Elkezdődött a tanév, sok kis kéz markolja meg a ceruzákat, nézi a táblákat, lapozza a füzeteket, könyveket. Gyakori, hogy a gyermekek látásproblémáira ilyenkor derül fény, rajzolás vagy betűfaragás, olvasás közben tűnik fel, hogy talán gond van a gyermek látásával. Mire figyeljenek oda a szülők és pedagógusok, hogy a kicsik látásproblémáit felfedezzék és időben kezelni lehessen azokat – érdeklődtünk dr. Ferencz-Hanke Jutka szemész főorvostól. A csíkszeredai szakember sok praktikus tanácsot is megfogalmazott. [caption id="attachment_95252" align="aligncenter" width="1000"] Fotó: R. Kiss Edit[/caption] – Milyen jelek utalnak arra, hogy egy kisgyermek nem lát jól, és milyen korban mutatkoznak meg először ezek a jelek? – Már a gyermek picikorától érdemes odafigyelni a látásproblémák jeleire. Látáshibára, töréshibára utalhat, ha a gyermek hunyorog, ha gyakran pislog, ha közel megy dolgokhoz ahhoz, hogy lássa őket, ha a fejét nem tartja egyenesen , hanem tartósan megdönti vagy elfordítja az egyik vagy a másik irányba, ha az egyik szemét lehunyja. A legnyilvánvalóbb, amire egyből fel szoktak a szülők figyelni, ha kancsalít a gyerek. Tudni kell, hogy hat hónapos korig a kétszemes együttműködés még nincs kialakulva, azt szoktam mondani, hogy ha a csecsemő két szemével háromfelé néz, az sem baj. Hat hónapos kortól számít kórosnak a nem párhuzamos szemmozgás, akkor is, ha ez esetleg egy hónapban csak egyszer fordul elő. Ez mindenképpen gyermekszemészeti konzultációt igényel. Azért fontos, hogy gyermekszemészhez jusson el a kicsi, mert akkor nem fordulhat elő, hogy a szemorvos hároméves korában rendeli vissza a gyermeket, mondván, hogy amíg nem beszél és nem tud együttműködni, nem tudja megvizsgálni. Ez szerintem nagy gond, hisz egész pici korban is vizsgálható már a gyermek, és bizonyos hibákat minél hamarabb kellene kezelni. Sokkal könnyebb például kezelni egy kezdődő kancsalságot, mint egy már meglévőt, amit természetesen tompalátás kísér, és nem egyszerű azt a szemet újra „megtanítani látni”. A kancsalság kezelése több lépésben történik, az első, hogy felírjuk a megfelelő szemüveget, és van, amikor ez elégséges. Van viszont, amikor a szemüveg viselése mellett a jó szemet takarni kell, hogy a „lusta”, legtöbbször nagyobb töréshibával rendelkező szem, újra megtanuljon látni, nemcsak nézni. Az indokolt kancsalsági műtét csak ezután jöhet szóba. – Mire kell figyelni óvodáskorban? Például, ha már ceruzát fog, színez, rajzol a gyermek. – Ha nagyon közel hajol a papírhoz, az felveti valamilyen látáshiba gyanúját, továbbá a már ismertetett jelekre kell ebben a korban is odafigyelni. A hunyorgás, a fej elfordítása, a szemhéj vörössége vagy a szem könnyezése árulkodó jelek lehetnek. Nagyon fontos, hogy annak a gyermeknek – akár iskolás, akár óvodás –, aki a tevékenység elején előszeretettel figyel és csinálja, amit az óvó néni vagy tanító néni mond, de nagyon hamar lankad a figyelme, elkezd mással foglalkozni, izeg-mozog vagy akár elálmosodik, lehet szemészeti problémája is. Nem feltétlenül hiperaktív ez a gyermek, nem feltétlenül kell ráncba szedni őt ezért, hanem ki kell zárni előbb a szemészeti probléma fennállását. Mert hamar elfárad a gyermek szeme, és ő ezt nem tudja elmondani nekünk, hanem azzal oldja meg, hogy nem figyel oda, inkább kinéz az ablakon vagy akár el is