Tőzsdei vészjelzések

HN-információ
Már az év eleje óta növekvő tendenciát mutatott a kőolaj világpiaci ára. Igaz, hogy annak ingadozó jellege volt: hol szerényebb, hol pedig erőteljesebb a drágulás, sőt hébe-hóba a tendencia a visszájára is fordult. Az utóbbi napokban viszont ugrásszerű változás következett be… [caption id="attachment_71479" align="aligncenter" width="1000"] Venezuelai finomító. Mélyülő válság[/caption] Tegnap, 2014 novemberétől errefelé a Brent olaj jegyzése meghaladta a hordónkénti 70 dollárt, reggel azt 1%-kal magasabb értékkel jegyezték, azaz hordónként 75,59 dolláron. Ilyenképpen pedig megközelítődött az a hordónkénti 75,89 dolláros árszint, amelyet 2014 novemberében jegyeztek. A New York-i tőzsdén (WTI) a határidős szerződések 62 centtel, azaz 0,9%-kal „nyomultak előre”, el egészen hordónként 70,34 dollárig. A sanghaji tőzsdén márciusban dollárra átszámítva az árjegyzés 71,32 dollár/hordó volt, tegnap viszont elérte a 72,54 dollár/hordót. Az európai tőzsdéken a kőolaj hordónkénti ára a 73 dollárt is meghaladta. Amúgy a szóban forgó tendencia Európa számos országában „visszaköszönt” az üzemanyagok kiskereskedelmi árainak alakulásával is. Magyarországon például az utóbbi két hét során háromszor is emelkedtek az üzemanyagárak, országunkban pedig a töltőállomásoknál van olyan gázolaj is, amelynek literenkénti ára meghaladta a 6 lejt. Piaci elemzők szerint jelenleg nemigen lehet számítani a helyzet kedvezőre való fordulására, lévén, hogy az egyik legnagyobb kőolaj-kitermelő ország, Venezuela esetében egyre inkább elmélyül a gazdasági válság, ami felerősíti azt a kockázatot, hogy csökkennek szállítási, illetve kitermelési kapacitásai. Amúgy Venezuela kőolajtermelése 2000-től errefelé hovatovább csökkent, s ma az ezelőtt 18 esztendeinek a felét termelik ki, ami 1,5 millió hordót jelent naponta. A termelés bővítésére már csak azért sincs lehetőség, mert a gazdasági válság és a politikai-társadalmi feszültségek kiéleződése okán elmaradtak a szükséges beruházások. Továbbá a kőolajár tekintetében aggasztó tényezőként jelentkezhet az Amerikai Egyesült Államok elnökének ama szándéka, hogy visszavonja az Iránnal megkötött nukleáris egyezményt, ilyenképpen pedig ismét hatályossá válhatnak azok a szankciók, amelyeket a teheráni hatóságokkal szemben alkalmaztak a szóban forgó egyezmény megkötése előtt. Egyébként Irán 2016-tól errefelé vált ismét jelentős kőolaj-exportáló országgá, amikor is felemelték a vele szemben alkalmazott nemzetközi szankciókat. Ami pedig Donald Trump elnök állásfoglalását illeti: a minap bejelentette, nem bízik Irán őszinteségében, s egyszersmind kilátásba helyezte, hogy nem fogja meghosszabbítani a szankciók felemelésére vonatkozó egyezményt, amelynek határideje amúgy május 12-én jár le. Visszatérve az üzemanyagok árainak hazai alakulására, megemlítendő az is, hogy a dollár/lej árfolyam sem mutatkozott kedvezőnek az utóbbi hetek során. Hecser Zoltán


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!