Újabb könyv a Szent Anna-tóról

Zsigmond Enikő geológus Kőváry László-díjas turisztikai szakíró több munkát megjelentetett már a Csomád–Bálványos térségről: túrakalauzt és turistatérképet egyaránt. Csütörtökön újabb könyvét ismerhetik meg a természetjárók – és nemcsak.

Sarány István
Becsült olvasási idő: 4 perc

Csütörtökön Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban a Szent Anna-tó és Bál­vá­nyos­für­dő környékének túrakalauza című kötetet mutatják be. Az esemény szervezője az Erdélyi Kárpát-Egyesület csíkszéki szervezete. A bemutató délután 5 órakor kezdődik.
A kötet alcíme többet sejtet annak tartalmáról: A térség krónikája és túrakalauza. Gyakorlott turisztikai szakíróként Zsigmond Enikő áttekinthető, olvasmányos, érdekes információkban gazdag kötetet szerkesztett, amelyben számos hasznos tudnivalóval szolgál a bakancsos turistáknak, de haszonnal forgathatják az autósok is – no meg azok is, akik ilyen-olyan okokból nem tudnak felkerekedni és megnézni a természet e csodáját, de képzeletben szeretnék bebarangolni azt. A kötet mottóját maga a szerző fogalmazta meg: „Szerencsés vagyok! Nekem nem kellett visszamennem a természethez. Mindig benne éltem, benne élek ma is, és úgy fogom elhagyni ezt az árnyékvilágot, hogy erdők, rétek vesznek majd körül, és madarak fogják fölöttem énekelni az örök, igazi zsoltárt, a természet szimfóniáját.”
Az előszóban a szerző leszögezi, hogy ha nagyon szakszerűen járt volna el, akkor a Csomád–Büdös-hegycsoportot kellett volna bemutassa, de úgy csak kevesen tudták volna, hogy mit rejt a cím, ezért választotta a Szent Anna-tó és Bálványosfürdő környéke megnevezést, mert azt olvasva-hallva mindenki tudja, miről van szó. Mint írja, a kötet első kiadása 1998-ban jelent meg a Pallas-Akadémia kiadó gondozásában, a népszerű és hiánypótló Erdély hegyei sorozatban, de megalapozta a korábbi, a térség borvizeiről – társszerzőkkel együtt – írt munka, valamint az általa szerkesztett borvizestérkép. „Igyekeztem egy csokorba kötni a tájegység földrajzi, földtani, botanikai, éghajlati sajátosságait, nem feledkezve meg a környező települések fejlődéstörténetéről, letűnt korok romvárainak maradványairól, mert ezek történelmi múltunk kézenfekvő bizonyítékai; de itt szerepelnek a ritka növényi relikviákat tartalmazó védett területek, a térség állatvilága, a régió turistaút-hálózata, gyógytényezői és kezelőközpontjai” – írja az előszóban. Megjegyzi, hogy „néhány turistaút létrehozása és leírása első ízben jelenik meg könyvben”. A gazdagon adatolt kötet első nagy fejezete a Csomád-Bálványos térség általános ismertetőjét tartalmazza; a második terjedelmes fejezet a környező településeket, azok turisztikai nevezetességeit – főként fürdőit – mutatja be, de nem hiányoznak az alapvető történelmi információk sem. A következő nagy fejezet a védett területeket, természeti ritkaságokat veszi leltárba, s a gazdag ismertetőből kiderül, hogy nem csak a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp számít ritkaságnak, de azok – egyebek mellett – az Olt árterületének rétlápjai, a torjai Büdös-barlang vagy a futásfalvi Pokol-völgy, az uzonkai borvizes mocsár, a számos egyedi forrás, a gázömlések és gyógyiszapok stb. stb.
Jó turisztikai kiadványhoz híven részletes leírást tartalmaz a térség huszonkét jelzett turistaútvonaláról. Nem hiányoznak természetesen a függelékek: az irodalomjegyzék, illetve a gyerekkel utazóknak esti mese gyanánt a térséghez kötődő legendák, irodalmi alkotások tömör összefoglalója vagy egy tanulságos történet.
De arra is van személyes sztorija, hogy mit kell tenni, ha nem akarunk medvével találkozni a gyalogtúra során, s mit tegyünk, ha mégis összefutunk a tányértalpú bundással. Hogy mit, kiderül a könyvből.
A szerző azt írja az előszóban, hogy számára minden könyv megírása egy vizsga. A kötetet megismerve kijelenthetjük, a szerző ezúttal is jól vizsgázott.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!