alszik. Ha duzzadt a felső szemhéj vagy a szempillák között apró, korpához hasonló pörkök jelennek meg, az is szemfáradtságra utal, ez pedig legtöbbször töréshibát jelent és a szemüvegviselés elkezdése után egy-két hónappal szépen elmúlik. – Iskolában egy újabb kihívást jelent, hogy a táblát kell nézni, ami ugye messze van. Ilyenkor szokott fény derülni újabb szemproblémákra? – Sok pedagógus észreveszi ilyenkor, ha gond van. Van tanító néni, aki felfigyel arra, hogy például a gyermek hibásan másolja le a tábláról a feladatot és ilyenkor javasolja a szülőnek, hogy vigyék el szemészetre. Ha nem látja jól a gyermek a táblát, akkor annak a hátterében sokszor szintén töréshiba áll. Az iskolához kapcsolódó: a látás szempontjából meghatározó szerepe van az iskolai asztallapnak. Nem tartom megfelelőnek azt, hogy a mai padok, asztalok lapja egyenes és nem döntött. Nekünk annak idején egészen nyolcadik osztályig olyan padjaink voltak, melyek írólapjának 12-15 fokos dőlésszöge volt. Ennek egy nagyon fontos ergonómiai háttere van: elősegíti, hogy a gyerek elég nagy szögből lássa a könyvet vagy füzetet anélkül, hogy nagyon előre kellene hajolnia vagy a nyakát hajlítania. Ez a testtartás helyes és kevésbé fárasztó. Ha a pad lapja ennyire lejt, akkor a nézett felület minden pontja aránylag egyforma távolságra esika gyerek szemétől, s ezáltal az akkomodációja olvasás közben lényegesen könnyebb. A megfelelő padban a gyerek szemei párhuzamosak az asztallap széleivel, feje és törzse csak kissé hajlik előre. Mivel a kisiskolások tanulóidejük nagy részét az iskolapadban töltik, jó lenne erre is figyelni. Az egyik népszerű bútoráruház néhány éve ilyen dőlésszögű laptoptartót dobott piacra, nem véletlenül. Én azt javaslom a szülőknek, főleg a szemüveges gyermekek szüleinek, de nem csak, hogy legalább otthonra próbáljanak meg olyan íróasztalt szerezni, aminek kissé döntött az asztallapja. Az egyenes lapú padnál, asztalnál fokozódik a gyermek szemfáradtsága akkor is, ha nem igényel szemüveget, mivel fokozott az akkomodációja. Ha más nincs, akkor legalább egy ilyen döntött laptoptartót szerezzenek be, amin, ha írni nem is lehet, de legalább az olvasás ezen történjen. Apróságnak tűnik, de sokat számít. Nemzetközi, rövidlátással foglalkozó kongresszusokon is néhány éve téma, hogy ez a dőlésszög milyen fontos, hisz a szem erőltetése prediszponálja a gyermeket a rövidlátásra, a meglévő rövidlátást meg fokozza. Ezért is van sokkal több rövidlátó gyermek, mint régen. – Mi lehet ennek még okozója? – A genetikának is szerepe van ebben, a közép- és nagyfokú rövidlátás esetében főként, de az iskolai rövidlátás kialakulásáért a nagymértékű számítógép-, illetve okostelefon-használat is felelős. Én egyébként nagyon hasznosnak tartom ezeket az eszközöket, de megfelelően és mértékkel kellene használni őket. Egy iskolai tankönyv nemcsak a pedagógiai követelményeknek kell megfeleljen, hanem van egészségügyi szempont is: a tankönyv ne fárassza fölöslegesen a látószervet. Ezt a tankönyvírók, szerkesztők ismerik és betartják, odafigyelnek arra, hogy egy első osztályos gyermeknek mekkora betűméret, sorköz a megfelelő és milyen hosszúak lehetnek a sorok. Meg-megtörik a sort egy képpel, ábrával, ismerve azt, hogy nem szabad nyolc centiméternél hosszabb legyen egy sor egy ekkora korú gyermek számára. Ha