Tóth Árpád festői szépségű kilátással a háttérben                        Fotó: Nagyálmos Ildikó A Kányád községhez tartozó Jásfalván, a falu fölött húzódó Őr-hegyen található Tóth Árpádék farmja. Közel hatvan tehenet tartanak a kisgazdaságban, a családi vállalkozást négyen vezetik. Jásfalva apró kis település, csupán húsz házzal, nagyjából ötven lakossal. Árpádék éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben döntötték el, kiköltöznek Kányádból és keresnek egy olyan helyet, ami megfelel az állattartásra. 2010. április 7-én fogtak hozzá az építkezéshez, és pontosan 2013. december 15-én költöztették be az állatokat az istállóba. – Az állomány akkor tizennégy termelőből és hat növendékből állt, és évről évre gyarapodott. Saját állományunkból szaporítottuk, nem vásároltuk a borjakat. Jelenleg 58 tehenünk van, abból 38 tejelő, a többi növendék, borjú – leltároz a családapa. A farmon – mert mégis lovas nemzet a székely – van egy csikó is, a kisebbik fiúé, amit hobbiból tartanak. Noha a farm jól felszerelt és minden adott ahhoz, hogy jól működjön, a vállalkozásban folyamatos fejlesztésre van szükség. Tavaly ötéves részletre vásároltak egy Claas traktort. Önerőből tartják fenn a farmot, keveset pályáztak eddig. – Évekkel ezelőtt mi is igényeltük az 1500 eurós európai uniós támogatást, ami öt évre szólt. Az elején elég nehéz volt, céget kellett alapítani, könyvelést vezetni, s nem igazán értettünk hozzá. Furcsa volt számunkra, hogy a gazdaember céget vezessen, de most már belejöttünk – mondja Árpád. Jelenleg összesen 60 hektáron gazdálkodnak Kányád községben, Jásfalván és Miklósfalván, amelyből 17 hektár saját, a többit bérlik. A Gordon viszi el a tejet A családi gazdaságot négyen vezetik. Árpád és Ildikó nagyobbik fia idén végzett Kolozsváron agrármérnöki szakon és gazdasági referensként dolgozik a kányádi önkormányzatnál. Szabadidejében ő is besegít. A kisebbik fiú nyolcadikos, rá is mindenben lehet számítani. A munka nagy részét a szülők végzik, reggel-este másfél órát vesz igénybe a fejés, a nyári időszakban pedig a takarmánybegyűjtésre kell több időt szakítani. Az istálló modern felszereltsége megkönnyíti a munkát, például nem kell ganét hányni, a fejőházba egyszerre hat jószágot lehet behajtani, így háromnegyed óra alatt lefejik a harminchat tehenet. Árpád esküszik a nálunk hagyományos Szimentáli típusú pirostarka szarvasmarhára, nem is tart más fajtát. – Voltak olyan teheneink is, amelyek harminc liter tejet adtak, de ezek a fajták nem a mi terepünkre valók, nem igazán bírják. Egyrészt gyenge a legelő, másrészt megesik, hogy lesántulnak. A pirostarkák jól bírják, átlagosan 25 liter tejet adnak naponta, egy családi vállalkozásnak ez tökéletes. A tejet a szentléleki Gordon Prod Kft. vásárolja fel, noha Árpád részvényes a keresztúri tejgyárnál. – Épp akkor építkeztünk és próbáltunk talpra állni, amikor elindult a tejgyár, s épp akkor volt a kormányválság is. A támogatások késtek, a keresztúri tejgyár pedig két-három hónapig nem tudott fizetni, ezért muszáj volt döntenünk, ha nem akartunk csődbe menni. Három éve a Gordonnak adjuk a tejet, s havonta mindig ugyanabban az időpontban fizetnek. Van mire számítani. Ez nekünk nagyon fontos, mert nincs más jövedelmünk – mondta a családfő. Nem termesztenek gabonát a vadak miatt Három éve egy fiatal pásztor segít a tehenek őrzésében. Augusztus végén már bekötik a fejősöket, hisz gyengék a legelők, negyedosztályú kategóriába sorolják. Takarmányból csak lucernát vetnek, többször próbálkoztak silóval, de nem tudták megőrizni, a vadak tönkretették. Maros, Kovászna megyéből és Csík környékéről vásárolják fel a gabonát. – Sajtot nem készítünk, mert a szüleim majorok voltak, juhászattal foglalkoztak, ott nőttünk fel az esztenán, aludtunk eleget a tej mellett, s most örülök, ha elviszik. Ha a gyerekeim felvállalják, melléjük állunk, de nekünk egyelőre nem hiányzik. A kisebbik fiunk 2006-ban született, s mire akkorára nőtt, már nem azt mondta, hogy megyek az istállóba, hanem a farmra. Ő már farmernek született – mondja kacagva Árpád. Házasságuk első tizenöt évében nem nyaraltak, de néhány éve kötelezően egy hetet külföldön pihennek. Ilyenkor a nagyobbik fiú rendezi az állatokat. Azt vallják, az állattartó gazdának manapság felvilágosultnak kell lennie, hiszen bután lehet dolgozni eleget, de nem érdemes. A családban valakinek meg kell szereznie az alaptudást, informálódnia kell, hogy tudjon eligazodni a pályázatok és támogatások világában – összegezte a gazda.

Nagyálmos Ildikó