Hirdetés

Háromszéken nézelődtek a szépvíziek

HN-információ
Csíki gazdák csoportja tett látogatást Háromszéken. A tapasztalatcsere, információmegosztás céljával szervezett június eleji körúton háromszéki mintaértékű farmokat ismertek meg a vendégek. Ugyanakkor az esemény jó alkalom volt a két székely megye gazdatársadalma közötti gazdasági kapcsolat erősítésére. [caption id="attachment_125639" align="aligncenter" width="2560"] Bodokon Jákó Tibor fogadta a csíki gazdákat. Tej- és húshasznú marhákat is tartanak[/caption] A háromszéki körúton állattenyésztésre, növénytermesztésre berendezkedett egységek kerültek górcső alá. A vendégfogadó farmerek gazdaságuk részleteinek bemutatása mellett úgy vélték: a mezőgazdaságot üzleti foglalkozásként kell folytatni, pontos számításokra, gazdasági mutatókra alapozva. A véletlenszerű mezőgazdálkodás, a meg nem tervezett termelés, az eladási kalkulációk elmulasztása, a gazdasági-pénzügyi mérleg elkészítésének elhanyagolása csak veszteséghez vezet. A farmlátogatást a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete szervezte, a Csíkszépvízről érkezett gazdákat Ferencz Tibor polgármester és Szabó Ákos falugazdász kísérte el. A társasághoz útközben csatlakozott Könczei Csaba parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának tagja is, aki az agráriumot érintő törvényi kezdeményezésekről számolt be a jelenlévőknek. [caption id="attachment_125640" align="aligncenter" width="2560"] Beszélgetés a kovásznai Dancs-farmon. Lacaune fajtájú juhokat tenyésztenek[/caption] Új felfogás a juhtartásban A körút első állomásán a megyében – és tágabb vidéken is – egyedi, nagyfokú automatizálásra alapozott, tejelőállományú kovásznai juhfarmot ismerhettek meg a vendégek. A házigazda, Dancs Adorján francia eredetű, Lacaune fajtájú juhokat tenyészt. A termelés célja kettős. Egyrészt a tejre alapoz – ezt fel is dolgozzák –, másrészt a szaporulat értékesítésére. A nyers juhtej ára is magas, de ha feldolgozott állapotban kerül piacra, akkor eléri, sőt meghaladhatja a literenkénti 7 lejt is. A bárányok értékesítése ugyancsak hasznot hoz, gyakorlatilag ez adja a gazdaság működtetéséhez szükséges tőkét – mondta Dancs. A helyi munkaerő hiányára is kapott megoldást a farmer: nepáli vendégmunkást alkalmazott, aki egy helybelivel közösen végzi a munkát. A takarmánytermeléshez a nagy teljesítményű gépeket részesíti előnyben. Nem mindegy, adott időintervallum alatt hány hektárt lehet megdolgozni – alapozta meg gondolatát a gazda, aki szerint a számok között kell élni. Szem előtt kell tartani, hogyan teheti gazdaságosabbá a termelést, hogyan érhet el jó eredményeket a gazda. Mindezek mellett dolgozni kell, de nem mindegy, mennyi erő- és anyagi ráfordítással, milyen hatékonysággal – hangsúlyozta. A következő állomás a Komolló melletti Suffolk húsjuhfarm volt. Az egység a PetWorld Kft. tulajdona, az egyik társtulajdonos, Toró Tibor fogadta a látogatókat – a másik tulajdonos Toró János, az ikertestvére, így akár családi vállalkozásról is beszélhetünk. Toró Tibor elismerte: gazdasága sem a gépesítés, sem a legeltetés szempontjából nem jár az élen, ezzel szemben az állatok genetikája nagyon magas szintű. Folyamatosan dolgoznak a juhok értéktulajdonságainak javításán. Ezért nemrég Angliából tenyészkosokat vásároltak több ezer euró értékben. Az eredmény már az első szaporulaton látszik, rendkívül fejlett, jó testalkatú bárányok születtek. Ahogyan az egyik vendég fogalmazott: olyanok, mint egy-egy buldog. Az utóbbi időszakban jelentősen csökkent a farm juhállománya. Nem a nagy létszámra kell alapozni, hanem a minőségre – véli a gazda, aki szerint kétszáz anyajuh szaporulata esetükben annyit ér, mint 700-800 sárgapofájú bárányzása. Újdonságként tudták meg a vendégek, hogy a Suffolk juh – habár húshasznúnak tartják – igen jó eredményeket mutat a tejtermelésben is, több tejet adnak, mint a vidék őshonos juhai. Ezt a tulajdonságot is szeretnék kihasználni, a tejet feldolgozott formában kívánják értékesíteni. A bárányok, vágójuhok piacáról szólva elmondta: tavaly, de idén is természetellenesen magas volt az élő állatok vételára. Ilyen sehol nincs Európában. Ez a külföldi felvevőpiacnak köszönhető, mert a hazai igény elenyésző. Kevés juhhúst fogyasztunk, így nehéz belső piacon értékesíteni a vágott állatot – jegyezte meg. Hogy mennyire értékes a Suffolk juh húsa, konkrét példával is szolgált: bemutatta egy vágott juh hátsó combját: méretes, nagyon szép, szeletelhető formákkal, nagyon kevés rajta a faggyú, az íze sem „juhízű” – mondta. Előnyben a helyi termelők A juhfarmok után a Kökös melletti burgonyatároló, -csomagoló és -eladási központot nézték meg a csíkiak. A Solfarm Kft. hatalmas, ezer tonna kapacitású épületében hűthető, fűthető, ellenőrzött páratartalmú raktár, a burgonya kalibrálására, mosására, kefélésére, csomagolására alkalmas gépsor, valamint készáruraktár