Múlt hétfői lapszámunkban arról írtunk, hogy napokon belül eldől, eldőlhet a közszférai egységes bérezési kerettörvény sorsa. E meglátásunkat azzal egészítettük ki, hogy a kormányprogramban szereplő célkitűzés, illetve a kormánykoalíció határozott ígérete nemigen akar megvalósulni, mármint olyan értelemben, hogy a törvény elfogadásának május 31-re beígért utolsó határidejét nem sikerült betartani. Ugyanakkor igen zavarossá tette a helyzetet az is, hogy a hatásmechanizmus vonatkozásában még az utolsó pillanatban is akadtak tisztázatlan dolgok, arról nem is beszélve, hogy a szakbizottsági viták során meglepően sok módosító javaslat, indítvány benyújtására került sor. Kedd reggel még némi bizonytalanság érződött, de szerdán végül is villámgyorsan megszavazták a képviselőházban a szóban forgó törvényt. Amit egyesek feltételeztek, latolgattak, illetve sejtettek, az a törvény megszavazása során bekövetkezett: annak hatályba léptetésére idén, pontosabban július 1-jén nem kerül sor, csak 2018. január 1-jétől, s akkor is csak fokozatosan, azaz több szakaszban. Egyébként a jogszabályt 188 képviselő támogatta, 28-an szavaztak ellene, 24-en tartózkodtak, négyen pedig nem vettek részt a szavazáson. (Az érdekesség kedvéért megemlítenénk azt is, hogy a liberális párt egyes képviselői is igennel szavaztak, aminek okán a pártvezetés vizsgálatot, illetve szankciókat helyezett kilátásba, lévén, hogy a frakcióban előzetesen a törvény elutasításáról döntöttek.) Maradjunk a tényeknél: még május végén is azt állították, hogy július 1-jétől egyes személyzeti kategóriák esetében egy amolyan első szakasz keretében béremelésre kerüljön sor. A törvény elfogadását követően viszont a munkaügyi miniszter fél szájjal azt hangoztatta, hogy a július 1-jei dátum soha nem volt kőbe vésve, Liviu Dragnea, a kormánypárt elnöke, aki egyben a képviselőház elnöke pedig szemrebbenés nélkül azt, hogy a majdani béremelések tekintetében konkrét időpont nem volt kijelölve, csupán csak annyi, hogy az két szakaszban finalizálódik 2020-ig, illetve 2022-ig. (Valami baj lehet a memóriájával mindkét személyiségnek, ugyanis április 6-án a kormánypárt csúcsvezetőinek és honatyáinak együttes szinajai ülését követő sajtótájékoztatóján mindketten másról beszéltek.) A dolgok jelenlegi állása szerint 2018. január 1-jétől a közszférában foglalkoztatottak bérszintjeit egységesen 25%-kal emelik meg, ezt követően március 1-jétől 20%-kal a tanügyi szakszemélyzetét és 75%-kal az orvosok és az egészségügyi asszisztensek béreit. Ezek szerint a tanügyi szakszemélyzet esetében a két szakaszban sorra kerülő béremelés együttesen 50%-os béremelkedést fog eredményezni, az orvosok és az egészségügyi asszisztensek esetében pedig 2018. március 1-jétől fognak „érvényesülni” azok a bértáblázatok, amelyeket az eredeti elképzelések szerint 2022-re ütemeztek be. (Ebből az is kikövetkeztethető, hogy 2018 márciusát követően újabb béremelésre már nem számíthatnak az orvosok és az egészségügyi asszisztensek, ugyanis ők idejekorán elérik azokat a bérszinteket, amelyekre más személyzeti kategóriák esetében akár 2022-ig is várni kellene. Az idei penzum már „megadatott” A múlt szerdán a késő esti órákban Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter azt hangoztatta, hogy tulajdonképpen nincs is szó az idei béremelés elhalasztásáról, ugyanis az év eleje óta eltelt időszakok során már egyes személyzeti kategóriák esetében sor került, illetve sor fog kerülni a bérszintek megemelésére, ilyenképpen pedig az állami költségvetés szintjén beütemezett személyzeti kiadásokra szánt költségkeret kimerült. Hozzáfűzte azt is, hogy az idei béremelésekre tett ígéreteik megvalósultak, s ilyen vonatkozásban konkrét példákat is emlegetett, például az előadóművészeti intézményrendszert. Szó szerint azt állította, hogy a szaktárca, a kormány nem maradt adós