Az annak idején viharos vitát és kemény kifogásokat kiváltó, utólag többször is módosított és kiegészített 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletnek van két olyan szakasza, amely érintette a 2010/263-as, az egységes köznyugdíjrendszerre vonatkozó törvényt, valamint a minimális szociális garantált nyugdíjat bevezető 2009/6-os sürgősségi kormányrendeletet is. A 31-es és a 32-es szakaszok előírásairól van szó, s azok értelmében mindkét jogosultság esetében szeptember 1-jétől azok megemelésére számíthatnak az érintettek. Marius Budăi munkaügyi miniszter még a múlt héten bejelentette, hogy a szaktárca már kiszámolta a megemelt kvantumú nyugdíjakat, és azt ezen a héten átutalja a Román Postának, az pedig azoknak a nyugdíjasoknak, akik annak révén kapják kézhez a szóban forgó juttatást. Amúgy nemcsak a nyugdíjak kvantuma lesz/lett nagyobb szeptember 1-től. Lássuk, mit ír a már fentebb említett jogszabály: az utólag módosított és kiegészített 2010/263-as törvény vonatkozó előírásaitól eltérő módon 2019. január 1-től a nyugdíjpont értéke 1100 lej marad, 2019. szeptember 1-től az 15%-kal megemelkedik, 1265 lej lesz. (Azért eltérő módon a törvény előírásaitól, mert azok szerint az indexálás módja másként történik, nevezetesen a nyugdíjpont értéke kiigazítódik az infláció arányával, s ahhoz még hozzáadandó a megelőző esztendőben elért országos átlagos bruttó bér tényleges növekedési arányának az 50%-a.) Úgyszintén a kormányrendelet előírásai értelmében, szeptember 1-től a nyugdíjas szociális illetmény szintje megemelendő 10%-kal és az 704 lej lesz. (Erről a juttatásról a már említett 2009/169-es törvénnyel jóváhagyott, s majd utólag többször is módosított és kiegészített 2009/6-os sürgősségi kormányrendelet rendelkezik.) A hazai – jelenleg hatályos – jogszabályozás értelmében nem a nyugdíjakat indexálják, hanem a nyugdíjpont értékét emelik meg. Ez első látásra talán homályosnak tűnik, de végeredményben bárki megtalálhatja a választ, azaz kiszámíthatja, hogy mennyi is lett/lesz szeptembertől a nyugdíja, hisz a nyugdíjszelvényen mindig fel van tüntetve az őt „megillető” nyugdíjpontszám, s azt kell most beszoroznia 1265-tel. Tegyük fel, hogy X-nek az augusztusi nyugdíjszelvényén 3,500 nyugdíjpont van feltüntetve, akkor szeptembertől a nyugdíjának kvantuma 4427 lej lesz. Ez egyébként a bruttó érték, mert a 2000 lejt meghaladó különbözet megadózandó továbbra is a 10%-os jövedelmi adókulccsal. Ez esetben a 2227 lej adózandó meg a 10%-os kulccsal, ami 228 lejt jelent, következésképpen a nettó nyugdíja 4199 lej lett. (Ebből az is kikövetkezik, hogy a 2000 lejt meghaladó bruttó nyugdíjak esetében a nettó érték növekedési aránya kevesebb lesz, mint 15%.) Hány nyugdíjas is van? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNP) legfrissebb adata szerint az állami társadalombiztosítási nyilvántartásban összesen 4 668 104 nyugdíjas szerepel (mármint fizikailag). Ez viszont nem azt jelenti, hogy ennyi nyugdíjas van országunkban, mert rajtuk kívül még létezik 295 914 időskorú személy, akik az egykori mezőgazdasági nyugdíjrendszernek a haszonélvezői, és továbbra is nyugdíjban részesülnek. (Júliusban továbbá a nyilvántartásban még szerepelt 874 844 olyan köznyugdíjas, akik jogosultak voltak a már említett szociális illetményre is, s amelyet az állami költségvetésből fedeznek, valamint 175 957 mindenkori mezőgazdasági nyugdíjas, aki ugyancsak jogosult volt erre az illetményre.) A lista ezzel nem ér véget, mármint a nyugdíjasok száma tekintetében, ugyanis még léteznek olyan nyugdíjasok is (és nem is kevesen), akik különleges