Noha a java még hátra van, az eddigiek alapján jó évre számítanak idén a Hargita megyei vándor- és állóméhészek: a mézesbödönökbe május folyamán máris több gyűlt, mint tavaly egész esztendőben. A gazdagon virágzó, változatos növényflóra miatt a virágpor és a havasi méz minősége is kiválónak ígérkezik, a csemegéhez ráadásul a fogyasztók idén olcsóbban juthatnak hozzá. Hogy pontosan mennyivel, az később dől el: árakat egyelőre még a nagykereskedők sem mondanak.

[caption id="attachment_2741" align="aligncenter" width="620"] Kaptármustra. Jó év elé néznek az álló- és vándorméhészek Fotó: Domján Levente[/caption]

Domján Levente domjan.levente@hargitanepe.ro A tavalyi büntetéssel felérő katasztrofális méhészszezon után idén gazdagabban jutalmazza a természet a Hargita megyei vándor- és állóméhészeket: a jónak számító termésmennyiséghez ráadásul kiváló mézminőség is társul. A Hargita megyei vándorméhészek – az ország déli megyéiből hazatérve – immár a repce és az akác virágzásán is túl vannak, méheik jelenleg a havasi kaszálókról gyűjtenek, ám a vándorok pavilonjaikkal két héten belül újra útra kelve, előbb a hárs, majd a napraforgó virágzására készülnek.

Kijött a vándoroknak a lépés Lajos Ferenc, csíkpálfalvi bio­méhész 220 méhcsaláddal „vándorol”. A május elején kezdődött szezont Calafaton, a román–bolgár határ közelében kezdte, majd onnan az akác többhullámú virágzását követve fokozatosan a Kárpátok déli lejtői felé húzódott. Az elért eredmények alapján lapunknak a repcetáblákról és az akácerdőkről termelt mézmennyiségét is jónak nevezte: a legjobb hordást ezúttal a második akácon tapasztalta. A repcéről családonként átlag 9-10 kilogrammot, az akácról pedig 15-16 kilót sikerült begyűjtenie. – Az akácméz különösen jó lett: a méhek nem vegyítették össze semmivel, rég volt ilyen tiszta, kiváló minőségű akácunk – tette hozzá a csíkpálfalvi méhész. Elmondta, a kövér tavaszi időjárás nyomán – mennyiség és minőség terén egyaránt – nagyon jónak mutatkozik a havasi kaszálókról begyűjthető méz- és virágpor is: méhei jelenleg a gyimesi virágmezőkről hordanak. A sort rövidesen a havasi málna virágzása teszi teljessé. – Nem akarom elkiabálni, de jó évnek mutatkozik az idei. A tavalyi össztermést már most meghaladtuk. A kockázat azonban még benne van, hogy a hársról semmit sem tudunk gyűjteni. Öt-hat évvel ezelőtt fordult elő, hogy a hársról két helyszínen járva egy kiló mézet sem tudtunk termelni. Ez sajnos bármikor megismétlődhet – fogalmazott lapunknak a méhészesélyeket óvatosan latolgatva Lajos Ferenc. Jobb esztendőben reménykednek A tavalyi után jobb esztendőnek néznek elébe idén a méhészek Ádám József, az udvarhelyszéki méhészeket tömörítő Örösi Méhészegylet elnöke és Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület vezetője szerint is, egyetértve abban is: tavaly elszenvedett veszteségeiket a méhészeknek ettől még nem lesz könnyű pótolniuk. Ádám József saját tapasztalataiból kiindulva jó közepesnek ítéli a vándorok idei méztermelési eredményeit, hisz vándorméhészként 350 méhcsaládjával Dolj, Vâlcea, majd Szeben megyében követte a szezonális mézadó növények virágzását. A repcéről begyűjtött 5-6 kilós méztermést gyengének, az akácról begyűjtött mennyiséget lényegesen jobbnak, családonként 10 és 20 kiló közöttinek nevezi. Az állóméhészek a méztermelési szezonjukat ugyanakkor csak most kezdik, de Lázár Tibor úgy véli, május az állóméhészek esetében máris jobb eredményeket hozott a sokévi átlagnál. – Még nem lehet igazán árumézről beszélni, de fenntartó hordásról és valamennyi pluszról igen. Ez máskor nem szokott meglenni, sőt más években ilyenkor még etetnünk kellett a méheket. Idén jóval nektárosabb a természet, a méhek is jobban fejlődtek, a családok megítélésem szerint jó állapotban vannak. Optimisták vagyunk: a májusi szezon több nektárt adott, mint a szokásos átlag. Ha június is hasonló lesz, akkor meg vagyunk élve. Az állóméhészetek méztermelés terén már most úgy állnak, mint tavaly ősszel, tehát nem rossz a helyzet – értékelte lapunknak a megyei méhészegyesület elnöke.

