tiszta égbolt
Terveznek és megvalósítanak - Ideggyógyászati járóbeteg-rendelés indult a megyei kórházban
Életmód rovatunk e heti, valamint következő számaiban is az ideggyógyászattal kapcsolatos írásokat közlünk. Természetesen olvasóink újabb fiatal orvosokat ismerhetnek majd meg, de előtte megnézzük, hogyan is működik a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az ideggyógyászat, hiszen több újdonságról is beszámolhatunk Önöknek. Ezek közül a legtöbbünket érintő újdonság, hogy nemrég elindult a járóbeteg-ellátás. Az osztállyal való ismerkedésben dr. Incze Emese osztályvezető szakorvos volt a segítségünkre.
[caption id="attachment_52586" align="aligncenter" width="1000"]
Dr. Incze Emese. Mindig többet és jobban szeretnének segíteni a betegen Fotó: László F. Csaba[/caption]
Az ideggyógyászat vagyis a neurológia tradicionálisan az idegrendszer (agy, gerincvelő, idegek) szerkezeti károsodásával magyarázható betegségek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik, rokonszakma a pszichiátriával, amely a mentális zavarokkal foglalkozik, és amellyel sokan össze is keverik. Sokféle panasszal kerülnek az ideggyógyászatra a betegek: szédüléssel, fejfájással, eszméletvesztéssel, beszéd- és mozgászavarokkal (ez lehet egyetlen végtagra kiható vagy féloldali mozgáskiesés), mindenféle érzészavarral vagyis paresztéziákkal.
A lehetőségek adottak
A csíkszeredai neurológiai osztály indulásakor a Mikó-vár melletti régi kórház épületében működött, és 2002-ben költözött a nagykórház épületébe. 2011-ben nagyobb felújítás történt az osztálynak otthont adó emeleten, többek között külön mellékhelyiségek létesültek a járóbetegek számára.
– Jelenleg negyven ágyon dolgozunk, ami véleményem szerint elegendő, azonban csak hárman vagyunk szakorvosok, ami gyakran bizonyul kevésnek. A betegek általában hét napot töltenek itt, de arra is van példa, hogy valaki egy egész hónapot ben t fekszik bizonyos komplikációk miatt. Ideális esetben öt ágyra számolunk egy orvost. Nincs mindig telt ház az osztályon, de azt azért kijelenthetjük, hogy nagy a forgalmunk. A betegeink nyolcvan százalékát sürgősségi beutalással látjuk el. Általában agyi érkatasztrófával érkeznek hozzánk: agyvérzéssel vagy agyi infarktussal – ismertette az ideggyógyászat működését az osztályvezető szakorvos.
Az orvoshiány a közeljövőben javul, hiszen – amint dr. Incze Emese elmondta – több kolléga is bejelentkezett Csíkszeredába a sikeres rezidensvizsgája után. Vannak első-, másod- és harmadéves rezidensek is, de 2019-re már várják a következő új kollégát.
– Jó, hogy vannak fiatalok, akik látják Csíkszeredában a lehetőséget. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy terjesszük az osztály jó hírét, és hogy az a jó hír megalapozott legyen. Ugyanakkor fontos, hogy olyan alternatívát biztosítsunk a külföldi munkalehetőségekkel szemben, ami vállalható és versenyképes. A fiatalok egyetemi központokban sajátítják el a képzést, ezért gondolhatják úgy, hogy nem akarnak visszalépni. Véleményem szerint a lehetőségek a minőségi munkavégzéshez adottak, hiszen ez egy megyei sürgősségi kórház, változatos patológiával. Itt sok mindenre van lehetőség mind a kivizsgálások, mind a kezelések szempontjából – fogalmazott az osztályvezető, hangsúlyozva, hogy ha megérkeznek a kollégák, akkor az osztályon jelenleg is dolgozók jobb helyzetbe kerülnek képzés és önképzés szempontjából is, hiszen ahhoz, hogy továbbképző kurzuson vehessen részt egy orvos, az itthon maradókra több feladat hárul.
Sok a terv
Az ideggyógyászat orvosai, de a kórházvezetés is fontos előrelépésnek tartja, hogy néhány héttel ezelőtt elkezdődött a járóbeteg-rendelés a kórház épületében. A sürgősségi ellátás mellett tehát lehetőség van most már arra is, hogyha valakit a családorvosa neurológus szakorvoshoz irányít, akkor a járóbeteg-rendelőbe előre bejelentkezhet. Ugyanoda várják vissza azokat a betegeket is, akik korábban bent feküdtek az osztályon, utánkövetésre.
