Amint arról már hírt adtunk, a kormány augusztus 10-i ülésén elfogadták az állami, illetve a társadalombiztosítási költségvetés kiigazítására vonatkozó kormányrendeleteket. A jelek szerint viszont azok mielőbbi közlését nem tartották sürgősnek és fontosnak. Mondjuk ezt annak okán, hogy a 2016/14, illetve a 2016/15-ös kormányrendelet csak augusztus 16-án, az esti órákban jelent meg a Hivatalos Közlöny elektronikus kiadásában. A költségvetés-kiigazításokkal kapcsolatos kormányzati álláspontot, valamint egyes szakelemzői véleményeket már közöltünk lapunkban. Ez alkalommal a 2016/14-es kormányrendeletnek a helyi költségvetésekre vonatkozó rendelkezéseit ismertetnénk vázlatos formában. [caption id="attachment_34472" align="aligncenter" width="960"] Többször megtorpant a borszéki kezelőbázis építése. Folytatni lehet a beruházást Fotó: Jánossy Alíz[/caption] Külön fejezet, a III-as tartalmaz rendelkezéseket a helyi költségvetésekre vonatkozóan. Kezdenénk azzal, hogy a 2006-os évben az áfából számfejtett, a helyi költségvetések kiadásai finanszírozására szolgáló összegeket 1 105 003 ezer lejjel emelték meg. Ebből a megyei szintű decentralizált költségek finanszírozására országos viszonylatban 75 millió lej fordítandó, további 583 millió lej a községek, a városok és a municípiumok decentralizált költségeinek a finanszírozására, 450 millió lej pedig a helyi költségvetések kiegyensúlyozására. (Ugyanakkor közel 6,6 milliárd lejjel csökkentették azon áfából számfejtett összegeket, amelyek a privát vagy a vallási oktatás finanszírozására voltak előirányozva, lévén, hogy utólag kiderült, ez az összeg túlméretezett volt. Egyébként ez a csökkentés megyénket nem érinti, mert ilyen jellegű, illetve típusú oktatás nincs Hargita megyében.) Emlékeztetnénk: az idei költségvetést jóváhagyó 2015/339-es törvény értelmében a megyei szintű decentralizált költségek finanszírozására országos viszonylatban 2,6 milliárd lejt utaltak ki az áfából számfejtett összegek révén, a községi, városi és municípiumi szintű decentralizált költségek finanszírozására pedig közel 13,4 milliárd lejt. Ezek szerint az éves költségvetésben kiutalt összegekhez viszonyítva a mostani pótlólagos kiutalás nemigen értékelhető túlontúl nagynak. Következésképpen valószínűsíthető, hogy a megyei, valamint a helyi költségvetések tekintetében az elkövetkező hónapok során a gondok fokozódására lehet számítani, mármint a költségek fedezési lehetőségei tekintetében. Mire is fordítható? A kormányrendelet 54-es szakasza arról is rendelkezik, hogy a szóban forgó pótlólagos költségfinanszírozási kiutalások mire is fordíthatók. Így például a megyei szintű decentralizált költségek finanszírozására kiutalt összegből kell fedezni az iskolai gyümölcsfogyasztás serkentésére vonatkozó program gyakorlatba ültetését, amelyre vonatkozóan egyébként a minap jelent meg a 2016/558-as kormányhatározat. Továbbá ugyancsak a szóban forgó összegből kell fedezni a felekezetek nem vallási alkalmazottainak a hozzájárulásait, amelyek megemelkedtek az országos garantált minimálbérnek a megemelése okán. Pluszkiadást fog jelenteni az is, hogy a 2016/85-ös törvény értelmében bérkülönbözet kifizetésére lesznek jogosultak azok a tanügyben foglalkoztatott személyek is, akik annak idején nem pereskedtek, de a szóban forgó törvény értelmében jogosulttá váltak a bérkülönbözetek kifizetésére. A községi, városi és municípiumi szintű decentralizált költségek