közepes eső
havazás
Ukrajna: célkeresztben a nemzetiségi iskolák
Több az elsős a magyar iskolákban! – kürtölte világgá örömmel címlapján első szeptemberi számában Ukrajna egyetlen országos magyar lapja. Különösen jól kezdődött a tanév a Felső-Tiszamentén, ahol szórványban, illetve szigetként él a magyarság, adta hírül a Kárpáti Igaz Szó. A térségben az elmúlt évekhez képest szinte a duplájára nőtt a magyar tannyelvű iskolákba jelentkezők száma. A Huszti Magyar Tannyelvű Általános Iskola 28 elsőssel kezdte a tanévet az előző években jelentkező 12-15 gyerekkel szemben. A Viski Kölcsey Ferenc Középiskolában 55-en kezdték tanulni az ábécét, tavaly 32-en voltak. A Técsői Hollósy Simon Középiskolában 70 új diák van, ami rekordnak számít, az iskola fennállása óta soha nem indult három első osztály. De nem panaszkodnak más magyarlakta vidéken sem. Az öröm azonban igencsak kérészéletűnek bizonyult: a lap szeptember 7-i száma ugyanis már ezzel a címmel jelenik meg a címoldalán: Hadüzenet az oktatási rendszerünknek. Történt ugyanis közben, hogy az Ukrán Legfelső Tanács 255 igen szavazattal elfogadta az új oktatási törvényt.
De mi is a gond a jogszabállyal? A dokumentum egyik lényeges pontja, hogy 2018-tól a mostani 11-ről 12 évesre módosul a középfokú oktatás. Azt azonban Lilja Hrinevics tárcavezető is elismerte, a legnagyobb vitát a tanítás nyelvéről szóló passzus váltja ki. A szeptember 5-én megszavazott törvény vonatkozó 7. cikke szerint ugyanis az állam ezután csak ukrán nyelven szavatolja a közoktatást, annak minden szintjén. A nemzeti kisebbséghez tartozó személyek saját anyanyelvükön oktatásban csak az óvodai és alapiskolai (1–4. osztály) szinten részesülhetnek. Igaz, itt is csak az államnyelv mellett és csak önkormányzati intézményekben (államiakban nem). Az 5. osztálytól az oktatás nyelve kizárólag az ukrán, míg az anyanyelv mint tantárgy a további szinteken (általános, közép-, szak-, felsőoktatás) is alkalmazható, amennyiben erre van megfelelő igény.
A jogszabály hátrányosan érinti a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság iskolarendszerét, állítja dr. Tóth Mihály alkotmányjogász. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke azt is elmondta: az ukrán Ráda által elfogadott új oktatási törvény alapjaiban változtatja meg az ország közoktatási rendszerét, így annak nyelvhasználati szabályozását is. Sajnos a nemzeti kisebbségek nyelveinek kárára. Különösen hátrányosan érinti ez az országos rendszeren belül a magyar tannyelvű oktatást. Hogy miért? Mert az orosz és román nyelven folyó tanítást leszámítva a magyar közösség rendelkezik a legfejlettebb iskolai hálózattal az óvodáktól a felsőoktatási intézményekig. Tóth Mihály meglátása szerint az ukrán törvényhozók döntése szöges ellentétben áll az alkotmánynak az anyanyelvi oktatást, a nyelvek szabad használatát, a nyelvi alapon való diszkrimináció tilalmát és a meglévő jogok szűkítésének tilalmát szavatoló rendelkezéseivel, valamint számos nemzetközi szerződés előírásaival, többek között az ukrán–magyar alapszerződés vonatkozó tételeivel is.