törvények alapján részesülnek nyugdíjban. Egyrészt a honvédelmi, belügyi és a szakszolgálati nyugdíjasokról, másrészt pedig a különleges törvények alapján megállapított és folyósított nyugdíjasokra jogosultakról van szó, nevezetesen: az egykori diplomatákról, parlamenti köztisztviselőkről, polgári repülési személyzetről, ügyészekről és bírákról, a bírósági és ügyészségi kisegítő szakszemélyzetről, a számvevőszék szolgálati nyugdíjra jogosult személyzetéről. (Ez utóbbi hat személyzeti kategória esetében 9326 nyugdíjasról van szó, akik nyugdíját jobbára az állami költségvetésből fedezik, s csak egy kisebb hányadát az állami társadalombiztosítási költségvetésből. Az ügyészek és a bírák esetében a jelenlegi nyugdíjasok júliusi átlagnyugdíja például havi 18 315 lej volt, s abból 2759 lejt fedezett a társadalombiztosítási költségvetés, a fennmaradó 17 143 lejt pedig az állami költségvetés „állta”.) Megemlítendő az is, hogy a fentebb felsorolt „különleges” kategóriák esetében másként állapítódik meg a szolgálati nyugdíj, illetve a különleges törvényeken alapuló nyugdíj kvantuma. Nem ide tartozik, de érdemes megemlíteni, hogy léteznek olyan nyugdíjrendszerek, amelyek nem foglaltatnak bele az állami társadalombiztosítási rendszerbe. Például az egyházak vagy az ügyvédek saját nyugdíjpénztárai. Azok a hazai törvényes előírások figyelembe vételével működnek, de saját alapszabályzatuk értelmében. Arra vonatkozóan nincsenek pontos számadatok, hogy hány nyugdíjas is szerepel ezen nyugdíjpénztárak nyilvántartásában, ám óvatos becslések szerint több ezer. Nagy a szórásmező A köznyugdíjas kategóriák tekintetében viszonylag jelentős a szórásmező, így például abból a közel 4,7 millió nyugdíjasból mintegy 3,6 millió azok száma, akik a nyugdíjkorhatár betöltésekor, illetve azt követően kerültek nyugdíjazásra. Közel 19 000 az előrehozott nyugdíjazásban részesülő személyek száma és több mint 88 000 a részlegesen előrehozott nyugdíjazásban részesülők száma. A rokkantnyugdíjasok száma mintegy 505 900, közülük 1-es fokú rokkant több mint 47 000, 2-es fokozatú több mint 217 000 és 3-as fokozatú 247 000. Országos szinten az utódnyugdíjra jogosultak száma közel 481 000. Az elmúlt hónapban az állami társadalombiztosítási, azaz a köznyugdíjasok átlagnyugdíjának a kvantuma havi 1189 lej volt. Ezen belül a korhatáros nyugdíjasok esetében az országos szintű átlagérték havi 1348 lej volt, s szinte meglepő módon ennél nagyobb az előrehozott nyugdíj átlaga, amely 1437 lej volt, a részlegesen előrehozott nyugdíjazás esetében pedig az átlag 1031 lej volt. (Az előrehozott nyugdíj átlagkvantuma azért nagyobb, mert rendszerint az előrehozott nyugdíjazást azok kérik, akik szolgálati éveik során majd mindvégig átlagon felüli vagy annak tájékán lévő havi bruttó jövedelmet realizáltak, s ennek okán nem tartják feltétlenül indokoltnak és szükségesnek kivárni a nyugdíjkorhatár elérését.) Említettük, hogy a nyilvántartásban szerepel közel 296 000 olyan személy, aki az egykori mezőgazdasági nyugdíjrendszerből került át az állami köznyugdíjrendszerbe, s ebben a minőségében részesül. Nos, azok átlagnyugdíja júliusban 488 lej volt. Területi megoszlásban is nagy a szórásmező: az szinte magától értetődő, hogy a nyugdíjasok száma azokban a megyékben nagyobb, ahol amúgy nagy a lakosságszám. Ettől függetlenül érdemes egy-két számot megemlítenünk: a legtöbb nyugdíjast, 483 232-t, a fővárosban tartanak nyilván, azt követi 196 268 nyugdíjassal Prahova megye, majd Kolozs megye 171 902-vel. Hargita megyében 74 080 köznyugdíjas szerepelt a júliusi nyilvántartásban, nagyjából