Gyergyószentmiklóson a legdrágább a távhő Hargita megye nagyobb városai közül – legalábbis ez derült ki a munkatársaink által összegyűjtött adatokból. Azt is megtudtuk, hogy Szé­kelyudvarhelyen drágult a távfűtés, és így ott most tíz lejjel többet kell fizetni gigakalóriánként, mint Csíkszeredában, ahol változatlan maradt a távfűtés ára. Igaz, a megyeszékhelyen csupán a város lakóinak egytizede veszi igénybe a központi távhőszolgáltatást. A megye többi városában pedig úgy oldják meg a fűtést, ahogy tudják. Összeállításunkban utánajártunk: a megye nagyobb települései, hogyan birkóznak meg a téli fűtésidénnyel. Csíkszeredában és környékén sokan fűtenek fával                                                               Fotó: László F. Csaba Hargita megye nagyobb településein a fűtést sokféleképpen oldják meg. A távhőért a gyergyó­szentmiklósiak fizetnek a legtöbbet, de ott sem mindenki egyformán. Erős kontraszt figyelhető meg például Szentegyháza és Maroshévíz között. Míg Szentegyházán már 2018 őszén felszámolták a távhőszolgáltatást, mert az műszaki szempontból elavult és óriási veszteséget termelt, addig Maroshévízen szeretnék bevezetni. Sokan a mai napig fával fűtenek. Megfelelő minőségű, de drága a fűtés Gyergyószentmiklóson nagy különbségek mutatkoznak a fűtésszámlák tekintetében az egyes városrészek és lépcsőházak között. A gigakalória teljes ára 366,08 lej, a fogyasztók azonban ennél kevesebbet fizetnek, ugyanis az önkormányzat gigakalóriánként 49 lejes ártámogatást biztosít, így a lakossági ár 317 lej. Novemberre a szokatlanul enyhe időjárás miatt a többség jóval kevesebbet fizetett, mint egy átlagos téli hónapban. Kétszobás lakások esetén a megkérdezett lakosok többségének 150 és 200 lej közötti összeg szerepelt a számlán. Ebbben a hónapban is volt azonban olyan lakás a Forradalom negyedben, melynek fűtésszámlája 400 lejre rúgott. Az ott lakó azonban megjegyezte, hideg téli hónapokban akár 700 lejt is fizetnek, sőt már annál magasabb számlájuk is volt. Több kétszobás lakás tulajdonosának elmondása szerint átlagos téli hónapokban 300 és 400 lej közötti összeget fizetnek a fűtésre. A szolgáltatás minőségére egyik lakónegyedben sincs panasz, helyenként negyedik emeleti lakásokban tapasztalják, hogy nem megfelelő a hőmérséklet, viszont második és harmadik emeleti lakásokban többek szerint időnként túlságosan is meleg van. A fogyasztók többsége viszont soknak találja a fizetnivalót. A decemberi számlákat egyébként még nem kapták meg. Magánházakban lakóktól érdeklődve megtudtuk, évente átlagosan 3000–4000 lej közötti összegre vásárolnak fát, ebből oldják meg a téli fűtést, valamint esetenként a meleg vizet is téli, illetve nyári hónapokban. Egy felszegi lakos azt mondta, átlagosan 200 köbméter fát tüzelnek el egy tél alatt. Gyergyószentmiklóson jelenleg 200-220 lejes áron lehet tűzifát vásárolni. A helyi önkormányzat fatelepén 170 lejes köbméterenkénti áron kínálták a fát tavaly ősszel, onnan azonban elsősorban rászoruló családok vásárolhattak. Csíkszeredában nem drágult a távhő Csíkszereda lakosságának csupán 10 százaléka veszi igénybe a vízszintes hőelosztás előnyeit: jelenleg körülbelül 1900 háztartást látnak el hőenergiával – közölte lapunkkal Reisz Attila, a Goscom Rt. távhőszolgáltató vállalat igazgatója. A gigakalória ára az elmúlt 3-4 évben nem mutatott változást, 250 lejbe kerül. − Nem lehet pontos számot mondani, hogy mennyi a fűtés költsége egy tömbházlakásnak a téli hónapokban. Ez sok mindentől függ, és az árak akár 100 százalékban is eltérhetnek egymástól – fejtette ki Reisz Attila. Hozzátette: véleménye szerint nagyon jól tették, akik nem váltak le erről a rendszerről. Valamilyen formában ezek a személyek támogatásban is részesülnek, illetve a gáz ára évről évre csak növekedést mutat. Csíkszeredában és környékén sokan a fával való fűtést részesítik előnyben, esetleg másodlagos megoldásként tekintenek rá. Néhány helyi vállalkozó a felhasogatott fát kérésre házhoz szállítja: egy csíkszeredai kereskedő 30 centiméter nagyságúra felhasogatott bükkfát értékesít, amelyet igény szerint házhoz is szállít. Egyszeri szállítással 1350 lej értékben, 8 köbméter fát tud eljuttatni a vásárlóhoz, amely hozzávetőleg 2,5 öl fát jelent. Egy csíkdánfalvi kereskedő pedig csak a fa értékesítésével foglalkozik, ő nem vállal szállítást. Az ő esetében 1 öl fa 600 lejbe kerül. Mint megtudtuk, az időjárási viszonyok miatt eddig nem volt akkora kereslet a tüzelőanyag iránt, de reményeik szerint ez még változhat. Székelyudvarhelyen tíz lejjel drágább, mint Csíkban A városi tanács tavaly szeptemberi döntése alapján mintegy harminc százalékkal drágult tavaly októbertől a távfűtés Székelyudvarhelyen. Tavaly őszig 406,06 lej volt egy gigakalória eladási ára, amelyből a lakosság 198,33 lejt fizetett, a