Ma van a biodiverzitás (biológiai sokféleség) védelmének világnapja. Ennek alkalmából kérdeztük Demeter László biológust Székelyföld természeti értékeiről és a helyi közösség ezen értékekhez való viszonyulásáról, az ebben rejlő lehetőségekről. [caption id="attachment_88841" align="aligncenter" width="1000"] Fotó : László F. Csaba[/caption] – Hallhattunk arról, hogy térségünk élővilága európai viszonylatban kifejezetten gazdag. Mit is jelent ez? – A biodiverzitás szó az élőlények változatosságát próbálja megfogni, összegezni, és elsősorban a vadon élő élőlények sokféleségére szokták használni, de beszélhetünk egy fajon belüli változatosságról is. A modernizáció, illetve a túlnépesedés a világ számos helyén oda vezetett, hogy a vad élővilág visszaszorult, folyamatosan tűnnek el fajok. A mezőgazdasággal kapcsolatban a diverzitás csökkenése azt jelenti, hogy egyre kevesebb fajt és ezeken belül egyre kevesebb fajtát termesztünk, ami hosszú távon kedvezőtlen folyamat, a szegényedést, az értékvesztést, a betegségekkel, környezeti változásokkal szembeni ellenálló képesség csökkenését eredményezi. Meggyőződésem, hogy Székelyföld legfőbb tőkéje a gazdag élővilág, a természeti szempontból gazdag táj. Nemrég ismertük fel, hogy Székelyföldön található Európán belül a legtöbb természetes állapotban levő, fajgazdag kaszáló, ez is mutatja területünk természeti gazdagságát. Ez nemcsak adottság, hanem óriási lehetőség. Fontos, hogy felismerjük és teljes mértékben kihasználjuk a természet gazdagságában rejlő lehetőségeket. Ennek alapfeltétele, hogy részletesen megismerjük ezeket, és jól gazdálkodjunk velük. Kultúránk része a gazdálkodás, és a természeti értékeknek sok esetben szükségük van a gazdálkodásra, az emberi jelenlétre. Az Európai Unió azért értékeli kiemelten a természeti szempontból gazdag tájakat, mert ezek napjainkra megritkultak, kis területekre szorultak vissza. A fejlődés, a városok és az úthálózat, a modern mezőgazdaság terjeszkedése a tájat feldarabolta, a fajgazdag élőhelyeket kicsire zsugorította. Nálunk ez a fragmentáció még nagyon kis mértékű az európai átlaghoz képest. A természeti gazdagság szorosan összefügg a családi gazdálkodással, a helyi közösségek meglétével. Ez kétirányú kapcsolat, a helyi közösségek hozzájárulnak a természeti értékek megtartásához a kisléptékű tevékenységeikkel, ugyanakkor a természeti értékek hozzájárulhatnak a helyi közösségek fennmaradásához. – Miben rejlik a biológiai sokféleség értéke a helyi közösség számára? – A nagy biodiverzitású területekre a modern világban nagy igény van. Székelyföld az európai társadalom ez irányú igényét tudja kielégíteni, és ez gazdasági szempontból jövedelmező lehet. A jelenlegi folyamatok azt mutatják, hogy az Európai Unióban a mezőgazdasági támogatásokon belül nőni fog a termeléstől eltérő funkciók, vagyis a környezetvédelmi és klímaváltozást csökkentő tevékenységek támogatását tekintve várhatóan a mezőgazdasági támogatások mértéke nőni fog, éppen az a szelet, amelyben Székelyföld nagyon jól tud teljesíteni. Egy másik, természeti értékekre alapozható gazdasági lehetőség a turizmus, amely bár lassúbb folyamat révén, de láthatóan növekszik. Ami nálunk az utóbbi időben hangsúlyosan kezdett megjelenni, az az egészséges élelmiszertermékek előállítása. A legnehezebb a nagyobb piacokra eljutni, de az egészséges életmód és táplálkozás iránti igény egyre nő. Egészséges táplálékot egészséges területen lehet előállítani, ebben Székelyföld kiemelkedő. Az egészséges terület az életminőségünket is pozitívan befolyásolja, természeti értékekben gazdag területen sokkal jobb élni. – Mi segíthet abban, hogy e természeti értékekkel megtanuljunk gazdálkodni? – Ha ismerjük értékeinket, akkor tudunk felelősen gazdálkodni velük. Mint közösség kell fejlesszük magunkat, nyitott szemmel járjunk Európában, beilleszkedjünk az európai környezetbe. Az Európai Unió ezeknek az értékeknek a megőrzését tűzte ki egyik fő céljául, meg kell értsük a szándékokat, a kapcsolódási pontokat. A természeti értékek a helyi közösségek érdekét szolgálja, viszont a rövid távú egyéni érdekek sokszor veszélyeztetik a hosszú távú közösségi érdekeket. A klasszikus megoldás erre a problémára a törvényes korlátozások, szabályok, és ezeknek erőből történő betartatása. Ez szükséges, viszont a legtöbbször nem működik. Éppúgy, mint a gyereknevelésben, a szidásra is szükség van, de még nagyobb szükség a pozitív motiválásra, a dicséretre, jutalmazásra. Ugyanígy serkentő eszközök, jelentős támogatások állnak rendelkezésre, az Európai Unió biztosítja a törvényes keretet és a támogatást, hogy az emberek rövid távon se veszítsenek a természeti értékek megőrzése miatt. Az Unió a helyi közösségek szövetségese abban, hogy a természeti értékek fenntartására fordított munka elnyerje jutalmát. Azonban mint minden kapcsolat, ez is minimum két felet igényel. Mindenki hozzá kell tegye a maga részét, hogy jól működjön. A tagállamok gyakran nem képesek élni a lehetőségekkel, a helyi közösségek csak nehezen érvényesülnek, viszont az Európai Unióban felismerték, hogy a helyi közösségek a legfontosabbak ahhoz, hogy a gazdasági rendszer működjön, alapelv, hogy a döntések az érintett közösségekhez a lehető legközelebb kell megszülessenek. – Tudunk élni a térségünk bio­diverzitásában rejlő lehetőségekkel? – Szerencsére nálunk a lakosság körében van egy mondhatni ösztönös nyitottság a természeti és a kulturális értékek megőrzése irányába. Másrészt a társadalmi elitünk jelentős része is felismerte ennek a fontosságát. Hargita Megye Tanácsának a Székely termék mozgalma egy kiváló példa erre, amely szorosan kapcsolódik a természeti értékek megőrzéséhez. A legerősebb kapocs az Európai Unió lehetőségei felé a politikai részvétel, ezt tovább kell erősíteni. Ahhoz, hogy felfigyeljenek ránk, fel kell tudjuk mutatni az értékeinket, számtalan kapcsolatot kell fenntartanunk az Európai Unióval, ehhez az egyik legfontosabb eszközünk a politai jelenlét. Nem egy szükséges rosszként kell rá tekintenünk – ahogy sokan jelenleg érzékelik –, hanem felhasználnunk a természeti tájaink és ezáltal a helyi közösségünk fennmaradásához.(x) Kopacz Emőke