Gyakori és térségünkben az országos átlagnál is gyakrabban fordul elő a vesekövesség – tudtuk meg dr. Albert Claudiu urológus főorvostól. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház urológiai osztályának vezetőjétől a kezelési lehetőségekről érdeklődtünk, arról is, hogyan működik a nemrég használatba adott modern vesekőzúzó berendezés.

– Mennyire gyakori megbetegedés a vesekövesség és a húgyúti kövesség?

– A legtöbbször előforduló urológiai megbetegedések, a vesekövesség pedig térségünkben még gyakoribb, mint máshol. Az, hogy ez miért van így, nehéz megmondani, de azt gondolom, hogy nem az ásványvizekhez, hanem inkább az étkezési szokásokhoz, a folyadékfogyasztáshoz van köze. Mindenesetre térségünkben gyakori és fontos megbetegedésről van szó. Mondhatom, hogy nincs olyan nap, amikor nem találkozunk ezzel a betegséggel, a következményeivel, például vesegörcs kezelésével, sztent beültetésével.

– Kit érint leginkább ez a betegség?

– A húsz és negyven év közöttieket érinti leginkább ez a betegség, gyakori ötvenéves korig is. A fiataloknál kevésbé jellemző, idősebbeknél is előfordul. A férfiaknál gyakrabban találkozunk vele. A vesekövek kialakulásának több oka lehet, kezdve a genetikai, tehát örökletes tényezőtől egészen az étkezési szokásokig, ugyanis minél kevesebb vizet fogyaszt valaki, annál valószínűbb, hogy kialakul nála a vesekövesség. A pácienseimnek mindig azt mondom, hogy a vese olyan, mint egy hegyi patak, ott, ahol a víz folyik, tiszták, majdnem sterilek a kövek, ugyanígy van ez a vesével is, ha sok folyadékot fogyasztunk, akkor az úgymond mossa a vesét, a sók és ásványi anyagok nem csapódnak ki és nem rakódnak le. Innen kezdődik minden: nem megfelelő folyadékfogyasztás, a nagy só- és ásványianyag-koncentráció oda vezethet, hogy kövek alakulnak ki. Egyes betegségek is vesekövesség kialakulásához vezethetnek: a túlsúlyosság, egyes gyomorbetegségek, hormonproblémák. De a legfontosabb a folyadékfogyasztás. Ha minél több folyadékot iszunk, akkor sokat teszünk a megelőzésért.

– Mennyi folyadék fogyasztását ajánlja?

– Legalább két liter folyadékot kell meginni naponta. Persze, lehet ezt a mennyiséget valamennyire személyre szabni, és oda kell figyelni az egészségi állapotra is, hisz például egy szívbetegnek nem biztos, hogy szabad ennyi folyadékot meginnia egy nap. Ezt a mennyiséget azonban például nagy melegben növelni is lehet.

– Hol gyakoribb a kövek előfordulása? A vesékben vagy a húgy­utakban?

– A kövek többsége a vesében képződik és gyakran úgy kerül a húgyhólyagba, hogy „elindul”. Azon kövek többsége, amelyek a húgyutakban vannak, a vesékben is voltak korábban, ott kezdődött el a képződésük. A vesekő kialakulása a vesekehelyben vagy a vesemedencében kezdődik. A kő aztán vagy itt marad, vagy pedig megindul lefelé a vese- és húgyutakban. Amikor ez a haladás kezdődik, akkor áll elő a vesegörcs, a húgyvezetékben ugyanis nem tud akadálymentesen haladni, elakadhat. A vesekövesség leggyakoribb komplikációja ez az elakadás és a vesegörcs. Kétféle vesekő van, azok, amelyeket a szervezet magától kilök és azok, amelyektől nem tudunk így megszabadulni. Az öt-hat milliméteres nagyságig megnövő vesekövektől elméletileg gond nélkül meg tudunk szabadulni, spontán kilökődnek. Ez persze akkor, ha jól működő vese- és húgyúti rendszerünk van, nagy áteresztőképességgel. Az ilyen kövektől egy-két hét alatt rendszerint megszabadulnak a betegek. Vesegörcs, fájdalom fennáll, de ezt kezelni tudjuk és bőséges folyadékfogyasztás ajánlása mellett ilyen kő esetén várni szoktunk, hogy a szervezet megszabaduljon a kőtől. A vesegörcs nagyon fájdalmas, azt mondják, hogy a szülési fájdalmak után következik intenzitásban, ezt a fájdalmat azonban kezelni lehet. A fájdalom rendszerint deréktájon kezdődik és kisugárzik az alsó végtagokba, a nemi szervek irányába. Hányinger kíséri. Ugyanakkor ez egy olyan fájdalom, amelyben a beteg nem kap pihentető pozíciót – a fájdalmak többségénél van egy olyan testhelyzet, amelyben nem fáj annyira, a vesegörcs esetében azonban ez nem így van. Ha a vesekő mérete meghaladja az egy centimétert, és látjuk, hogy nem tud magától kilökődni, akkor avatkozunk közbe.

– Ismerjük annak az okát, hogy mitől marad a helyén vagy mitől indul el egy vesekő?

– Nem. Annyit tudunk, hogy ez függ a kő helyétől és méretétől. Például egy-két centiméteres kő nem fog tudni bejutni a húgyvezetékbe. Ugyanakkor lehet például olyan helyen, a vesekehely egyes pozícióiban, ahonnan sosem fog elindulni.

– Mi a teendő, ha nagyobb vagy elakadt vesekő fordul elő?

