November 11-én ünnepeljük Tours-i Szent Márton napját. A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták választani, de a ludak elárulták gágogásukkal. Hargita megyében két település viseli a szent nevét: Csíkszentmárton és Homoródszentmárton katolikus közösségeinek elöljáróival beszélgetett az ünnepi előkészületekről Barabás Emőke és Nagyálmos Ildikó.

                        A búcsú estéjén ünnepi kivilágítást kap a templomkert

Zent Márton napja közeledtével Csík­szent­márton lelkipásztorával, Kovács Zsolttal beszélgettünk az ünnepi szokásokról és az ünnepre való felkészülésről. A búcsús ünnepi szentmise november 10-én, vasárnap délután 12.30-kor kezdődik, Málnási Demeter gyimesközéploki plébános celebrálja. A szentmisét az erdélyi Mária Rádió közvetíti. A plébános emlékeztetett, hogy Csíkszentmárton a nevét Tours-i Szent Mártonról kapta, aki a mai Szombathelyen született 316 körül, püspök volt, az első szentként tisztelt hitvalló. Fiatal korában a római császár katonájaként szolgált. Minden Szent Márton-napi ünnepkor elhangzik róla a történet, miszerint egy hideg téli estén odaadta köpenyét egy koldusnak, Ami sorsfordítónak bizonyult életében, hiszen éjszaka megjelent álmában Jézus, ennek hatására Isten szolgálatába állt. Jótetteiről és térítő munkájáról már élete során legendák születtek. Amikor püspökké akarták szentelni, a monda szerint az érte jövő küldöttek elől Márton a ludak odújába bújt, azok gágogásukkal azonban elárulták rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig Tours-ban segítette a rászorulókat. Harangláb díszíti a házkápolna udvarát                                                                                                Fotó: Both Dávid Márton-napi szokások Rejtekhelyének történetéből ered az egyik Márton-napi szokás: Csíkszentmártonban is, mint sok más helyen, Szent Márton napján libasült kerül az ünnepi asztalra. – Egy héttel a névadó szent ünnepe előtt elkezdődik a felkészülés, a templomi liturgiákon ráhangoló elmélkedésekkel készítem lelkiekben az ünnepre az egyházközség híveit, a szombat esti misén pedig gyertyás kikerülést tartunk Szent Márton tiszteletére – hangsúlyozta Kovács Zsolt plébános. A lelkipásztor az egyházközség életéről és korábbi tapasztalatairól is beszámolt. Közösséget szervező ünnep Mint mondta, egy éve szolgál Csíkszentmártonban, azelőtt Kézdimartonoson volt. Véleménye szerint a két településen teljes mértékben különbözik a hívek hozzáállása: a martonosiak nagyobb hangsúlyt fektettek a közösségi életre. – Csíkban a köd rányomja a bélyegét az emberek lelkivilágára is, szájkaratét játszunk, de kevésbé lépünk fel értékeinkért, a politikai szelek fújása kissé átment a vallási életre is – részletezte a tisztelendő. Papként különleges hivatásának tartja a gyermekekkel és felnőttekkel való foglalkozást, azoknak az egyház életében betöltött szerepét. Mint mondja, a gyerekek nagyon fogékonyak a fontos értékek megbeszélésére, a véleményalkotásra. Ugyanakkor a házas hétvégés közösségben is fontos szerepet vállal, bekapcsolódik a programok szervezésébe és a faluban is házas csoportot vezet, ennek tagjai kéthetente gyűlnek össze. – Nagyon fontos a mai világban, hogy házasként ne felejtsünk el egymásnak udvarolni és párkapcsolatunkat az Istennel építsük – mondja –, egy-egy ilyen találkozó kimozdítja a házasokat a mindennapi rutinból, gyógyító, építő ereje van a házasokra nézve, akik egymástól