Hargita megyében is, akárcsak országos viszonylatban, gondot okoz az egészségügyi asszisztensek hiánya, holott a megye négy kórházára összesen hat posztliceális asszisztensképző „jut”. A kórházak a hiányt a kormány által elrendelt létszámstoppal magyarázzák, de a jelenség nem új keletű, ugyanis már a világjárvány ideje alatt a rendszer és a kórházi ápolók túlterheltségére panaszkodtak. 

Létszámstop okozza a gondot
 A megyében működő kórházak által rendelkezésünkre bo­csá­tott információk alapján a Csík­sze­re­dai Megyei Sür­gős­sé­gi Kórház rendelkezik a legnagyobb létszámú szakszemélyzettel: 665 egészségügyi asszisztenst és 221 ápolót foglalkoztatnak. A csíki kórháznál az elmúlt öt évben összesen 185 személyt alkalmaztak egészségügyi asszisztensként. Dr. Konrád Judit, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy asszisztenseik többsége a városban és a térségben működő egészségügyi posztlíceumok végzősei közül kerül ki. 

– Vannak osztályok, ahol orvoshiány van: sürgősség, ATI, gyermekgyógyászat, radiológia, plasztikai sebészet és szemészet. A szakápolókkal és kisegítő személyzettel kapcsolatosan a memorandumban jóváhagyott állások elfoglalásával pótoljuk a hiány nagyobb részét

– mondta a menedzser, aki szerint a kórház személyzethiányának oka az alkalmazások befagyasztása. 
A Székelyudvarhelyi Városi Kórházban 538 egészségügyi asszisztens dolgozik, 18 felsőfokú diplomával rendelkező gyógyszerész és biológus, illetve a kisegítő személyzet létszáma 308 fő. A kórházban az elmúlt öt évben 74 asszisztenst alkalmaztak. Zörgő Noémi szóvivő kiemelte: a kórház szakemberhiánnyal küzd, s noha valamennyi szakosztályon dolgozik szakorvos és egészségügyi asszisztens, számuk korántsem elégséges.
A Gyergyószentmiklósi Városi Kórházban 161 asszisztens, illetve a takarító személyzettel együtt 70 ápoló dolgozik. Fülöp Enikő, az intézmény menedzsere arról tájékoztatott, hogy az elmúlt öt évben összesen 96 munkatársat alkalmaztak, köztük 41 asszisztenst. 

– Kórházunk továbbra is küzd a szakemberhiánnyal, továbbra is hiányszak a sürgősségi orvos, a radiológus, de ha figyelembe vesszük a nyugdíjazásokat, akkor hiány van a fül-orr-gégészeten is, nő­gyó­gyá­szaton és az általá­nos sebészeten is. Ámbár az asszisztensek és ápolók létszámát tekintve javult a kórház helyzete az elmúlt öt évben, a tavaly érvénybe lépett alkalmazási tilalom ismét nehéz helyzet elé állította a kórházat

– mondta Fülöp Enikő. 
Megjegyezte, hogy a nyugdíjazás, a gyereknevelés vagy tartós betegség miatt kiesett alkalmazottak helyettesítése kivitelezhetelten volt. 
A Maroshévízi Városi Kórháznál 114 egészségügyi asszisztens dolgozik és 59 ápoló, az elmúlt öt évben 32 asszisztenst alkalmaztak, de ez korántsem elegendő, a legnagyobb gondként itt is az alkalmazások felfüggesztését jelölték meg. 

Hol helyezkednek el, akik végeznek?

Hargita megyében összesen hat asszisztensképző működik, és folyamatosan termelik az egészségügyi asszisztenseket. A megyében posztlíceumokat elvégző di­á­kok elhelyezkedési terüle­te elsősorban a Hargita és Kovászna megye kórházainak valamelyike, majd következnek a mentőszolgálatok, a szak- és családorvosi rendelők, a laboratóriumok, az otthongondozói szolgálatok, a Caritas, és vannak, akik külföldön vállalnak munkát. 
Az általunk megkeresett csík­sze­re­dai és szé­kely­ud­var­he­lyi egészségügyi oktatási in­téz­mények figyelemmel kö­ve­tik diákjaik elhelyezkedését. A csíkszeredai Louis Pasteur Egészségügyi Posztlíceumban tanult diákok 58 százaléka Hargita és Kovászna megyei kórházakban helyezkedik el, 24 százalékuk különböző orvosi rendelőkben, 15 százalék valamilyen gondozó és otthoni egészségügyi ellátásban, míg 3 százalékuk külföldön. Birta Mária, a Louis Pasteur Egészségügyi Posztlíceum igazgatója szerint Hargita megyében is folyamatos az igény az egészségügyi asszisztensek kép­zésére, ugyanis új kórházi osztályok, egészségügyi ellá­tóegységek jönnek létre.
A Székelyudvarhelyi Asszisztensképző Posztlíceum – a megye legrégebbi asszisztensképzője – 2011 és 2021 között végzett felmérést, ennek alapján a náluk végzett diákok 81 százaléka helyezkedett el a hazai egészségügyi intézményekben. A friss diplomás asszisztensek 1994-ig központi kihelyezés szerint foglalták el a szabad állásokat, akkoriban minden végzősnek biztosított volt a munkahely. A szé­kely­ud­var­he­lyi asszisztensképző év­ti­ze­de­kig Hargita megye mellett a szomszédos megyék szakirányú igényeit is lefödte, minőségi oktatást nyújtott. Ez a székelyudvarhelyi tanintézet képviselője szerint Hargita megyére most is elérhető cél lenne, ha valóban az asszisztensek minőségi képzésére fektetnék a hangsúlyt, vélekedett. 

Mögöttes okok 

Dr. Ábrám Zoltán professzor, a marosvásárhelyi Orvosi, Gyógy­sze­részeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem oktatója szerint asszisztensképzésben nincs hiány Székely­föl­dön, meglátása szerint má­sutt kell keresni a fennálló hiány okát. Egyik okként a mun­ka­erő-elvándorlást jelölte meg, mondván, hogy a korábbi években arra is volt példa, hogy szervezetten szívták el Szé­kely­föld­ről az egészségügyi asszisztenseket, főként az anyaországba, de más, nyuga­tabb­ra fekvő célországokba is. Másik okként a munkaerőpiacon tapasztalható egyenlőtlenséget emelte ki. 

– A megyeszékhelyek és városi kórházak sokkal vonzóbbak az asszisztensek számára, mint az, hogy a vá­ro­sok­tól távolabb eső falvakon vállaljanak munkát, kivételt képez egy-két szerencsésebb eset. Az egyenlőtlenséget kény­szer­rel nem lehet felszámolni, mint a rendszerváltás előtt, amikor központilag helyezték el a friss diplomásokat

– hívta fel a figyelmet az egyetemi oktató. Az egészségügyön belül ráadásul vannak vonzóbb és kevésbé népszerű asszisztens- és orvosi állások, egy idő után néhol telítődnek a helyek, míg máshol szakemberhiánnyal küzd egy adott ágazat.
A professzor szerint az egészségügyi dolgozók bére ma már jónak mondható, de még így is van alulfizetett szakterület. 
A megkérdezettek véleménye szerint a posztlíceumok­ban végzett asszisztensek meg­áll­ják a helyüket.