finanszírozására pótlólagosan kiutalt összegekből kell biztosítani az anyagi fedezetet a már említett 2015/85-ös törvény előírta bérkülönbözetek folyósítására, valamint a megnyert perek okán kifizetendő, de eddig ki nem fizetett bérkülönbözetekre, továbbá az öregotthonok működtetésének a finanszírozására stb. stb. Egyébként a községi, városi és municípiumi szintű decentralizált költségek finanszírozására kiutalt összegeket a területi-közigazgatási egységekre a regionális közpénzügyi vezérigazgatóság vezérigazgatója/a megyei közpénzügyi adminisztráció főnöke végzése alapján bontják le. A helyi költségvetések kiegyensúlyozására szánt több mint 450 millió lejnek a „sorsa” igen érdekesen alakul: azt avégett utalják ki a megyéknek és Bukarest municípiumnak, hogy a területi-közigazgatási egységek könyvvite- lében bejegyzett hátralékos kifizetéseket törleszteni tudják, beleértve azon közintézményekét is, amelyek önfinanszírozóak vagy részben a helyi költségvetésből finanszírozottak, valamint a helyi hatóságok kötelékeibe tartozó közkórházakét. Azon fizetési kötelezettségekről van szó, amelyek a nyilvántartásban szerepelnek 2016. június 30-án, s amelyek a beszállítókkal, valamint az állami költségvetéssel, a társadalombiztosítási költségvetéssel vagy a különleges alapok költségvetéseivel szembeni kötelezettségekre vonatkoznak. A kormányrendelet szerint csak olyan hátralékos fizetési kötelezettségeket lehet majd törleszteni, amelyek eleve finanszírozhatók a helyi költségvetésekből. A kormányrendelet részletesen taglalja azt is, hogy a kiutalt pénzösszegeket mire lehet kizárólagosan felhasználni és miként. Egyébként a községi, városi és municípiumi szintű decentralizált költségek finanszírozása biztosítása végett az érintett területi-közigazgatási egységeknek október 31-ig kell benyújtaniuk írásbeli kérést pénzösszegek kiutalására, s a kéréshez mellékelve egy egész sor igazoló okiratot, amelyekről a kormányrendelet 55-ös szakaszának (5)-ös bekezdése rendelkezik. Elolvasva az eljárással kapcsolatos előírásokat, arra a következtetésre juthattunk, hogy az ügyintézés nem mindig bizonyulhat egyszerűnek és operatívnak. (Egyébként az eljárásra vonatkozóan igen terjedelmes előírások találhatóak a kormányrendelet szövegében.) Idetartozik az is, hogy a kormányrendelet hatályba lépésének időpontjától számított 15 napon belül a közpénzügyi miniszter rendeletével jóvá kell hagyni a módszertani normákat, s azokat közölni kell a Hivatalos Közlönyben. Ami Hargita megyét illeti… Áttanulmányozva a kormányrendelet ama 3-as számú rendeletét, amely tartalmazza a megyei szintű decentralizált költségek finan­szírozására szolgáló pótlólagos, mintegy 75 millió lejes pénzkiutalás megyékre történő lebontását, szembesülhettünk a Hargita megyére vonatkozó számadatokkal is. Nos, abból a bizonyos 75 millió lejből Hargita megyének 1 052 000 lej jut, amelyből 355 000 lej az „almaprogram” finanszírozására fordítandó, 654 000 lej pedig a nem vallási személyzet hozzájárulásainak a fedezésére, 34 000 lejt pedig a tanügyi személyzet bérkülönbözeteire. A községi, városi és municípiumi szintű decentralizált költségek finanszírozására pótlólagosan kiutalt több mint 586 millió lejből Hargita megye mintegy 6 936 000 lejben részesül. Ennek döntő hányadát, nevezetesen 6 921 000 lejt a vonatkozó törvényeknek megfelelően a bérkülönbözetek kifizetésére kell fordítani. Betartva azon rendelkezéseket, illetve eljárást, amelyek