Hirdetés

Úrnapi búcsúünnep Székelyudvarhelyen

HN-információ
Székelyudvarhelyről és a környékbeli településekről hívők százai gyűltek össze közös imádságra tegnap, Úrnapján, a Székelyudvarhelyi Főesperesi Kerület legnagyobb búcsúünnepén. A 353. búcsú ünnepi szónoka a csíkszentmártoni származású Ft. Msgr. Potyó Ferenc pápai prelátus, általános érseki helynök volt. A szentmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. [caption id="attachment_51480" align="aligncenter" width="1000"] Körmenetben az úrnapi búcsú zarándokai. Megtartó erő Fotó: Lázár Emese[/caption] Kegyesek voltak az égiek, elmaradt az úrnapi búcsút rendszerint kísérő égzengés – ragyogó júniusi napsütésben vonultak az udvarhelyi és a környező településekről, Zetelakától Oroszhegyig a keresztaljákba rendeződött hitgyülekezetek a város szívébe, a Márton Áron téren felállított szabadtéri főoltárhoz, hogy hitüket megvallva, megerősítve, együtt imádkozzanak az Úr testének és vérének, az oltáriszentségnek szentelt főünnepen. – Téves azt hinni, hogy a két világégést követően, a kommunizmus sötét korszakával együtt véget ért a keresztények üldözése a világban. A terrorizmus századában élünk, amikor nemcsak a keresztények üldözésével, de a terrorizmussal is szembe kell néznünk, a harmadik világháború folyamatban van, ezért kell „hitünkkel az utcára vonulnunk, tüntetnünk – Ferenc pápa szavait is idézte beszédében Jakubinyi György érsek, a gyulafehérvári főegyházmegye főpásztora. – Egy megoldás van, kövessük a Szűzanya felhívását most, a fatimai jelenések 100. évfordulóján, tartsunk bűnbánatot, imádkozzunk, elsősorban a rózsafűzért – tanácsolta az egybegyűlteknek. Felhívta a figyelmet annak a jelentőségére, hogy 82 esztendő után, 2020-ban, újra Budapest lesz a házigazdája a katolikus világ 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusának. „Az Úr nem ment el, itt maradt. / Őbelőle táplálkozunk. / Óh különös, szent, nagy titok!” – Babits Mihály: Eucharistia című versének hitet tevő soraival indította beszédét az ünnepi szentmise főszónoka, Ft. Msgr. Potyó Ferenc pápai prelátus, általános érseki helynök. Beszédében az oltári szentség eredetéről, misztériumáról, minden szentség közül kiemelkedő voltáról és a neki szentelt ünnep különleges jelentéséről is szólt. – Minden szentség Isten kegyelmét közvetíti, de az oltáriszentségben a kegyelem forrása, Jézus Krisztus, maga az Isten jelenik meg – mondta, hozzáfűzve: – Az eucharistia az Úr Jézus valóságos teste és vére a kenyér és a bor színe alatt. Eredete visszavezet az utolsó vacsora termébe, ahol Jézus saját magát adja tanítványainak, mert nem akar árván hagyni bennünket. 2000 év óta az egyház megjeleníti ezt a misztériumot. Rácsodálkozunk ebben az egyszerűségében is nagy és fenséges titokra – fogalmazott a szónok, felidézve, hogy Úrnapja ünneplését 1264-ben tette kötelezővé az egyház számára IV. Or­bán pápa. Figyelmeztette a zarándokokat: az eucharisztia elsősorban áldozatot jelent, amit a 21. század az individualizmus útját járó, hitetlenül bolyongó embere nem szívesen hoz, holott „hit nélkül, remény nélkül, szeretet és áldozat nélkül nem lehet hiteles életet élni”. Az oltáriszentség eledel, táplálék, amit Krisztus nem azért adott a világnak, hogy a neki szentelt búcsúünnep napján körmenetben körbehordozva „dicsekedjünk vele, hanem, hogy magunkhoz vegyük és táplálkozzunk vele”. – Az eucharisztia nem a jóknak a jutalma, hanem a gyengéknek, a bűnösöknek az erőforrása, irgalmat és erőt jelent – idézte Ferenc pápát a hitszónok, aki arra biztatta a hívőket, hogy segítő útitársként vegyék magukhoz, legyen életük központja a kenyér és a bor színében jelen lévő Jézus Krisztus. Akárcsak az érsek, Ft. Msgr. Potyó Ferenc is kiemelte a 2020-ban Budapesten megrendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus fontosságát. – Azóta teltek az évek, átmentünk a közel fél évszázados diktatúra évein, és népünk elbizonytalanodott, az igazi kenyérről a figyelem egyre inkább a földi mannára terelődött. Jó lenne, ha visszatérnénk az eucharisztikus asztalhoz, jó lenne, ha felismernénk újra az egyedüli erőforrást, Jézus Krisztust, aki minden bajunkat orvosolhatja, aki életünket célba vezeti – mondta. – Újra vissza az eucharisztiához, az áldozati oltárhoz, amely számunkra forrás és erő a mindennapi élethez! – biztatta a búcsúünnep résztevőit zárszavában Potyó Ferenc pápai prelátus, arra emlékeztetve a szentek oltalmába ajánlott gyülekezetet, hogy az oltári szentség a központja és csúcspontja is életüknek. Ezért fontos, hogy a szent titkot a közöny és megszokások porától megtisztítva, visszatérjenek a misztérium lényegéhez, hiszen ez a feltétele annak, hogy az Úrnapja ne csupán egy legyen az egyházi ünnepek sorában, hanem változást jelentsen és egy új kezdetet. A Székelyudvarhelyi Főes­pe­resi Kerület 353. búcsúünnepének zarándokai a szentmise után körmenetben, énekelve járták be a város főterét, együtt fohászkodtak a négy égtáj irányába felállított, zöld ágakkal, virágokkal díszített stációknál. Lázár Emese


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!