A kötelező gépjármű-biztosítás (RCA) a gépkocsipark gyarapodásával egyidejűleg hovatovább a közfigyelem homlokterébe került. Ez az érdeklődés úgymond felfokozódott, ugyanis ilyen vagy olyan, illetve többé-kevésbé megalapozott okokból kifolyólag a biztosítótársaságok megemelték az RCA-díjszabásokat, esetenként igen jelentős arányban. Amint az ismeretes, a dolgok ilyenszerű alakulása okán a szállítmányozók részéről heves tiltakozások fogalmazódtak meg, tüntetésekre is sor került, s amolyan kompromisszumos megoldásként a Cioloº-kormány rákényszerült egy ideiglenes hatályú jogszabály elfogadására, a 2016/54-es sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely révén sikerült hat hónapra befagyasztani a szóban forgó díjszabásokat. Időközben a parlamentben napirendre került az új járműbiztosítási törvény tervezete, amelyet nemrégiben fogadtak el, illetve közöltek a Hivatalos Közlönyben. Május 31-én keltezték ama 2017/132-es törvényt, amely révén – túlzás nélkül állíthatjuk – új mederbe terelődött a hazai kötelező járműbiztosítás rendszere, beleértve a kártérítési eljárásokat is. A törvény a Hivatalos Közlöny június 12-i számában jelent meg, és annak egyik előírása értelmében július 12-től válik hatályossá. Igen nagy várakozás előzte meg ezt a törvény, nem csupán a biztosítótársaságok és a fuvarozók részéről, hanem a gépkocsi-tulajdonosok részéről is. Azt sejteni lehetett, hogy egy merőben új jogszabályozásról van szó, mint ahogy azt is, hogy annak egyes előírásai esetleg egyeseket hátrányosan érintenek, mások esetében pedig úgymond kedvezőbbek lesznek. Mindennek kapcsán azonban utalni kell arra is, hogy a mostani törvény révén a hazai jogalkotásba beültetődtek az Európai Parlamentnek és Tanácsnak ama 2009/103-as direktívájának az előírásai, amelyek a polgárjogi felelősség biztosítására vonatkoznak, s eme biztosítási kötelezettség ellenőrzésére, valamint ama 2009/138-as direktívának az előírásai, amelyek a biztosítási és a viszontbiztosítási tevékenység kifejtésére és az ahhoz való hozzáférhetőségre vonatkoznak. Másképpen fogalmazva, a mostani törvény révén Románia felzárkózott az uniós joggyakorlathoz, mármint a kötelező gépjármű-biztosítás terén. És ha már a kötelező biztosításról esett szó mint fogalomról, akkor az érdekesség kedvéért utalhatunk arra is, hogy ezentúl az „RCA biztosítási kötvény” szintagmáját felváltja az „RCA-szerződés”. A törvényt a honatyák még el sem fogadták, máris azzal kapcsolatosan ellentmondásos vélemények jelentek meg. Így például május 24-én a Független Autószerviz Társaságok Egyesülete (ASSAI) egy közleményében arra kérte az államelnököt, hogy a törvényt küldje vissza a parlamentnek újratárgyalás végett, mert annak vannak olyan előírásai is, amelyek hátrányosan érintik a károsultakat, mi több, ellentmondanak az Alkotmány egyes cikkelyeinek. A biztosítási brókerek szakmai szervezete (UNSICAR) nyilatkozata szerint viszont a törvény azon ügyfelek számára lehet esetleg előnyös, akik gyakran okoznak károkat, s ezek közé sorolják a fuvarozókat is, ugyanakkor hátrányos helyzetbe hozhatják a biztosítási szerződéskötők nagy részét, azaz a magánszemélyeket. Mi több, azt is kilátásba helyezte az érdekképviselet, hogy jegyzéket intéz az Európai Bizottsághoz, amennyiben a törvény hatályba lépne a parlament által elfogadott formájában. Amúgy a brókereket valóban aggaszthatják a törvénynek egyes előírásai. Nevezetesen az, amely értelmében az ügykezelési és az értékesítési költségeket korlátozzák oly módon, hogy egy adott biztosítótársaság nem számíthat fel 25%-nál nagyobb ilyen jellegű kiadásokat. Ez csupán az RCA-szerződésekre vonatkozik, de még akkor is az érdekképviselet szerint a piacról eltűnhet akár 30 000 bróker. Van, amire még várni kell A törvény értelmében bevezetésre kerülnek a referenciaárak, s azokat az utóbbi öt esztendő javítási költségei és előfordulási gyakoriságuk átlagából számítanak ki egy adott képlet alapján. A referenciaszinti díjtételeket viszont a biztosítótársaságok egyedileg kidolgozott kedvezményekkel, illetve pótdíjakkal igazíthatják ki a pénzügyi felügyelet (ASF) által meghatározott bonus/malus szabályok szerint. Ebben az összefüggésben megemlíthetjük azt is, hogy jelenleg is hatályban vannak ilyen referenciaárak, azokra vonatkozóan – amint már arról annak idején beszámoltunk – május 17-én jelent meg az ASF 2017/15-ös normája. Ezek a referencia-díjszabások továbbra is érvényben maradnak. Annál is inkább, mert a törvény egyelőre nem helyezi hatályon kívül ezt a normát. Egyébként május 17-én megjelent egy másik hasonló jellegű norma, a 2017/16-os, amely révén újólag kiegészítették és módosították a romániai gépkocsi-biztosításra vonatkozó, 2016/36-os ASF-normát. Ez a norma egyrészt a független aktuárius minőség szabályozására vonatkozik, leszabályozva annak a minőségét (az aktuális olyan szakember, aki a kockázatok pénzügyi hatásait elemzi, a biztosítótársaságok esetében pedig biztosítási matematikusi feladatokat ellátó szakértő, s mint ilyen, rá hárul a kockázatarányos díjak kiszámítása is.) Másrészt rendelkezik arról is, hogy az RCA-biztosítások esetében a biztosítóknak miként kell eljárniuk a díjszabás-módosítás tekintetében, illetve milyen kritériumokat kell szem előtt tartaniuk. Visszatérve a most megjelent törvényre, mindenképpen megemlítendő, hogy még sok mindenre várni kell. Arra már utaltunk, hogy annak előírásai július 12-től válnak hatályossá. Ugyanazon időpontig az ASF-nek szabályzókat kell kibocsátania többek között az RCA-szerződés elemeire, az RCA-biztosítással is foglalkozó biztosítótársaságok engedélyezési kritériumaira és feltételeire, a károk megállapítására, felértékelésére és a kártérítések megállapítási módozatára, a kártérítések kifizetési feltételeire, a biztosítottak esetében nyújtható kedvezmények, illetve kedvezményekre és büntetésekre, a bonus/malus rendszer alkalmazási kritériumaira, a károkat megállapító személyek bejegyeztetésének és engedélyeztetésének módozatára stb. vonatkozóan. Ugyanakkor a szóban forgó időpontban hatályát veszíti a romániai biztosításra és viszontbiztosításra vonatkozó, utólag módosított és kiegészített 1995/136-os törvény, valamint a kötelező gépjárműbiztosításra vonatkozó, 2016/54-es sürgősségi kormányrendelet. Hecser Zoltán