enyhe havazás
borús égbolt
Szűnni nem akaró láz
Annak idején, amikor a parlamentben ismertette kormányprogramját (amelyet egyébként menet közben, azaz beterjesztése előtt sebtében átdolgoztak), Dacian Cioloș kormányfő többek között azt hangoztatta, hogy átmeneti technokrata kormányként kíván tevékenykedni, cselekedni, és tartózkodni fog a törvényalkotási jog gyakorlásától, azaz a kormányrendeletek és a sürgősségi kormányrendeletek meghozatalától. Most a mandátuma végének közeledtével akár azt is megkérdezhetnénk, hogy mi lett volna, ha „nem tartózkodtak” volna. Kérdezzük, illetve mondjuk ezt annak okán, mert például ebben az esztendőben eddigelé több mint 70 sürgősségi kormányrendeletet fogadtak el, s ha minden jól megy, számuk akár százra is kikerekedhet. Nos, ebben a tekintetben „méltó” versenytársának bizonyultak a Boc- vagy a Ponta-kormányoknak, amelyek jogszabályozási ténykedéseit egyébként a kormányfő és egyes kormánytagok rendszeresen elítélik. De maradjunk a tényeknél: ha a kormányrendeleteken túl számolunk a kormány által elfogadott és beterjesztett törvénytervezetekkel, a memorandumok formájában elfogadott különböző jellegű és vonatkozású, éveken átnyúló országos stratégiákkal, projektekkel, akkor talán nem túlzás azt állítanunk, hogy a Cioloș-kormány akarva, nem akarva „országmegváltó” szerepet vállalt magára. Mi több, az utódok számára is bizonyos értelemben kijelölte a főbb cselekvési irányvonalakat, a követendő utat és számos stratégiai célkitűzést. Hogy az „utódok” követni fogják az „elődöt”, azt egyelőre nem tudni, de például azt igen, hogy egyes politikai pártok, mindenekelőtt a nemzeti liberális párt 2017-től is a kormányfői székben látja Dacian Cioloșt, mint ahogy jobbára magáénak vallja a Cioloș által nemrégiben Románia Száz néven közzétett cselekvési tervet. Saját kormányfőjelöltjének tartja Cioloșt a nemrégiben megalakult Románia Megmentése Unió (USR) párt is, bár egyelőre még az sem biztos, hogy ez a párt egyáltalán indulhat majd a parlamenti választásokon, ugyanis egyelőre nem rendelkezik kellő támogató aláírással.
Visszatérve a Cioloș-kormány ténykedéseire, túl azon, hogy van, amit elismerni, nem lehet figyelmen kívül hagyni a kapkodás, az összevisszaság, a bizonytalankodás, az ellentmondásos döntések elhatalmasodását. Nem tett jót ilyen összefüggésben a jelenlegi kormánynak az sem, hogy egyes miniszterek – szám szerint kilencen – időközben távoztak (az államtitkárokról nem is beszélve), s az újonnan érkezők megpróbálták a maguk elképzelései, belátása szerint vezetni azt a tárcát, s ilyenképpen megszakadt a folytonosság. Ha valaki aprólékosan áttekinti, hogy mi ment végbe a munkaügyi vagy az egészségügyi minisztérium szintjén az elmúlt kilenc-tíz hónap során, meggyőződhet arról, hogy többször is megmutatkozott az „újrakezdés”. Az elődök által meghozott jogszabályokat módosították, kiegészítették vagy éppenséggel hatályon kívül helyezték. Az ilyenszerű ténykedés pedig esetenként tiltakozásokat, fenntartásokat, de még rosszindulatú feltételezéseket is kiváltott. A minap is egy ilyen következett be: az alig egy hónappal ezelőtt kinevezett új belügyminiszter, Dragoș Tudorache sajtóértekezleten jelentette be, hogy a szaktárca véglegesítette ama sürgősségi kormányrendelet tervezetének a szövegét, amely révén átszervezik a belügyminisztérium hírszerzési és belső védelmi főosztályát (DIPI). Emlékeztetnénk arra, hogy augusztus végén, illetve szeptember elején a szóban forgó főosztály egyes csúcsvezetőivel és alkalmazottjával, szám szerint 24 személlyel, szemben különböző korrupciós jellegű bűncselekmények elkövetésének a gyanújával eljárást indított a DNA. Azok közül egyeseket már menesztettek, illetve felmentettek funkciójukból, s ebben az ügyben szeptember elején beletörött az egykori miniszter, Petre Tobă bicskája is. A mostani átszervezés, amely kapcsán az új tárcavezető azt nyomatékolta, hogy saját végső opciójáról van szó, az egykori főosztály helyébe egy katonai struktúrát léptetne be. Az átszervezés azt jelenti, hogy a DIPI mint olyan megszűnik, s helyébe lépik a belső védelmi egység (UPI), amely már katonai testületként fog megjelenítődni, 1800 „válogatott legényből” álló elit testület lesz ez. (Jelenleg a DIPI-nek 2500 alkalmazottja van, s azok közül 700 majd át fog kerülni a korrupcióellenes vezérigazgatóság, valamint a különleges műveletek igazgatóságának a kötelékeibe.) A miniszter egyébként azzal indokolta meg „a katonásítást”, hogy csak ilyenképpen honosítható meg a nagyobb szigor és fegyelem. Furcsa érvelés, mert akár arra a következtetésre is juthatnánk, hogy a belügyminisztérium berkeiben eddigelé nem mindig érvényesült a rend és a fegyelem. Amúgy a sürgősségi kormányrendelet tervezetét még a szakmabeliek sem tapsolták meg, s ezek között említhetjük a belügyesek érdekvédelmi szervezeteit. Továbbá egyes szakértők szerint ezzel a jogszabálytervezettel túllépte hatáskörét a frissen kinevezett miniszter, ugyanis egy ilyen átszervezés egyrészt feltételezi a legfelsőbb védelmi tanács előzetes állásfoglalását, másrészt pedig alaptörvény-módosítást, ami viszont nem lehetséges sürgősségi kormányrendelet révén. Nos, e legutóbbi történést csupán azért vázoltuk fel, hogy ismételten érzékeltessük: minden jel arra mutat, hogy a Cioloș-kormány megpróbált sokat markolni, de érdemben keveset fogott.
Hecser Zoltán
-min.jpg)