– A járóbeteg-rendelő programját az igényeknek megfelelően növeljük majd. A következő lépés, amelyet megteszünk, hogy reményeink szerint ősztől bevezetjük a 24 órás neurológiai ügyeletet. Ezután következhet az úgynevezett stroke-unit megszervezése és kivitelezése, amely az agyi érkatasztrófán átesett betegek számára egy magasabb szintű ellátás. Ugyanakkor lehetőséget teremtenénk a trombolízisre, vagyis a vérrögoldásra is. Itt a betegek hozzáállásában való változásra is nagy szükség van, hiszen van egy bizonyos, háromórás időkeret, amelyben még hatékony a gyógyszer. Abban a tünetek megjelenésétől számított háromórás időablakban pedig a betegnek be kell érnie a korházba, és számos laboratóriumi és képalkotó vizsgálatnak kell elkészülnie a kezelés megkezdéséig. Egyáltalán nem mindegy, hogy az időkeret vége előtt kezdjük adagolni a gyógyszert vagy azonnal, tehát versenyt futunk az idővel – hívta fel a trombolízissel kapcsolatban a figyelmünket az osztályvezető.
A közel fél év alatt, amióta három neurológus dolgozik az osztályon – dr. Incze Emese mellett dr. Ruff Katalin és dr. Dobos Gyöngyvér –, megnőtt az osztály forgalma. Más osztályokra beutalt betegeket is konzultálnak, hiszen van, akinek például a belgyógyászaton fáj a feje, vagy legyengül valamelyik oldala a kardiológián – az ideggyógyászoknak számukra is elérhetőeknek kell lenniük.
A kivizsgálások szempontjából adott a laboratórium, amely segíti a neurológusok munkáját a véreredmények alapján. Ha szükséges, akkor tovább tudják küldeni a vért különlegesebb vizsgálatokra, ez azért fontos, mert a betegnek nem magának kell azt leszerveznie. A képalkotó-radiológiai vizsgálatok is adottak, CT-vizsgálatot a nap 24 órájában lehet végezni. Az MR-vizsgálatok pedig elérhetők a kórház számára. A neurológián nyaki ultrahang-, vagyis Doppler-vizsgálatokhoz szükséges felszerelés is megtalálható, amelyet szintén használnak. Az EEG-géppel az epilepsziás beteget szokták vizsgálni. Az egyetlen, ami Csíkban nehezebben elérhető, az az elektroneurográfiás vizsgálat, amelynek segítségével a különböző perifériás idegek betegségeit vizsgálják.
– Van két idegsebészünk, ez nagy szó. Amikor a kórházban egy beteg körül több orvos csapatban tud dolgozni, az mindig hasznos, mert mindenkinek más a meglátása, más a tapasztalata, máshoz ért. Az idegsebészekkel sokat kommunikálunk: a gerincsérveket mi diagnosztizáljuk, ők műtik, és nem csak. A radiológusok pedig a jobb kezeink. Sokszor segítenek a kardiológusok és a belgyógyászok is. Persze mindig többet és jobban szeretnénk segíteni a betegen, ideggyógyászként nagy szükségünk lenne a „kelj fel, és járj” működésére, amely a történelemben csak egyszer fordult elő, de mi csak emberek vagyunk; addig is ora et labora – jegyezte meg a neurológus.
Márk Boglárka
Dr. Incze Emese. Mindig többet és jobban szeretnének segíteni a betegen Fotó: László F. Csaba[/caption]
Az ideggyógyászat vagyis a neurológia tradicionálisan az idegrendszer (agy, gerincvelő, idegek) szerkezeti károsodásával magyarázható betegségek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik, rokonszakma a pszichiátriával, amely a mentális zavarokkal foglalkozik, és amellyel sokan össze is keverik. Sokféle panasszal kerülnek az ideggyógyászatra a betegek: szédüléssel, fejfájással, eszméletvesztéssel, beszéd- és mozgászavarokkal (ez lehet egyetlen végtagra kiható vagy féloldali mozgáskiesés), mindenféle érzészavarral vagyis paresztéziákkal.
A lehetőségek adottak
A csíkszeredai neurológiai osztály indulásakor a Mikó-vár melletti régi kórház épületében működött, és 2002-ben költözött a nagykórház épületébe. 2011-ben nagyobb felújítás történt az osztálynak otthont adó emeleten, többek között külön mellékhelyiségek létesültek a járóbetegek számára.
– Jelenleg negyven ágyon dolgozunk, ami véleményem szerint elegendő, azonban csak hárman vagyunk szakorvosok, ami gyakran bizonyul kevésnek. A betegek általában hét napot töltenek itt, de arra is van példa, hogy valaki egy egész hónapot ben t fekszik bizonyos komplikációk miatt. Ideális esetben öt ágyra számolunk egy orvost. Nincs mindig telt ház az osztályon, de azt azért kijelenthetjük, hogy nagy a forgalmunk. A betegeink nyolcvan százalékát sürgősségi beutalással látjuk el. Általában agyi érkatasztrófával érkeznek hozzánk: agyvérzéssel vagy agyi infarktussal – ismertette az ideggyógyászat működését az osztályvezető szakorvos.
Az orvoshiány a közeljövőben javul, hiszen – amint dr. Incze Emese elmondta – több kolléga is bejelentkezett Csíkszeredába a sikeres rezidensvizsgája után. Vannak első-, másod- és harmadéves rezidensek is, de 2019-re már várják a következő új kollégát.
