Mint minden Tusványoson, az idein is terítékre került a jégkorong témája a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Ezúttal a hangsúly az utánpótláson volt, ahol megegyezés körvonalazódik a Magyar Jégkorong Szövetség és a Székelyföldi Jégkorong Akadémia között. [caption id="attachment_53800" align="aligncenter" width="4288"] Normális mederbe szállhat a székelyföldi fiatal hokisok átigazolása Fotó: Horvát Tamás / szja.ro[/caption] Biztos pont volt a jégkorong az idei, 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, azaz a Tusványoson. Ezúttal az utánpótlás került terítékre, így a meghívottak közül nem hiányozhattak a Székelyföldi Jégkorong Akadémia képviselői sem. A Zsigmond Barna Pál által moderált panelbeszélgetésen így részt vett a SZJA-t működtető Mens Sana Alapítvány elnöke és ügyvezetője, Tánczos Barna, illetve Nagy Attila. Mellettük jelen volt a Csíkszeredai Sportklubot képviselve Póra Róbert, továbbá id. Ocskay Gábor (Székesfehérvár), Láday András (Ferencváros), Horváth László (Győr), Marton Tibor (MAC), Bedő Botond (Fehérvár), Karsay Ferenc (Budafok-Tétény). Nyitásként Zsigmond Barna Pál felkérte a résztvevőket egy rövid beszámolóra, ami az utánpótlást illeti saját klubjaikban. Itt Ocskay Gábornak volt egy érdekes megjegyzése, miszerint a magyar hoki olyan szintet lépett, hogy a következő megtétele sokkal nehezebb lesz, mint az eddigiek. Újraszervezési folyamat A SZJA részéről Nagy Attila megjegyezte, hogy az akadémiá­val egy újraszervezési folyamat indult el a székely jégkorongban. Megjegyezte, hogy sok nehézségbe ütköztek az elmúlt évben, de amennyiben ez az ütemű fejlesztési folyamat folytatódik és a pénzügyi keret is biztosítva lesz a továbbiakban, akkor a székely hoki visszakapja régi erejét. A nevelés terén előrelépés van, hiszen már nyolc központ van, ahol munka folyik, míg régebben csak Csíkszereda és Gyergyószentmiklós volt a térképen. Tánczos Barna kiegészítette az ügyvezető mondanivalóját, ám előtte köszönetet mondott az akadémia két megálmodójának, Zsigmond Barna Pálnak, illetve Ráduly Róbert Kálmánnak. Tánczos mondanivalójában ki­fejtette: „Olyan rendszert akartunk, amely megszünteti a köz­pontok rivalizálását, ezáltal a folyamatos fejlődésre törekednek. Ez sikerült egy év alatt, hiszen a szülők, a gyerekek, a szakma, az összetartásoknak köszönhetően, ma nem ellenség, hanem összetartó erő. Az utánpótláshoz három fontos alappillér szükséges: infrastruktúra, szakmai alap és gyerekek. Infrastrukturális szempontból folyamatosak az előrelépések. Ma öt pályánk van, míg őszre további kettővel bővül, hiszen Gyergyószentmiklós és Sepsiszentgyörgy is sátortetős pályát kap. A szakmai részen is voltak hiányosságok, hiszen a rossz finanszírozás miatt nem volt kihívás. Ezen változtattunk és ma a rendszerben 40 edző dolgozik. A gyereklétszám növelésére pedig az ősszel minden központban beinduló korisuli program nagy merítési lehetőséget fog biztosítani” Kényes téma: az elvándorlás megállítása Második pontja volt a beszélgetésnek az elvándorlás kérdése, amely érzékenyen érint minden egyesületet. A sort Tánczos Barna kezdte itt, aki megjegyezte, hogy az akadémia megvalósítása előtt Ke­lemen Hunor RMDSZ-elnök Orbán Viktor Magyarország mi­niszterelnökének épp azt hozta fel érvként, hogy a gyerekek családból való kiszakítását előzzék meg. „Erre kaptunk pénzt a magyar államtól, hogy ezt megállítsuk. A kivándorlás nem jó sem nekünk, sem a magyarországi csapatoknak. Fontos, hogy a gyereket nem szabad kiszakítani a családi környezetből” – fogalmazott Tánczos. Majd párbeszéd indult az MJSZ-szel is. Előbb decemberben, amikor Székelyföldön járt az elnökség, majd Kijevben, a világbajnokságon. Ezeken a beszélgetéseken egy szabályrendszer kidolgozása volt a téma, amely rendszerbe foglalná ezt. – A múlt héten sikerült elvi egyezségre jutni, amely jóváhagyásra vár. Első körben 9. osztályig meg volna tiltva az átigazolás. A nagyobb korosztályokra, azaz az U14–U18-ra, az átigazolási szabály még kidolgozás alatt áll. Egy olyan rendszert támogatnánk, amely hasonlítana a draft-rendszerhez. A bejelentés kisebb vitát is kiváltott, de a hozzászólók egyértelműen kimondták, hogy ezt mindenképp rendszerbe kell foglalni és szabályozni kell. Akár nevelési költségtérítéssel. Ezt már Ocskay Gábor fogalmazta meg. A magyarországi klubok képviselői viszont megjegyezték, hogy az ő utánpótlásuk is sokszor csorbul, hiszen az ő gyerekeiket is viszik külföldre. Két fontos megállapítás is sorra került Horváth Lászlótól, illetve Láday Andrástól, akik mindketten csíkszeredaiak. Előbbi megjegyezte, hogy a székely hokiban az elvándorlás nem ok, hanem okozat, míg utóbbi hozzátette, hogy a feltételrendszeren kell változtatni a jövőben, hogy a helyi hoki építkezni tudjon. Lépések a javítás érdekében Póra Róbert, a Csíkszeredai Sportklub képviselője a fel­nőttcsapat szemszögéből jegyezte meg, hogy a kék-fehéreknél a legnagyobb probléma, hogy az ifjúsági csapatok, illetve a felnőttek között nincs átmenet. Hiányzik az 18–23 éves generáció, akiknek nincs jövőképük, de bízik a megfelelő jövőben. Nagy Attila ellenben megjegyezte, hogy a székely hoki problémájára való rálátás nagyban függ attól, hogy ki milyen székben ül. És elmondta, hogy a SZJA minden szálat megmozgat, hogy a jégkorong vonzó cél legyen. – Jelen pillanatban két szakembert tudtunk kiküldeni a finnországi hokis iskolába, Vierumakiba, méghozzá a kézdivásárhelyi Márton Hunort, illetve a csíkszeredai Fodor Tamást. Hatalmas lépéseket teszünk afelé, hogy minden kondíció teljesüljön az akadémiánál, továbbá tárgyalásokat folytatunk a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetemmel, hogy szakirányú kart hozzanak létre az egyetemen, amely egy újabb perspektívát nyitna a jégkorongozók előtt. Az utánpótlás-stratégia folyamatos kidolgozás alatt áll. A fő cél, hogy nyolc év múlva négy U18-as csapatunk legyen, illetve Székelyföldön legyen legalább három, anyagilag biztos lábon álló, felnőttcsapat. Zárásként a magyar jégkoronggal kapcsolatosan megjegyzésre került, hogy a továbblépés érdekében elsősorban szakmailag kell fejlődjön a magyar jégkorong. Emellett viszont fontos, hogy a gyerek–létesítmény–szakma egyenletesen fejlődjön, hiszen ebben van a jövő kulcsa. Darvas Attila