annyi, mint Szatmár vagy Gorj megyében. Az országos 1189 lejes átlagnyugdíjnál nagyobb nyugdíjat jegyeztek a fővárosban, 1560 lejest (s azon belül az 1-es kerületben 1750 lejest), valamint az ország 8 megyéjében, köztük Hunyad megyében 1551 lejest, Brassó megyében 1416 lejest és Gorj megyében 1303 lejest. Hargita megye a havi 1115 lejes átlagnyugdíjjal, valahol a középmezőnyben helyezkedett el, Dolj megye (1118 lej), Maros megye (1120 lej) és Vâlcea megye (1120 lej) „társaságában”. Havonta több milliárd lej Mostanság gyakran hallani arról, hogy problematikus lesz a nyugdíjak fedezése csupán az állami társadalombiztosítási költségvetésből. A szaktárca illetékesei szerint viszont a bevételek fokozódása nyomán mindenképp lesz pénz a megemelt nyugdíjak kifizetésére. Újólag nyomatékolnánk: egyes szolgálati nyugdíjak esetében azok jelentős hányadát az állami költségvetésből finanszírozzák. Nézzük meg a társadalombiztosítási költségvetésnek a köznyugdíjak folyósítására vonatkozó kiadásait. Júliusban a közel 4,7 millió nyugdíjas nyugdíjának együttes értéke több mint 5,5 milliárd lejt jelentett, mármint az állami társadalombiztosítási költségvetés számára. Ehhez még hozzáadandó az a több mint 144 millió lej, amelyet az egykori mezőgazdasági nyugdíjrendszerbe tartozó idősek juttatásai jelentettek. Továbbá az a közel 25 millió lej, amelyet a már említett 6 személyzeti kategória nyugdíjasainak folyósítottak. Nézzük meg, kikről is van szó: a 2015/216-ös törvény értelmében a diplomáciai és a konzuli testület tagjai szolgálati nyugdíjra jogosultak, 850 ilyen szerepelt a júliusi nyilvántartásban, azok átlagnyugdíja 5530 lej lévén, a teljes összegből közel 2,1 millió lejt állt az állami társadalombiztosítási költségvetés és közel 2,9 millió lejt az állami költségvetés. A parlamenti köztisztviselők jogállását módosító 2015/215-ös törvény értelmében szolgálati nyugdíjban részesül 805 személy, átlagnyugdíjuk 4475 lej lévén. A teljes összegből közel 2 millió lej fedeződik az állami társadalombiztosítási költségvetésből és közel 2,2 millió lej az állami költségvetésből. A 2015/83-as törvény értelmében szolgálati nyugdíjra jogosult a polgári légi közlekedés szakszemélyzete, jelenleg ilyen jogállása van 1852 személynek, júliusi átlagnyugdíjuk kvantuma pedig 10 855 lej volt, a teljes összegből több mint 4,7 millió lejt fedezett a társadalombiztosítási költségvetés és 11,1 millió lejt az állami költségvetés. A bírák és az ügyészek jogállására vonatkozó 2004/303-as törvény értelmében azok jogosultak szolgálati nyugdíjra, júliusban 3814 ilyen nyugdíjast tartottak nyilván, s azok átlagnyugdíja 18 315 lej volt, a teljes összegből 10,5 millió lejt az állami társadalombiztosítási költségvetésből folyósítottak és közel 65,4 millió lejt az állami költségvetésből. A bírósági és ügyészségi kisegítő szakszemélyzet jogállását kiegészítő 2015/130-as törvény értelmében azok szolgálati nyugdíjra jogosultak, ilyen nyugdíjas 1799 volt júliusban, átlagnyugdíjuk értéke 4289 lej lévén. A szükségeltetett teljes összegből több mint 3,3 millió lej az állami társadalombiztosítási költségvetésből „érkezett”, több mint 4,7 millió lej az állami költségvetésből. A 2016/7-es törvény, valamint az Alkotmánybíróság 2012/297-es döntése értelmében a számvevőszék egyes alkalmazottai is jogosultak szolgálati nyugdíjra, júliusban azok száma 606 volt, átlagnyugdíjuk értéke pedig 7758 lej. Az azok folyósítási igényelte teljes összegből 2,1 millió lej az állami társadalombiztosítási költségvetésből utalódott ki és több mint 2,6 millió lej az állami költségvetésből. Hecser Zoltán