városi szubvenció 207,73 lej volt. Az eladási árat 557,31 lejre emelték, amiből a lakosság október elsejétől 260 lejt fizet gigakalóriánként, a város 297,31 lejt vállalt át. Fűtéstámogatást október 8-tól igényelhettek a városlakók. A városban október közepétől április közepéig tart a fűtésszezon. A fűtéstámogatást igénylők listáján eddig 166 személy szerepel a városháza szociális osztályának kimutatása szerint. Ez a szám azonban minden hónapban változik, aszerint, hogy az adott hónap 20. napjáig hányan igénylik ezt a fajta támogatást. Minden hónap 10. és 20. napja közötti időszakban kell az igényléseket beadni a fent említett irodába. A támogatás pénzbeli támogatást jelent: fás tüzelés esetén a városházán vehető fel a támogatás készpénzben, míg gázas, elektromos, valamint távfűtéses esetben a fizetendő összeg értékéből vonják le a megítélt támogatást. Távfűtésnél 155 lejnél kisebb egy főre jutó jövedelem esetén 100 százalékos támogatás is van. A legkisebb támogatási arány 5 százalék. Gázas fűtésnél a támogatás értéke 20 és 262, elektromos áramosnál 20 és 240, fás fűtés esetén 20 és 58 lej között változik a jövedelem függvényében. Ezeket az arányokat, illetve értékeket a törvény országosan szabályozza. Távfűtés már nincs,de legalább a fa olcsóbb Szentegyházán 2018 októberétől megszűnt a távfűtés szolgáltatása, a lakosság gázzal, fával és villannyal oldja meg a fűtést a téli hónapokban. A tömbházak, magánházak lakói is saját fűtésrendszerrel rendelkeznek. A távfűtés megszüntetésére azért volt szükség, mert nagy veszteségeket termelt a városnak. A rendszer több mint 15 évig működött, de elavult, a kazán kiégett, emiatt 48 órás fűtéskiesések voltak a legnagyobb hidegekben. A lakosság részéről is hatalmas adósságok halmozódtak fel, az önkormányzatnak egy szezonban 700 ezer lejbe került a fenntartása, tehát rengeteg veszteséget termelt. A távhőt megközelítőleg száz ANL-s lakásban, a közintézményekben és 150 lakrészben használták. A közintézményekben gázzal oldották meg a fűtést, a megszüntetést megelőzően értesítették a lakosságot, hogy mindenki oldja meg a fűtését. Néhány család hatalmas adósságot halmozott fel, amelyet mai napig is törleszt – tájékoztatta lapunkat Molnár Tibor polgármester. A fa méterenkénti ára az őszi árakhoz viszonyítva csökkent, 200 lej körül mozog, míg ősszel 220-250 lejt is elkértek. Kivitelezőre várnak Maroshévízen és Borszéken Maroshévízen a tömbház­la­kások fűtését fával, préselt faőrleménnyel, esetenként villannyal működő fűtésrendszerekkel biztosítják a lakók háztartásonként. Jelenleg a polgármesteri hivatal és a kórház rendelkezik pellettel működő hőközponttal, az iskolaépületeket pedig fatüzelésű kazánok fűtik – mondta el érdeklődésünkre Olariu Dumitru, Maroshévíz alpolgármestere. Az elöljáró hozzátette, hamarosan elkezdődhet a városi gázvezeték kiépítése. Így nemcsak a középületek fűtése, hanem a tömbházaké is megoldódhat a közeljövőben. Borszéken is hasonló a helyzet, távfűtés hiányában a tömb­házlakók maguk oldják meg lakrészeik fűtését, többnyire fával. A közintézmények saját hőközpontokkal rendelkeznek, most van tervben a biomassza alapú fűtésrendszer kiépítése, amelyről már korábban is beszámoltunk. A közel 180 ezer euró összköltségű megnyert uniós pályázat révén egy konténeres hőközpont épül majd a polgármesteri hivatal udvarára: innen jut majd el föld alatti vezetékekben a közintézményekhez, azok meglévő fűtésrendszereire csatlakozva. Amint Rédai Botondtól, a borszéki polgármesteri hivatal sajtószóvivőjétől megtudtuk, a tervezésre és a kivitelezésre már kétszer írtak ki közbeszerzési eljárást, eddig azonban egyetlen cég sem jelentkezett. Tusnádfürdő és Balánbánya gázzal fűt Amint Bőjte Csaba Ernő polgármester lapunknak elmondta: Tusnádfürdőn az emberek 80 százaléka gázzal fűt, főleg azok, akik tömbházlakásban élnek. A családi házak, panziók, hotelek fűtésére általában vegyes tüzelést alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy gázzal és hidegebb napokon fával oldják meg. Szerinte erre azért van szükség, mert egy nagyobb házat nagyon költséges lenne csak gázzal fűteni, de ha keményebb télről van szó, akkor 40 köbméter fát is elhasználhatnak az emberek. Bár néhányan még nem mondtak le a fáról, Tusnádfürdőhöz hasonlóan Balánbányán is a legtöbb intézmény és család az épületek fűtéséhez a földgázt választotta. − Mi is gázzal fűtünk a Tanulók Házában, de azt elmondhatom, hogy nagyon költséges mulatság. De ha belegondolunk, egy 400 négyzetméter alapú épületet kifűteni nem kis dolog. De csak azért, mert hideg van, nem állhat meg az élet. Az oktatásnak folytatódnia kell, a gyerekeknek pedig szükségük van, hogy meleg környezetben végezzék a feladatukat – osztotta meg véleményét lapunkkal Sándor Csaba, a Tanulók Háza néptáncoktatója.

HN-összeállítás