Három hónapos tanfolyam keretében a méhészkedés, méztermelés alapvető elméleti és gyakorlati szabályait, technikáit sajátíthatja el az a két tucat gazda, akik a Hargita Megyei Agrárkamara és a Hargita Megyei Méhészegyesület csíkszeredai méhészképzésére jelentkezve a hétvégén kezdték el szakmai tanulmányukat. [caption id="attachment_22280" align="aligncenter" width="620"] Lázár Tibor méhcsaládokat vizsgál. Továbbadják az évtizedek alatt felhalmozott tudást[/caption] Több mint húsz hallgatóval indult el a hétvégén, Csíkszeredában a Hargita Megyei Agrárkamara kezdő méhészeknek szóló tanfolyama. A három és fél hónapos, akkreditált, május közepén záruló oktatási program ideje alatt a méhészet iránt érdeklődő gazdák, kezdő- és hobbiméhészek a méhlegelők, a méhészeti technológiák, a méhbetegségek és a méhegészségügy, valamint a méhészeti termékek előállítása, továbbá az értékesítéshez kapcsolódó gazdasági, számviteli, élelmiszerbiztonsági tudnivalókról, szabályokról „gyűjthetnek” alapvető tudásanyagot. Ezekre az információkra, elméleti tudásra később – megfelelő gyakorlati tapasztalat birtokában – a méhészkedést akár a főmegélhetést biztosító tevékenységként is alapozhatják – biztatta a méhészképzés pénteki első előadására összegyűlt gazdákat Ábrahám Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara igazgatója. Helyük van a vásárokon A képzést szervező intézmény vezetője elismerte, bár az elmúlt évek alatt a mostanihoz hasonló méhészképzéseknek köszönhetően a méhészek, illetve a kis- és közepes családi méhészetek száma Hargita megyében is ugrásszerűen nőtt, a mézfogyasztáson, a méhészeti termékek egészségmegőrző szerepének és hatásainak tudatosításán van még mit javítani. Megjegyezte, a kiváló minőségű mézeiket és méhészeti termékeiket kínáló termelőkkel a helyi fogyasztók a Hargita Megyei Agrárkamara havi rendszerességű, a csíkszeredai megyeháza oszlopsorai között tartott vásárain is találkozhatnak, de ugyancsak rendszeres résztvevői a méhészek az intézmény időszakos – tavaszi, őszi, karácsonyi – nagyvásárainak, mezőgazdasági mustráinak is. A hagyományos termékek őszi vásárának ráadásul a Hargita Megyei Méhészegyesület éves Mézfesztiválja is szerves, az utóbbi három esztendőben elmaradhatatlan részét képezi – jegyezte meg Ábrahám Emma. Alaptudás az elinduláshoz, továbbfejlődéshez A Hargita megyei méhésztársadalom erősödésének, a méhészet iránt érdeklődők gyarapodásának Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke, a méhészképzés egyik előadója is örvend, ugyanakkor azt sem hallgatta el: a most indult tanfolyam résztvevői közül sem lesz mindenki méhész. Leszögezte: három hónap alatt nem lehet mindent megtanulni, a továbblépéshez, a szakmai fejlődéshez és a méhcsaládok szakszerű gondozásához és bővítéséhez nélkülözhetetlen alaptudást viszont igenis meg lehet szerezni. – Márpedig két-három méhcsalád fenntartásához is ugyanannyi tudás kell, mint száz család ellátásához – hangsúlyozta a megyei szakegyesület vezetője. [box type="shadow" ]212 tonna mézet termeltek tavaly a helyi méhészek Nagyjából az utóbbi két esztendő állományával megegyező, 16 ezer körüli méhcsaládszámmal zárták a 2015-ös szezont a Hargita megyei méhészek. A megyében bejegyzett méhészek birtokában a betelelési időszakban 16 276 méhcsalád volt – derül ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium legfrissebb, 2015. október végi állapotot tükröző adatsorából. Az évente termelt mézmennyiség 2013–2015 között 10 százalékos különbséggel, 200-220 tonna között változott. A Hargita megyei méhészek állományukkal tavaly 212 tonna mézet termeltek, ebből a család számára, saját fogyasztási célra 38 tonna, értékesítésre pedig 174 tonna került – döntően otthon kicsomagolva, a fogyasztóknak közvetlenül értékesítve. A feldolgozó- és élelmiszeriparra ugyanakkor továbbra sem tekintenek jövedelmező felvevőpiacként a gazdák: ipari célra a Hargita megyei méhészek a tavalyi mézmennyiségből csupán 36 tonnát értékesítettek – olvasható ki a mezőgazdasági minisztérium adataiból.[/box] Domján Levente