Hasonló véleményen van Orosz Ildikó is. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke úgy véli, a kárpátaljai magyarság alkotmányos jogait sérti az ukrán parlament által elfogadott, a nemzetiségek anyanyelvű oktatását ellehetetlenítő oktatási törvény, ezért a kárpátaljai magyarok minden törvényes eszközt fel fognak használni oktatási jogaik visszaállítása érdekében. Az oktatási törvény kisebbségellenes rendelkezései kapcsán Orosz Ildikó elmondta: „Úgy érezzük, visszatértek a legsötétebb sztálini idők a magát demokratikus államnak nevező Ukrajnában. Felháborító, hogy az ukrán parlament a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarság alkotmányos jogait sértő törvényt fogadott el.” A KMPSZ elnöke jelezte, a kárpátaljai magyar szervezetek elsőként Petro Porosenko elnökhöz fordulnak, hogy ne írja alá az ukrán alkotmányt és a kisebbségek anyanyelvű oktatásra vonatkozó jogait semmibe vevő törvényt. Igaz, annak tükrében, hogy az államfő pártjának teljes parlamenti frakciója – Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kivételével – megszavazta a törvényt, nem valószínű, hogy Porosenko nem írja azt alá. Orosz Ildikó hangsúlyozta: mivel a kárpátaljai magyarok törvénytisztelő állampolgárai Ukrajnának, minden törvényes eszközt fel fognak használni oktatási jogaik visszaállítása érdekében, hiszen az anyanyelvű oktatás joga a gimnáziumi szintig bezárólag mindig szavatolva volt számukra, függetlenül attól, hogy Kárpátalja milyen országhoz tartozott.
A tiltakozási hullám természetesen túllépte az ország határait. Legélesebben Budapest és Bukarest fogalmazott meg kritikákat. Ukrajna hátba szúrta Magyarországot oktatási törvényének módosításával, amely súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait – jelentett ki Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter Tallinnban, ahol az Európai Unió tagállamainak informális külügyminiszteri találkozóján vett részt. A magyar diplomácia vezetője keményen fogalmazott, amikor kijelentette: „Szégyennek tartjuk, hogy a módosítás súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait, szégyen, hogy egy, az EU-val egyre szorosabb kapcsolatokra törekvő ország ilyen, az európai értékekkel homlokegyenest ellentétes törvényt hozott. Elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában elvették a jogot a magyaroktól, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a középiskolákban és az egyetemeken, csupán az óvodákban és az általános iskolákban hagyták meg ennek lehetőségét.”
„A nemzetiségi jogok szűkítése Magyarországot rendkívüli mértékben zavarja” – szögezte le a Kárpátaljáért felelős magyar kormánybiztos. Grezsa István hozzáfűzve: tapasztalható a nyugat–ukrajnai szimpátia Magyarország iránt, ez Kárpátalján és a nyugat-ukrajnai Csernovic megyében is érzékelhető. „Ugyanakkor nehezen tudjuk értelmezni, hogy a kijevi sajtó tíz százaléka a magyar szeparatizmusról szól” – jegyezte meg a kormánybiztos Grezsa István.
Bocskor Andrea és a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációja is tiltakozik az ukrán parlament által 2017. szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény kisebbségellenes intézkedései ellen és arra kérik Ukrajna elnökét, Petro Porosenkót, hogy azt ne írja alá. A törvény, semmibe véve az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait, megfosztja a nemzeti kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, ami súlyos visszalépést jelent az eddig, de még a szovjet rendszerben is, érvényben lévő jogszabályokhoz képest – húzzák alá az EP-képviselők. Ukrajna lakosságának legalább 20%-át nemzeti kisebbségek alkotják, ezért a társadalmi béke érdekében elengedhetetlen lenne, hogy tiszteletben tartsák e közösségek anyanyelvi és kulturális érdekeit.