az idei beígért béremelések tekintetében, s ilyen körülmények között szinte érthetetlen egyes szakszervezeti tömörülések, illetve személyzeti kategóriák által megfogalmazott tiltakozások, valamint a kilátásba helyezett további különböző akciók. Amúgy, erre az esztendőre vonatkozóan az állami költségvetés személyzeti kiadásai a becslések szerint 64 milliárd lejt tehetnek ki, ami a GDP-nek a 7,9%-át jelenti. A jövő esztendőben a kormány számításai szerint a közszférai bértömeg eléri a 76 milliárd lejt, azaz a GDP 8,6%-át. Ez utóbbi kapcsán a pénzügyminisztérium illetékesei azt is állítják, hogy ez még mindig kisebb, mint az uniós szintű arányszám. Utalni kell arra is, hogy a személyzeti kiadások teljes összege a múlt esztendőhöz viszonyítva a jelenlegi becslések szerint 12%-kal fog növekedni. Hivatalosan senki nem ismerte el, de a pénzügyminisztériumtól származó félhivatalos értesülések szerint a béremelések elhalasztására azért volt szükség, mert az utolsó percben végzett számítások alapján arra a következtetésre jutottak, hogy veszélybe kerülhet a 3%-os költségvetési hiánycél, és valóban beigazolódhat egyes hazai és külföldi szakelemzőknek, pénzintézeteknek ama előrejelzése, miszerint az megközelítheti akár a 3,6%-ot is. Öngól… Áprilisban hivatalosan bejelentették, hogy a kerettörvény tervezetét nem a kormány terjeszti be a parlamenthez, hanem a kormánykoalíciót alkotó pártok, s ilyenképpen annak erőteljesebb lesz a támogatottsága, egyszerűbb lesz az elfogadása, sőt azt is emlegették, hogy ez az egyik feltétele a július 1-jei hatályba ültetésnek. Egyöntetű támogatás ide vagy oda, a szenátus, illetve a képviselőházi tanácsok vitája során a kormánykoalíciót alkotó pártok honatyái „jeleskedtek” a módosító indítványok tekintetében. Jobbára olyanokról van szó, amelyek nyomán óhatatlanul megemelkednének a költségvetés személyzeti kiadásai. Így kerültek be bizonyos többé-kevésbé megindokolt, amolyan veszélyességi pótlékok, egyes személyzeti kategóriák esetében megváltoztak a bértáblázat együtthatói stb. stb. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy öngólt rúgtak, mert esetleg ha abban a formájában és megszövegezésében fogadják el a kerettörvényt, ahogy azt saját maguk fogalmazták meg, akkor az is elképzelhető, hogy a szóban forgó halasztás nem következik be. Ugyanakkor a dolgok ilyenszerű alakulása lehetőséget adott a munkaügyi miniszternek arra, hogy bizonyos pluszokra való hivatkozással is megindokolja a hat hónapos időeltolódást. Bérszintek Hogy mi is valósult meg az idén a közszférai béremelkedések tekintetében, arra pontos választ pillanatnyilag senki nem tud adni. Hivatalos statisztika csak az első évnegyedre vonatkozóan létezik. Március hónapban az egészségügyben például a nettó bér átlaga 2663 lej volt, ami 35%-os növekedést jelent a 2016 márciusihoz képest. Ebben a szektorban egyébként körülbelül 360 000 személyt foglalkoztatnak, s a hivatalos statisztika szerint abban jegyezték a legnagyobb bérnövekedést az utóbbi év során. A tanügyben márciusban a nettó bér átlaga 2389 lej volt, ami a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva 22%-os növekedést jelent. Ebben a szegmensben 356 ezer személyt foglalkoztatnak. A közigazgatási és a honvédelmi szektorban együttesen több mint 202 ezer személyt foglalkoztatnak, s az átlagbér márciusban 3574 lej volt. És még egy számadat: márciusban az országos szintű átlagos nettó bér kvantuma 2342 lej volt. Újólag vissza kell utalnunk arra is, hogy függetlenül a bérezési kerettörvénytől, lesznek, illetve vannak olyan személyzeti kategóriák, amelyek esetében bekövetkezett, illetve bekövetkezik egy újabb béremelés, erre – amint arról múlt hétfői lapszámunkban beszámoltunk – a 2017/115-ös törvény teremtett konkrét lehetőséget. Ezek szerint van, akiknek jár és van, akiknek járni fog, ha fog… Hecser Zoltán