Újabb kísérleti tanév előtt az ötödikesek

HN-információ
Három tankönyvvel a padjukon és az eddiginél valamivel több heti tanóraszámmal kezdik szep­tember 11-én a tanévet az ötödik osztályos diákok. A tankönyvekért felelős tanfelügyelő szerint a kisebbségi oktatásban jelenleg román nyelv és irodalomból, magyar nyelv és irodalomból, illetve vallásból van a minisztérium által akkreditált tankönyv. Azt pedig még a szakemberek sem tudják, mit hoz az új tanév. [caption id="attachment_55081" align="aligncenter" width="1000"] Ferencz S. Alpár. Több óra, kevesebb tankönyv Fotó: László F. Csaba[/caption] Az új kerettanterv szerint tanulnak ősztől az ötödik osztályt kezdő diákok, hogy ez a gyakorlatban pontosan mit is jelent, azt még az oktatási szakemberek sem tudják biztosan, hiszen az elméletben, az oktatási minisztérium íróasztalai mellett meghatározott új alaptanterv alkalmazhatósága, illetve hatékonysága a tanórák során derül majd ki. Ami azonban biztos, hogy az új tantervhez igazodó tankönyv mindössze három lesz ősztől a magyar kisebbségi oktatásban tanulók számára, a román ajkú diákoknak pedig egyelőre csak két tankönyvet akkreditált a minisztérium. Jó vagy rossz? Majd kiderül… – Amit tudunk, az az, hogy az eddigieknél valamivel több, heti huszonhét tanórája, illetve egy kötelezően választott opcionális tantárgya lesz az ötödikes diákoknak. A gyermekek azonban összesen három opcionális tantárgyat választhatnak maguknak (ez a mi iskolánkban lehet román kommunikáció, konyhakémia, helytörténet, illetve labdajátékok), tehát a harmincat is elérheti a tanórák száma hetente – tudtuk meg Ferencz S. Alpártól, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatójától. Szintén kézzelfogható változás az új tanévben, hogy heti egy órával kevesebb (öt helyett négy) órában tanulják a diákok a román nyelv és irodalom, illetve magyar nyelv és irodalom tantárgyat, az őskor–ókor–középkor történelmi korszakokkal pedig az eddigi egy helyett heti két tanórában ismerkednek. – Bár sokan úgy értelmezik, hogy idéntől vált kötelezővé az ötödik osztályban az informatika oktatása is, ez nem így van, hiszen már 2004-ben bekerült a korcsoport törzsanyagába – tette hozzá Ferencz S. Alpár. Az új kerettanterv az állampolgári ismeretek tananyagában az ötödikeseknek a kritikus gondolkodás és gyermekjogi nevelést írja elő, a kisebbségi oktatásban tanulóknak pedig heti egy kötelező idegen nyelv tanórát határoz meg. – Egyelőre nem lehet megállapítani, hogy mennyire jó vagy sem az új kerettanterv: kérdés, hogy a tananyag a gyakorlatban mennyire teszi lehetővé, hogy a pedagógus az élményszerű, játékos foglalkozásoknak is teret engedjen. Ilyen alapon pedig az sem feltétlenül rossz vagy jó, hogy az ötödikesek átlagosan napi hat órát töltenek az iskolában, hiszen ha ezt az időt jó közösségben, új élményeket, készségeket elsajátítva teszik, akkor nincs ezzel semmi baj, sőt – osztotta meg véleményét lapunkkal az iskolaigazgató. Élményszerű oktatáshoz tankönyv is kellene A tanfelügyelőség múlt héten, pénteken zárta le a tankönyvrendelést: a megye magyar tannyelvű intézményeinek pedagógusai két román nyelv és irodalom, illetve szintén két kiadó gondozásában megjelent magyar nyelv és irodalom tankönyv közül választhattak, de a római katolikus hitoktatásban is van a minisztérium által akkreditált magyar nyelvű tankönyv. – A többi tantárgyból is vannak tankönyvek, magam előtt tartok például egy ötödikes román nyelvű történelemkönyvet, ez azonban még nincs akkreditálva, valószínűleg a minisztérium hamarosan kiír egy újabb közbeszerzési eljárást a fennmaradó tankönyvekre. Az akkreditációt követően azonban a román kiadványokat magyarra kell fordítani, a kiadók pedig eldöntik, hogy az igényekhez képest megéri-e azt nekik kinyomtatni stb. A folyamat tehát hosszú – tájékoztatott Sipos István tankönyvekért felelős tanfelügyelő. A tanfelügyelő szerint román nyelvű akkreditált tankönyv is csupán testnevelésből és vallásból van, így szeptemberben biztos, hogy csak a már említett tantárgyakból lesz könyv a diákok padján. [box type="shadow" ]Digitális oktatással javítanának az eredményeken A digitális oktatás határon túli rendszerének Hargita megyei kiépítésének lehetőségéről, az oktatás versenyképességének és személyre szabott kompetenciaszint-növelésről egyeztetett Budapesten Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Horváth Zitával, a magyar kormány Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárával. A felek megegyeztek, ősszel ismét találkoznak, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, miként lehetne kiterjeszteni a programot Hargita megyére is. Ez nagyban segítheti a diákokat, hogy jobb eredményeket érjenek el a szintfelmérők és az érettségi alkalmával.[/box] Pál Bíborka


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!