található a szükséges kiszolgáló felületekkel, irodákkal együtt. Jelenleg nincs burgonya az egységben – mondta Kiss Bartha Péter ügyvezető igazgató. Sajnos, az idei újpityóka egy hónapot késett. A déli megyékben – ahol a korai termés várható – még két-három hét kell a betakarításig. Már az egyiptomi burgonya is elfogyott, most Görögországból importálnak. Az lenne az optimális, ha a helyben megtermelt burgonyát egész évben lehetne értékesíteni. Nagy mennyiségben, jó és azonos minőségben termelni, megfelelő körülmények között raktározni, majd a megfelelő időben eladni, ez lenne a megoldás – mutatott rá a burgonyatermelés gazdasági oldalára. Az igazgató szerint az elmúlt időszakban sokat fejlődött a háromszéki burgonyatermelés, az ágazat komoly gazdasági erővé nőtte ki magát. De ez sem elég. Ők maguk ugyan nagy mennyiségben termelnek burgonyát, de a piac kielégítéséhez ennél többre van szükség. Kisebb termelőktől is felvásárolnak pityókát, ha az minőségileg megfelel a követelményeknek, így a kökösi raktározási és eladási központ egyféle „közhasznú” szerepet is betölt. A gazdatársak megsegítésére további befektetésen dolgoznak. A meglévő csarnok mellett piacteret alakítanak ki, ahol a helyi termelők ingyen kapnak eladási felületet. De figyelem: köztes kereskedők, ügyeskedők kizárva, csak az igazi termelőknek érvényes a kedvezmény! Ezzel is szeretnék segíteni a háromszéki növénytermesztőket – hangsúlyozta a központ vezetője. Bátorság kell a fejlődéshez Sepsikőröspatakon egy szinte semmiből indult, ma már 180 fős tejelőállományú farmot nézhettek meg a vendégek, ahol a piros és fekete holstein fajtájú teheneket modern, kötetlen tartásmódú istállóban helyezték el, a borjakat szoptatóautomata eteti, a fejést fejőrobot végzi. A Költő család tulajdonában lévő egységnél négy generáció képviselője várta a vendégeket, jó példát mutatva: közösen, nemzedékek összefogásával sikeressé tehető egy tehénfarm. A farmot a harmadik generáció képviselője, Költő Zsombor mutatta be. – A bátorság olyan dolog, ami kell ebben a szakmában. Ha nem vagyunk elég bátrak, hogy meglépjük azokat a lehetőségeket, amelyeket a pályázatok nyújtanak, sajnos nem tudunk lépést tartani, versenyben maradni a világpiaccal. Bármit eladunk, legyen az tej, gabona, bármi, a világpiachoz viszonyítjuk az árat, nem a helybeli viszonyokhoz. Éppen ezért minden fejlődési lehetőséget ki kell használni. Ehhez kinek több, kinek kevesebb a lehetősége. Van, aki zsebből adja az önrészt, más banki kölcsönhöz folyamodik. Utóbbiaknak úgy kell kalkulálniuk, hogy a visszafizetést akár a termelésből is finanszírozni tudják – mutatott rá a gazdasági számítások fontosságára Költő Zsombor. [caption id="attachment_125641" align="aligncenter" width="2560"] A Solfarm burgonyacsomagoló üzeme. Nem győzik kielégíteni az igényeket[/caption] Több lábon álló tehenészet Bodokon Jákó Tibor tehénfarmján volt megálló. A farm érdekessége, hogy több lábon áll. A hozzávetőleg százfős állomány szinte fele-fele arányban oszlik meg a tej- és húshasznú marhák között. Ahhoz, hogy csupán húsmarhára alapozzon egy farm, nagy állományra van szükség, legkevesebb száz főre – mondta a farmer. A tenyészetében lévő ötven fő hoz hasznot ugyan – borjú, vágóállat, továbbtenyésztésre alkalmas üsző eladásával –, de ezt nagyobb időközökben. Ennek áthidalására, a gazdaság fenntartására a tejelő állomány hozama ad lehetőséget – magyarázta. Pillanatnyilag a tejhasznú tehenek borjainak is jó a piaci ára, de csak azoknak, amelyek a Craiován található bikaállomás meghatározott hat bikájától származó spermával vannak megtermékenyítve. Ezeknek a bikáknak a leszármazottaiért – genetikai vizsgálat után – több mint húsz lejt fizet egy felvásárló – ismertette a jó lehetőséget Jákó. Gazdabarát törvényeket akarnak Könczei Csaba a parlamentben folyó munkáról számolt be a gazdáknak. Az első hónapok azzal teltek, hogy az előző parlamenti ciklus által hozott vagy előterjesztett, a gazdák számára hátrányos törvényeket, határozatokat „semlegesítsék”. A törvényalkotás során gazdabarát kezdeményezéseket bocsátanak vitára, szavazásra. Az alsóház mezőgazdasági bizottságában pozitív a hangulat. Félretették a pártérdekeket, a viták, a szavazások a gazdák érdekeit veszik figyelembe. Például így készült a háztáji sertéstartásra vonatkozó legutóbbi törvénytervezet is – mondta Könczei. A gazdák leginkább a pályázatokat érintő kérdésekkel ostromolták a képviselőt. Több pályázati intézkedés esetében már megjelentek az ideiglenes eligazító füzetek, közvitára bocsátották, bárki jöhet módosító javaslattal. Hogy konkrétan mik lesznek a pályázási feltételek, az csak a végleges eligazító füzetek megjelenése után lesz ismert. Addig is, akik komolyan gondolják a pályázást, az eddig ismertek alapján készítsék az iratcsomót – hangsúlyozta a képviselő.

Bokor Gábor



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!