külhoni jegyzőkönyveket. Ezt nem tették meg. Hogy miért? Eltitkolták. (...) Tudomásom szerint a külügyminisztérium kiadott egy belső utasítást a nagykövetségeknél kialakított szavazóköröknek, hogy ne küldjék haza a jegyzőkönyveket, pedig azok elég érdekes bizonyítékok lehettek volna” – mondta Mircea Geoană. A 2009-es államelnök-választást kivizsgáló parlamenti bizottság kedden kihallgatta Viorel Hrebenciucot is, Mircea Geoană akkori kampányfőnökét. A volt kampányfőnök szerint a 2009-es államelnök-választás körüli problémák a külföldi szavazókörzetekből adódtak. „A második fordulóban sokkal nagyobb volt a részvételi arány, mint az elsőben, körülbelül 10 millióan voksoltak. 21 órakor lezárták az urnákat, de voltak szavazókörzetek, ahol 21 óra után is folyt a szavazás. 22 óra 30 perckor kezdtek beérkezni az országból az eredmények, és láttuk, hogy csak 15 000 szavazatnyi előnyünk van, ami gondolkodóba ejtett bennünket (...) Rájöttünk, hogy ezzel a szavazatkülönbséggel elveszíthetjük a választásokat” – részletezte Hrebenciuc. Elmondta, ő maga volt az elnöke annak a bizottságnak, amelyik kidolgozta a 2004-es választási törvényt. Ennek értelmében egy szavazókörben legfeljebb 2000 személy szerepel a listákon, és számításaik szerint 7 és 21 óra között, amíg nyitva tartanak az urnák, legtöbb 1050-en tudják leadni voksukat. Hozzátette, kikérte a külföldi szavazókörzetek listáját a leadott voksok száma szerinti csökkenő sorrendben, és az első „meglepetés” a „sokat vitatott” párizsi szavazókörzet volt, amelynek listáin elmondása szerint 3785 választó szerepelt, miközben a külföldön szavazóknak nyilatkozatot is ki kellett tölteniük arról, hogy nem voksoltak más körzetben is. A kampányfőnök szerint ilyen helyzetek voltak Írországban, Angliában, Spanyolországban, Olaszországban és Chişinăuban is, ahol a számítások szerint fizikailag lehetetlen volt, hogy annyi ember leadja voksát. Viorel Hrebenciuc elmondta, mintegy 85 000 szavazattal veszítette el a Szociáldemokrata Párt a választást a külhoni szavazókörzetekben. Băsescu ellentmond A Népi Mozgalom Párt szenátora, Traian Băsescu azt nyilatkozta tegnap, hogy a 2009-es államelnöki választások második fordulójában a párizsi nagykövetségen 3785 személy szavazott 14 óra alatt, ami 270 voksot jelent óránként, ezzel ellentmondott a 2009-es államelnök-választást kivizsgáló parlamenti bizottság előtt Viorel Hrebenciuc által mondottaknak. „Kedden teljes magyarázatot kaptunk arra, hogy miért vesztett Geoană a választáson. (...) Hrebenciuc azt mondta, hogy számításai szerint egy külföldi szavazókörzetben 1050 személynél nem tudott több szavazni. Persze ezt az elméletet Chirieac, egy másik félrevezető is fenntartja. Szeretnék számokról beszélni, hogy arról tárgyaljunk, amit a központi választási iroda feljegyzett. 2007-ben Románia párizsi nagykövetségén a népszavazáson 3447 személy szavazott 12 óra alatt. 12 órán keresztül zajlott a voksolás. Ez óránként 287 szavazót jelent. A párizsi nagykövetségen öt szavazófülke és öt pecsét volt végig. 2009-ben a második fordulóban 14 óra alatt, vagyis két órával több idő alatt, mint 2007-ben, összesen 3785 személy voksolt, ami óránként 270 szavazót jelent, tehát kevesebbet, mint 2007-ben. (...) Nem tudom honnan szedték, hogy 15 másodpercenként szavazott valaki, nem, percenként egy szavazat volt, miközben Hrebenciuc azt nyilatkozta, hogy a párizsi nagykövetség egyik szavazókörzetében két pecsét volt. Másik hazugság. Öt pecsét és öt szavazófülke volt” – mondta Băsescu a parlamentben. A volt államelnök hozzátette, meggyőződése, hogy Hrebenciuc nem hazudik, de „azt bizonyítja, hogy milyen felkészületlenek voltak a kampány kezelésében” és ez még egy magyarázat arra, hogy miért veszített Geoană itthon és külföl­dön egyaránt. „Itthon azért vesztett, mert elment Vântuhoz, külföldön többen szavazhattak, mint ahogy Hrebenciuc gondolta. A saját felelősségre adott nyilatkozatokat az emberek sorbanállás közben töltötték ki, úgy mentek be a szavazókörzetbe, és ez nem vett fel pluszidőt” – mondta a volt államfő. Traian Băsescu azt nyilatkozta, hogy még nem idézték be őt a bizottság elé, de csak abban az esetben jelenik meg a 2009-es államelnök-választásokat kivizsgáló parlamenti bizottság előtt, hogyha a meghallgatás nyilvános lesz és miután a bizottság összegezte az összes szavazókörzet jegyzőkönyvét.