is sokat tanulhatnak. Csíkszentmárton temploma Összetartja a maroknyi katolikust A homoródszentmártoni katolikus közösség is november 10-én tartja a Szent Márton-napi búcsúünnepet. A homoródkarácsonyfalvi egyházközséghez tartozó településen Both Dávid plébános látja el két és fél éve a lelkipásztori teendőket, ő beszélt a gyülekezetről és az ünnepi előkészületekről. A búcsús szentmise vasárnap délután 3 órakor kezdődik, főcelebránsa és igehirdetője Sebestyén Ágoston máréfalvi plébános atya lesz. – Minden bizonnyal régen is ünnepelték Szent Márton napját, hiszen a falu védőszentje és névadója Tours-i Szent Márton. Napjainkban minden évben a maroknyi katolikus közösség Szent Márton tiszteletére búcsús ünnepet szervez, szentmisén ünnepli Szent Mártont, kéri a közösség védőszentjének a közbenjárását, és igyekszik az ő példáját követve keresztény hitben elmélyülni és ezt gyakorlatban is láthatóvá tenni, tettekre váltani. Maroknyi, ötvenfős közösségről van szó, amelynek tagjai bár kevesen vannak, de annál lelkesebbek és odaadóbbak. Azt tapasztalom nap mint nap, hogy a kisebb közösség jobban összefog. Most is lelkesen készül a búcsúünnepre a falu apraja-nagyja, főleg a katolikus felekezetűek, de mások is szép számmal eljönnek. Erre az alkalomra az elszármazottak is hazaérkeznek. Ilyenkor igyekeznek a házkápolna környékét is széppé tenni – fogalmazott Both Dávid plébános. Homoródszentmárton a karácsonyfalvi egyházközséghez tartozik, a kilencvenes évek elején, Csibi László plébános idejében merült fel az igény, hogy a településen is legyen egy kápolna, egy terem, ahová összegyűlhetnek, hiszen azelőtt a közeli Szentpálra járt át a szentmártoni gyülekezet katolikus szentmisére. A kilencvenes évek elején egy régi, másfél szobás parasztházat vásárolt meg a közösség, azt alakították át és tették alkalmassá arra, hogy szentmiseáldozatot lehessen bemutatni. Azóta is ez a házkápolna szolgál a közösség gyülekezési helyéül. Az évek folyamán szép haranglábat állítottak fel a kápolna udvarára helyi mester- és művészemberek összefogásával, és egy kis harangot is szereztek. A kilencvenes évek közepén újították fel a kápolnát, ami Both Dávid plébános szerint jelenleg is felújításra szorulna kívül-belül, viszont már annyira öreg a ház, hogy nem éri meg ebbe befektetni, ezért a közösség szeretne új kápolnát építeni. A tervek már körvonalazódnak, s noha az anyagi fedezete messze meghaladja a közösség erejét, bíznak abban, hogy sikerül pályázatok útján támogatókat szerezni, valóra váltani ezt az álmot. A karácsonyfalvi egyházközség a két Homoród-mente – Homoródalmás, Karácsonyfalva, Oklánd, Újfalu, Székelyzsombor, Lókod, Abásfalva, Homoródszentmárton, Recsenyéd, Szentpál, Szentpéter, Városfalva – katolikus híveit fogja össze, nagyjából 450 lelket. A tizenkét faluból hat helyen van kápolna vagy templom. – Üröm az örömben, hogy fogyatkozunk, egyre több a temetés és kevesebb a keresztelő, a fiatalok nagy százalékban elvándoroltak. De nap mint nap tapasztalom, hogy ez a maroknyi közösség minél inkább ragaszkodik az egyházához, annál inkább figyel a közösség többi tagjára is, igyekszik, hogy ha szórványban, kisebbségben is van, megélje azt a hitet, amivel a Jóisten megajándékozta. Hálás vagyok a Jóistennek ezekért az apró közösségekért, hisz megtapasztalhatom azt, hogy érdemes áldozatot hozni értük, érdemes vasárnaponként akár négy helyen is szentmisét megtartani – mondta Both Dávid.