Andrei Mihalceával a Ferencváros elleni Európa Liga-mérkőzés után beszélgettünk, s érthetően csalódott volt a budapesti négygólos vereség miatt, mivel összesítésben a Fradi két góllal jobbnak bizonyult náluk, így ők folytatják az EL csoportkörében. „A hazai mérkőzésen akár el is dönthettük volna a továbbjutás sorsát, hiszen hétgólos előnyünkből mindössze kettő maradt a meccs végére, így tudtuk, hogy pokoli visszavágó vár ránk a fanatikus ferencvárosi szurkolók előtt. Budapesten is sokáig uraltuk a játékot, de az utolsó percekben buta hibákat vétettünk, a házigazdák pedig néhány perc alatt a maguk javára fordították a találkozót. Természetesen csalódottak vagyunk, hiszen elszalasztottuk a lehetőséget, hogy Európa topcsapatai ellen lépjünk pályára a folytatásban. A szurkolás frenetikus volt, mondtam is a csapattársaimnak, hogy Székelyudvarhelyen egykor hasonló hangulatban játszottunk.”
A bajnokságban a katonacsapat eddig három győzelmet aratott és kétszer vereséget szenvedett, de Mihalcea azt mondja, korai messzemenő következtetéseket levonni, sok csapat csak ezután lendül bele. „Idén is erős, kiegyensúlyozott a román bajnokság. A Dinamo mindenki felett áll, mind a költségvetés, mind pedig a játékoskeret tekintetében, de Nagybányának, Konstancának, a Bukaresti CSM-nek, Foksánynak, és természetesen nekünk is jó csapatunk van. Torda picit gyengélkedik, de ez a sok sérült számlájára is írható, lassan elkezdenek kapaszkodni ők is.”
Mihalcea hétről hétre követi a Székelyudvarhelyi VSK mérkőzéseit, ki nem hagyna egy meccset sem, ami érthető, hiszen egykor Udvarhelyen lett ifjúsági országos bajnok, majd tizennégy évet húzott le az SZKC-ban, amellyel egyszer országos ezüstérmet, kétszer bronzérmet, egyszer pedig nemzetközi Challenge Kupát nyertek – nem mellékesen az udvarhelyi szurkolók által Andriskának becézett játékos a döntő előtt, a pályán kérte meg párja, Zsuzsa kezét. „A sajnos igen gyenge színvonalú román másodosztályhoz képest a Bölények Ligája más kávéház, ezt most már megtapasztalhatták a fiatal székelyudvarhelyi játékosok is. Szívből szurkolok nekik, elkeserít, hogy még nem nyertek egy meccset sem. Jövő hét végén velük játszunk Bukarestben, remélem, azért nem pont ellenünk aratják majd első sikerüket, hiszen nekünk is nagy szükségünk van a pontokra.” A rutinos jobbszélső úgy látja, nagyon nehéz lesz a VSK-nak megkapaszkodnia az első osztályban. „Nem lehetetlen, de pokolian nehéz feladat, ehhez a táblázat alsó felében tanyázó csapatokat le kellene győzni, illetve hazai pályán szükség lenne egy-két meglepetésre is. Eddigi mérkőzéseik alapján elmondhatom, hogy szükségük van még néhány tapasztalt játékosra, hiszen az idegenlégiósok nem rosszak ugyan, de nem tudnak húzóemberek lenni a nehéz pillanatokban, nincs, aki hátára vegye a csapatot. Remélem, azért sikerül valahogy kivívni a bennmaradást, s aztán a következő idénytől egy jobb, ütőképesebb csapatot kialakítani, amely hétről hétre megörvendezteti a fantasztikus székely szurkolókat. Udvarhely megérdemel egy jó csapatot, a városban nagy hagyománya van ennek a sportnak, kézilabdaértő, fanatikus szurkolók vannak, úgyhogy mindent bele!”