Olcsóbb mézre számítanak Ami a mézárakat illeti, a méhészek csökkenést valószínűsítenek, de azt, hogy az új méz kilójához a fogyasztók végül is milyen áron juthatnak hozzá, a méhészek szerint csak a későbbiekben derül ki. – Még mindenki nagyon óvatos. Senki sem tud pontos árakat mondani. Egyelőre még a nagyfelvásárlók sem mondanak semmi biztosat, az akác kivételével az áruméz mennyiségét sem tudjuk, a mézárakat pedig döntően ez a két fő tényező határozza meg – érvelt Lajos Ferenc. Megjegyezte: lehetőség szerint maga csomagolja a mézet, és így kínálja a vásárlóknak. A kiskereskedelmi árakat a pálfalvi méhész egyelőre a tavalyi szinten tartotta: az akácmézért – tisztaságtól függően – 35-40 lejes, a hársmézért 25 lejes, a repce és a vegyes virágméz kilójáért pedig 23 lejes kilónkénti árat kér. Az exportra szánt akácméz kilójáért amúgy a nagykereskedők információink szerint 22 lejt fizetnek a méztermelőknek.

Hónap végéig várják az elszámolásokat

Június végéig várja gyógyszer-, eszköz-, vagy méhcsalád-, rajvásárlási elszámolásaikkal méhésztagjait csíkszeredai székhelyére a Hargita Megyei Méhészegyesület – emlékezteti lapunkon keresztül méhészkollegáit Lázár Tibor, az egyesület vezetője. Hozzátette: az Országos Méhészeti Program (PNA) keretében kínált támogatásokhoz szükséges igénylési dokumentációt a méhészek elszámolásai alapján a szakegyesület munkatársa állítja össze: ám ehhez szintén idő kell. Az egyesületi tagok nevében összesített számlákat, méhésztámogatási kérelmeket a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökséghez (APIA) a szakegyesületek július végéig nyújthatják be. Újdonság, hogy a táplálékkiegészítők vásárlását a méhészprogramból idéntől már nem finanszírozzák, ám idéntől az új kaptárokat is csak olyan asztalosműhelytől, vagy kaptárok gyártásával foglalkozó méhészkollegától vásárolhatnak, akiknek e tevékenység a CAEN kódjai között is szerepel. A PNA félig uniós, félig hazai forrásból biztosított évi 6,8 millió eurós, azaz közel 30 millió lejes költségvetéséből a Hargita megyei méhészek egyre kisebb támogatási összegekben részesülnek. 2011-ben két egyesületen keresztül a Hargita megyei méhészek még 800 ezer lejnyi támogatást kaptak, ehhez képest a gyógyszervásárlásra, állománybővítésre – anyák, rajok, illetve méhcsaládok vásárlására –, illetve laborvizsgálati költségekre és vándorméhészetre igényelhető támogatásból 2012-ben már csak 550 ezer, 2013-ban 376 ezer, tavaly pedig 418 ezer lejhez jutottak a méhészek – derült ki az APIA adataiból.