– Jó, hogy vannak fiatalok, akik látják Csíkszeredában a lehetőséget. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy terjesszük az osztály jó hírét, és hogy az a jó hír megalapozott legyen. Ugyanakkor fontos, hogy olyan alternatívát biztosítsunk a külföldi munkalehetőségekkel szemben, ami vállalható és versenyképes. A fiatalok egyetemi központokban sajátítják el a képzést, ezért gondolhatják úgy, hogy nem akarnak visszalépni. Véleményem szerint a lehetőségek a minőségi munkavégzéshez adottak, hiszen ez egy megyei sürgősségi kórház, változatos patológiával. Itt sok mindenre van lehetőség mind a kivizsgálások, mind a kezelések szempontjából – fogalmazott az osztályvezető, hangsúlyozva, hogy ha megérkeznek a kollégák, akkor az osztályon jelenleg is dolgozók jobb helyzetbe kerülnek képzés és önképzés szempontjából is, hiszen ahhoz, hogy továbbképző kurzuson vehessen részt egy orvos, az itthon maradókra több feladat hárul.
Sok a terv
Az ideggyógyászat orvosai, de a kórházvezetés is fontos előrelépésnek tartja, hogy néhány héttel ezelőtt elkezdődött a járóbeteg-rendelés a kórház épületében. A sürgősségi ellátás mellett tehát lehetőség van most már arra is, hogyha valakit a családorvosa neurológus szakorvoshoz irányít, akkor a járóbeteg-rendelőbe előre bejelentkezhet. Ugyanoda várják vissza azokat a betegeket is, akik korábban bent feküdtek az osztályon, utánkövetésre.
– A járóbeteg-rendelő programját az igényeknek megfelelően növeljük majd. A következő lépés, amelyet megteszünk, hogy reményeink szerint ősztől bevezetjük a 24 órás neurológiai ügyeletet. Ezután következhet az úgynevezett stroke-unit megszervezése és kivitelezése, amely az agyi érkatasztrófán átesett betegek számára egy magasabb szintű ellátás. Ugyanakkor lehetőséget teremtenénk a trombolízisre, vagyis a vérrögoldásra is. Itt a betegek hozzáállásában való változásra is nagy szükség van, hiszen van egy bizonyos, háromórás időkeret, amelyben még hatékony a gyógyszer. Abban a tünetek megjelenésétől számított háromórás időablakban pedig a betegnek be kell érnie a korházba, és számos laboratóriumi és képalkotó vizsgálatnak kell elkészülnie a kezelés megkezdéséig. Egyáltalán nem mindegy, hogy az időkeret vége előtt kezdjük adagolni a gyógyszert vagy azonnal, tehát versenyt futunk az idővel – hívta fel a trombolízissel kapcsolatban a figyelmünket az osztályvezető.
A közel fél év alatt, amióta három neurológus dolgozik az osztályon – dr. Incze Emese mellett dr. Ruff Katalin és dr. Dobos Gyöngyvér –, megnőtt az osztály forgalma. Más osztályokra beutalt betegeket is konzultálnak, hiszen van, akinek például a belgyógyászaton fáj a feje, vagy legyengül valamelyik oldala a kardiológián – az ideggyógyászoknak számukra is elérhetőeknek kell lenniük.
A kivizsgálások szempontjából adott a laboratórium, amely segíti a neurológusok munkáját a véreredmények alapján. Ha szükséges, akkor tovább tudják küldeni a vért különlegesebb vizsgálatokra, ez azért fontos, mert a betegnek nem magának kell azt leszerveznie. A képalkotó-radiológiai vizsgálatok is adottak, CT-vizsgálatot a nap 24 órájában lehet végezni. Az MR-vizsgálatok pedig elérhetők a kórház számára. A neurológián nyaki ultrahang-, vagyis Doppler-vizsgálatokhoz szükséges felszerelés is megtalálható, amelyet szintén használnak. Az EEG-géppel az epilepsziás beteget szokták vizsgálni. Az egyetlen, ami Csíkban nehezebben elérhető, az az elektroneurográfiás vizsgálat, amelynek segítségével a különböző perifériás idegek betegségeit vizsgálják.
– Van két idegsebészünk, ez nagy szó. Amikor a kórházban egy beteg körül több orvos csapatban tud dolgozni, az mindig hasznos, mert mindenkinek más a meglátása, más a tapasztalata, máshoz ért. Az idegsebészekkel sokat kommunikálunk: a gerincsérveket mi diagnosztizáljuk, ők műtik, és nem csak. A radiológusok pedig a jobb kezeink. Sokszor segítenek a kardiológusok és a belgyógyászok is. Persze mindig többet és jobban szeretnénk segíteni a betegen, ideggyógyászként nagy szükségünk lenne a „kelj fel, és járj” működésére, amely a történelemben csak egyszer fordult elő, de mi csak emberek vagyunk; addig is ora et labora – jegyezte meg a neurológus.
Márk Boglárka
.jpg)