– Ekkor következik a kezelés, amelynek több lépcsőfoka van. Az első a fitoterápia, vannak ajánlott gyógynövénykészítmények, ezek hatásossága azonban gyakran nem elegendő. A vesekövességet igyekszünk minél non invazívabb módon, tehát amennyiben lehet, sebészeti kezelés, vágott seb nélkül gyógyítani, a következő lépcsőfok pedig éppen ezért a testen kívül gerjesztett lökéshullámokkal zajló vesekőzúzás, amelyre a nemrég működésbe állított modern litotripor révén most már a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban is lehetőség van. Ez egy olyan eszköz, amely nélkül ma már nemigen lehet dolgozni. A lökéshullámokkal működő eszközzel a vesekövesség 80-90 százalékát gyógyítani lehet.

– Akkor is lehet használni a litotriptort, ha a kő a húgyvezetékben van?

– Igen, egyes feltételekkel. Ha például a kő elzárta a húgyvezetéket és az gyulladásban van, akkor nem alkalmazzuk ezt a kezelést. Akkor sem, ha valakinek fertőzése és nagy fájdalmai vannak. Az esetek nagy részében azonban, amennyiben nincsenek komplikációk, vesekőzúzással kezeljük a betegeket.

– Melyek a komplikációk?

– A kő által okozott elzáródás komplikáció, hisz ha az érintett vese az elzáródás miatt nem működik, akkor a követ hiába törjük össze, a vese nem fogja tudni kilökni magából. A fertőzés szintén a komplikációk egyike, hisz ilyenkor előbb ezt a fertőzést kell megoldani, gyakran sztent beültetésével, hogy feloldjuk az elzáródást. A vesekőzúzó technológiát tehát akkor tudjuk alkalmazni, ha a betegnek nincs elzáródása, nincs görcse abban a pillanatban, nem áll fenn fertőzés és működőképes a vese. Nem végzünk továbbá vesekőzúzást várandósoknál és véralvadási zavarokban szenvedőknél.

– A vesekövek többségénél azonban alkalmazható ez az eljárás. Hogyan működik?

– A vesekőzúzás a kórházunkban ingyenes. A beteg előjegyzés után jelentkezik a szakorvosnál, elvégzünk egy sor vérvizsgálatot, CT-vizsgálatot vagy intravénás urográfiát (intravénás vesefestés), EKG-vizsgálatot és vizeletvizsgálatot. Ezek után napos bennfekvés keretében lezajlik a vesekőzúzás: a beteg átöltözik, elmagyarázzuk a procedúrát, kap egy kevés nyugtatót, elfoglalja a helyét a litotriptor asztalán majd elvégezzük a beavatkozást, amely harminc-negyven percet vesz igénybe. Ezt követően a beteg hazamegy. A kezelés után körülbelül egy hónap múlva hívjuk vissza a beteget ellenőrzésbe, ennyi ideig tart, amíg a összetört vesekő kiürül. Előfordul az is, hogy a kő nem törik össze, vannak olyan vesekövek, amelyek szétzúzásához több kezelés szükséges. A legtöbb kő már az első alkalommal szétesik, de van olyan is, amelyhez két-három kezelés is kell. A kezelés után egy-két véres vizelet jelentkezik, a betegeknek ettől nem kell megijedniük, ez természetes.

– Melyik a következő kezelési lépcsőfok?

– Azon kövek esetében, amelyeket nem tudunk szétzúzni, a sebészeti beavatkozás jelenti a megoldást. Először egy sztentet ültetünk be, hogy megszüntessük az elzáródást, illetve kezeljük a fertőzést. A legtöbb esetben ezután ureteroszkópiát végzünk, ez egy minimálisan invazív beavatkozás, természetes úton egy videokamerát is tartalmazó ureteroszkóppal hatolunk be a húgy- és veseutakba, így érjük el a követ és szétdaraboljuk. A kórházunkban rendelkezésre álló modern technológia segítségével in situ, ott helyben lézerrel össze tudjuk törni a vesekövet. Nem teljesen száz százalékban, de az esetek túlnyomó többségében az eddig felsorolt módszerekkel meg tudjuk oldani a vesekövességet. A fennmaradó esetekben nyílt-feltárásos műtéteket végzünk, ezek száma azonban évről évre csökken.

– A vesekövek visszatérhetnek?

– Általában igen, eléggé gyakori a visszaesés. Akinek egyszer volt veseköve, annak gyakran ismét előfordulhat. Főként akkor, ha örökletes tényező játszik szerepet vagy olyan betegség áll fenn, amely elősegíti a kőképződést.

– Miből állnak a vesekövek?

– A kövek többségének anyaga kalcium-oxalát, de lehetnek például húgysavból kialakuló kövek vagy cisztinkövek.

– A megelőzés terén, a bőséges folyadékbevitel mellett még mit tehetünk?

– A megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás a legfontosabb. Továbbá, ha valakinek már volt veseköve, és azt a követ kivettük, akkor elemzésre küldjük, és annak függvényében ajánlunk különböző diétákat a betegeknek.

– Beszéljünk az urológiai osztályról is egy keveset. Hány orvos, asszisztens dolgozik ott?

– Három orvos dolgozik most nálunk, rajtam kívül dr. Dorin Sîngeorzan urológus főorvos és Kosza Hunor urológus szakorvos. Ebben az időszakban nálunk tevékenykedik dr. Szőcs Hunor urológus rezidens, akinek itt van a rezidensi állása, és szakvizsga után is visszavárjuk. Minden bizonnyal itt is fog nálunk dolgozni, hisz a térségből származik. Czikó Mária főasszisztens és 14 asszisztens, 7 betegápoló, 4 takarító, egy beteghordó és két orvosírnok segíti a munkánkat, végzi a betegellátást. Most, hogy a poliklinikán megnyílt a vesekőzúzó egység, az urológiai megbetegedések spektruma pedig az új orvosok érkezésével tovább fog nőni, minden bizonnyal bővülnie kell az osztály csapatának is.