hosszabbak a sorok, akkor a fokozott oldalirányú szemmozgás miatt a gyermek hamarabb elfárad. Érdemes ezt akkor is szem előtt tartani, amikor ajándékba veszünk könyvet a gyermekeknek. Negyedik, ötödik osztályos korban például már lehetnek 11-12 centiméteresek a sorok. A tankönyveknél odafigyelnek erre, de a telefonok, táblagépek használatakor ez nem szempont. Ugyanakkor ezeket az eszközöket a gyermekek túl közel tartják, ami fokozott alkalmazkodást, állandó külső és belső szemizommunkát igényel, és mivel a gyermek szeme 18 éves koráig nő, és ezáltal nő a szem hossztengelye is, mindez hajlamosít a rövidlátásra. Én a telefont a verbális kommunikációra hasznosnak tartom, olvasásra viszont egyáltalán nem. Egy másik fontos dolog, amire oda kellene figyelni, a helyes testtartás. Egyenes háttal, enyhén előredőlve kellene ülni a padban, az olvasnivaló pedig a gyermek előtt legyen. Amit még tanácsolok, hogy ne olvasson, tévézzen a gyermek lefeküdve, ledőlve, hisz ebben a pozícióban a szem izmainak fokozott munkájára van szükség, mert nem azonos a távolság a két szem és a nézett felület között, ez pedig kifárasztja őt. Ha szemüveges a gyermek, akkor még inkább oda kell erre figyelni, hisz ez a dioptriák „romlásához” is vezethet. – Említette, hogy gyakoribb a rövidlátás… – Igen, több a rövidlátó gyermek most, a pályám kezdetéhez viszonyítva is. Az úgynevezett iskolai rövidlátás lett sokkal gyakoribb, amit az említett, egyre közelebbre való fókuszálás idéz elő. Több a szemüveges gyerek is. Nekik azt javaslom, hogy otthoni tanulás közben időnként álljanak fel, mozogjanak egy kicsit, így is megpihentetve a szemüket. Minden gyermeknek, de főként a rövidlátó gyermekeknek nagyon fontos a rendszeres testmozgás, főleg szabad levegőn vagy valamelyik sportág gyakorlása. A rövidlátó gyermekek rendszerint szorongók, a sport pedig segít oldani ezt a belső izomfeszültséggel járó, a szemizmokat is érintő szorongást. – Milyen legyen a megvilágítás az osztályban vagy otthon, tanuláskor? – A régi iskolákban betartották azt, hogy öt négyzetméter padlófelületre egy négyzetméter ablakfelület jusson, így biztosítottak megfelelő természetes fényt a tanuláshoz. A mesterséges megvilágítás mennyezetre szerelt, szabályosan elhelyezett, lehetőleg meleg fényű lámpákkal történjen. Otthon az a fontos, hogy ha nem tudjuk a gyermek íróasztalát az ablak elé tenni, akkor legalább világítsuk meg megfelelően. Egy jobbkezes gyermek számára mindig bal oldalon legyen a lámpa, hogy kezének árnyéka ne vetüljön az író- vagy az olvasófelületre. A lámpa ne sértse a gyermek szemét, legyen lennebb, mint a szemmagassága, de világítsa meg jól a felületet. – A nátha megelőzésére sok vitamint adunk a gyermekeknek, milyen táplálékkiegészítő jótékony a szemek számára is? – Iskolaidőben a gyermekek vitamin- és ásványisó-szükséglete nő, egyrészt mert fokozott az agy- és szemmunka, másrészt mert a hideg időszakban kevesebb a napfény, meg a friss idénygyümölcs és -zöldség. Nagyon fontos például a szervezet megfelelő kalciumszintje, mivel ennek csökkenése izomösszehúzódási zavarokat okoz, és tudott, hogy a szem alkalmazkodása a sugárizmokkal valósul meg. A kalciumhiányos gyermek szeme nehezebben alkalmazkodik, hamarabb elfárad, de megfelelő kezeléssel (kalcium, D-vitamin, halolaj alkalmazásával) a panaszok megszűnnek. R. Kiss Edit