A magyar kormány és a kisebbségek érdekvédelmi szervezeteihez hasonló tiltakozást váltott ki a törvény Bukarestben és az ukrajnai románoknál is. A román külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki az ukrán parlament által megszavazott új oktatási törvény és főleg annak a kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó hetedik cikkelye miatt. A tárca közleménye felidézte: az európai kisebbségvédelmi keretegyezményben az államok vállalták, hogy elismerik a kisebbségek jogát az anyanyelvű oktatáshoz. Victor Micula külügyi államtitkár a héten Kijevbe utazik, hogy az ukrajnai román kisebbség helyzetéről tárgyaljon. „Elvárjuk, hogy az Ukrajnában élő román kisebbség jogai ne sérüljenek” – szögezi le közleményében a bukaresti külügyminisztérium. Megszólaltak az ukrajnai román érdekvédelmi szervezetek is. Közös levélben hívják fel az ukrán elnök figyelmét, hogy az oktatási törvényre vonatkozó javaslataik közül a jogalkotók egyet sem vettek figyelembe, s arra kérik Petro Porosenkót, éljen elnöki hatalmával és vétózza meg az új oktatási törvényt.
Az ukrán oldal egyelőre halkan hallatja a hangját, s ha meg is szólal, például Pavlo Klimkin külügyminiszter, az oktatási törvény megalkotóival ért egyet. Az írott és elektronikus sajtó többsége kisebbségellenes hangnemet üt meg, s erre hangolja – a hozzászólások szerint: sikerrel – az olvasóit is. Üde kivétel a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás elnöke. Hennagyij Moszkal véleménye szerint a Legfelső Tanács által elfogadott törvény szembemegy a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával, amelyet 2003-ban Ukrajna is aláírt, de ellenkezik seregnyi más, a kisebbségek jogait garantáló nemzetközi egyezménnyel és Ukrajna alkotmányával is. Moszkal szerint szükség van az ukrán nyelv védelmére, de semmi esetre sem úgy, hogy közben korlátozzák a kisebbségek jogait és szabadságát, ezért arra kéri az államfőt, ne írja alá a jogszabályt.
Nos, ami ez utóbbit illeti, óvatosságra int, hogy Petro Porosenko kitörő örömmel üdvözölte a törvény elfogadását. Van-e vajon remény arra, hogy a hazai és a nemzetközi nyomás hatására a végleges szöveg megkegyelmez a magyar és román tannyelvű iskoláknak? A jogszabálynak van egy olyan passzusa, amely kivételt tesz azokkal az iskolákkal, ahol az oktatás az Európai Unió valamelyik nyelvén folyik, ezekben több tantárgy is előadható lesz az adott nyelven. Egy ilyen eljárás nem precedens értékű, hisz az EU-s polgárok az Ukrajna által januártól bevezetésre kerülő biometrikus határellenőrzés alól is mentesülnek. A dolog szépséghibája, hogy ebben az esetben nem az őshonos magyarság kapná vissza szerzett jogait, hisz ha teszem azt, megszűnne az Unió vagy Magyarország kilépne belőle, nyomban nullává válna ez a sovány lehetőség is. Legfeljebb Kijev krónikus pénztelenségében bízhatunk. Az ukrán miniszterelnök ugyanis bejelentette: a kormánynak nincsenek meg a szükséges eszközei ahhoz, hogy az oktatási törvényt átültesse a gyakorlatba. Ahhoz, hogy az oktatási reform teljes értékű legyen, 87 milliárd, ma még nem létező hrivnyára lenne szükség – húzta alá Volodimir Grojszman még ez év júliusában. Ha ehhez hozzáadjuk a krónikus pedagógushiányt, reménykedhetünk abban, hogy akárcsak a hozzá hasonló más „reformjogszabály”, ez is megmarad papíron, teljesítetlenül.
Ellenkező esetben nem csupán a magyar, román, orosz oktatási rendszernek mondhatunk búcsút, de várhatóan – akárcsak a nyelvtörvény 2014-es eltörlése után – újabb frontvonalak nyílnak Ukrajnában a fogalom átvitt és egyenes értelmében egyaránt.
Kőszeghy Elemér, a Kárpáti Igaz Szó napilap főszerkesztője
.jpg)