fel vannak tüntetve a kormányrendelet 55-ös szakaszában. Hogy elég lesz-e, illetve, hogy mire lesz elég a Hargita megye számára kiutalt két összeg, arra a magunk részéről nem tudunk választ adni. Azt viszont tudjuk, hogy a költségvetés-kiegészítés kapcsán augusztus elején a megyei tanács elnöke javaslatokat fogalmazott meg, s azokat eljuttatta Anca Dragu közpénzügyi miniszterhez. Csatolva volt egy megindokolási jegyzék is, amely értelmében a majdani kormányrendelet révén Hargita megye esetében a megyei szintű decentralizált költségek finanszírozása érdekében összesen 18 millió lej pótlólagos kiutalására lenne szükség. Ehhez képest a kiutalt összeg úgymond elenyésző. Pénz a borszéki komplexumra A múlt szerdai kormányülést követően Costin Borc kormányfőhelyettes, gazdaságügyi miniszter egy sajtónyilatkozatában többek között utalt arra is, hogy a költségvetési alapokból „felszabadítottak” 43 millió lejt, amely révén lehetővé válik az esztendő végéig néhány fontos turisztikai infrastrukturális beruházás finalizálása. Tételesen utalt is néhány turisztikai létesítményre, ezek között említve a borszéki balneológiai komplexumot is (továbbá a Câmpulung Moldovenesc, a Petrozseni és Lupény helységekben lévő sípályákat, valamint a govorai fürdőtelepen lévő egyes létesítményeket). Nyomatékolta azt is, hogy a pénzalapok biztosítása nyomán valós lehetőségek nyílnak arra, hogy az idei esztendő végéig a szóban forgó létesítményeket át is lehessen adni. Ebben az összefüggésben megemlítette, hogy azok között vannak olyanok is, amelyek 80–90 százalékban már elvégeztettek. Mindenképpen örvendetes ez a mostani pénzkiutalás, hisz olyan, jobbára jelentős turisztikai infrastrukturális beruházásokról van szó, amelyek megvalósítását már évekkel ezelőtt megkezdték, de utólag ilyen vagy olyan okokból kifolyólag elakadt az állami költségvetésből történő finanszírozás. Több mint tizenhat éve született meg ugyanis ama 2010/120-as kormányhatározat, amely révén jóváhagyták azon turisztikai beruházási programokat és projekteket, valamint azok finanszírozási forrásait, amelyek annak a mellékletében voltak feltüntetve (egyébként ezt a kormányhatározatot a következő évben módosították a 2011/320-as kormányhatározattal). Ennek a Boc-kormány által meghozott kormányhatározatnak haszonélvezője volt több Hargita megyei település is, s többek között annak alapján épült fel a tusnádfürdői és a parajdi wellnessközpont. Annak idején megkezdődtek a kivitelezési munkálatok Borszéken is, de utólag a pénzforrások elapadása okán elakadtak a munkálatok, s hogy nem következett be ilyen vagy olyan kár, az annak is tulajdonítható, hogy Hargita megye tanácsa közbelépett, pénzalapokat biztosítva az állagmegóvási és konzerválási munkálatokra. Most viszont, ha elegendő összeg jut abból a bizonyos 43 millió lejből, akkor valós lehetőségek teremtődnek az idei átadásra. Egyébként a Hivatalos Közlöny augusztus 18-i számában jelent meg a 2016/578-as kormányhatározat, amely révén módosították a már említett 2010/120-as kormányhatározatot, s ebben a mostani kormányhatározatban többek között az szerepel, hogy az állami költségvetésből pótlólagosan elkülönített 43 millió lej lehívására az Országos Turisztikai Szakhatóság (ANT) költségvetéséből kerül sor, s annak érdekében az érdekelt területi-közigazgatási egységeknek kérést kell benyújtaniuk, amelyhez csatolniuk kell a kivitelezőkkel megkötött szerződéseket is. Hecser Zoltán