István király ezeréves példája a folytonos megújulásra és a kihívásokkal való szembenézésre sarkall bennünket – hangzott el tegnap, a gyergyószentmiklósi Szent István tér avatóünnepségén, ahol az országalapító királyt ábrázoló szobrot is leleplezték. A város tízéves álma vált valóra: amint arról már lapunkban olvashattak, évekkel ezelőtt elkezdték a Bucsin negyedi tér rendezését, Polgár Botond szobrászművész pedig tíz éve látott hozzá az alkotás elkészítéséhez. [caption id="attachment_29829" align="aligncenter" width="1000"] Keleti irányba tekint az uralkodó. Hit és magabiztosság Fotó: Kertész László[/caption] Szent István király ereklyéinek átvitele ünnepén Tamás József püspök celebrálta a szentmisét az országalapító király oltalmába helyezett gyer­gyó­szentmiklósi templomban. Nagy jelentőségű eseményre gyűltek össze a gyergyószentmiklósiak és a máshonnan érkező vendégek – zsúfolásig telt az istenháza, a kisebb gyermekek közül többen is türelmetlenül kérdezgették szüleiket, hogy mit takar a templom melletti dombon látható fehér lepel. Püspöki áldás Prédikációjában – Szent István király jobb kézfejének ereklyéjére hivatkozva – a kéz jelentőségére hívta fel a figyelmet a püspök, majd az államalapító uralkodásának komoly eseménysorával vonta párhuzamba mondandóját. Többszörösen is ünnepelt a közösség, hisz a téravatás és a szoborszentelés mellett Keresztes Zoltán plébános a templom új oltárára, keresztelőkútjára és húsvéti gyertyatartójára kérte Tamás József püspök áldását. Hittel kőbe menteni a szent királyt – Az alkotónak rendelkeznie kellett azzal, ami a nagy királyra is jellemző volt – jegyezte meg Bajna György újságíró, aki a szobrászművész felkérésére méltatta a nagy volumenű alkotást. Mint kifejtette, egy bátor és szent uralkodót kizárólag a sikerbe vetett hasonló hittel lehet kőbe menteni, így csinosította Polgár Botond 3,5 tonnásra a 120 mázsás andezit kőtömböt, amelyet annak idején a gyergyóújfalvi bányában választott ki. Bajna György az alkotás részleteibe bocsátkozva rámutatott: a korona nagysága a szakrális erő fontosságát jelképezi, a más anyagból készült kereszt pedig az archaikus és a kiművelt találkozására utal. Hozzátette, Székelyföldön a Szent László-kultusz él erősebben, így a képzőművésznek figyelnie kellett, hogy olyan alkotás szülessen, „amely belopja majd a hiányzó érzéseket a székely szívekbe”. Az eseményen a Magyar Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor is jelen volt, aki közölte: rokonági ősei földjén áll, Lezsák Lajos ugyanis 1805-ben Gyer­gyó­szentmiklóson született, akinek az édesapja Gyer­gyó­szárhegyen volt tanító. – Együtt élek a gyergyóiak sikereivel és kudarcaival – fogalmazott a politikus, aki az eseményeket követően koszorút helyezett el a szobornál. Megjegyezte: többről van szó egy műalkotásnál, a felszentelt szobor Szent István király szellemiségét sugározza. Tamás József püspök a Szent István teret és a keleti irányba tekintő királyt megformáló szobrot is megáldotta és megszentelte, a nagyszámú érdeklődő pedig a Gyer­gyó­szentmiklósi Fúvószenekar koncertjét hallgatva tekinthette meg közelebbről az alkotást. Kertész László