Az elmúlt héten két olyan esemény is volt, amely úgymond erőteljesen felcsigázta az érintett szakmai körök, de a lakosság jelentős hányadának az érdeklődését. Az egyik, a pénzügyminiszter által meglebegtetett ama elképzelés volt, miszerint bevezetésre kerülhetne a jövedelemadó tekintetében a háztartás-megadózási rendszer, a másik pedig a kötelező magánnyugdíjalap (Pilonul II) államosításának állítólagos szándéka. Az előbbi egyelőre csak a szakmai körökben váltott ki fenntartásokat, kifogásokat, utóbbi viszont politikai felhangoktól sem mentes, botrányos és ellentmondásos ügynek bizonyult. Mi több, összeesküvés-elméletek is megfogalmazódtak és napvilágot láttak. Érdemesnek tartjuk visszatérni a magánnyugdíj-ügyre, pontosabban -botrányra, mert annak fejleményei mindenképp nyomokat hagynak maguk után. Mielőtt időrendi sorrendben újólag felleltároznánk a múlt héten történteket, utalnunk kell arra is, hogy nem állunk szemben egy merőben új üggyel: jó ideje már, immár több mint két éve, hogy halkan és diszkréten megfogalmazódott egyesek részéről a kötelező magánnyugdíjrendszer államosításának az esetleges lehetősége. Legutóbb március 30-án Radu Crăciun, a Román Kereskedelmi Bank kötelékeibe tartozó BCR Pensii vezérigazgatója blogbejegyzésében felvázolva a hazai nyugdíjrendszer egyes vetületeit, kitért arra is, hogy szerinte Magyarországon és Lengyelországban a magánnyugdíjalapok privatizálása nem jelentett egyebet, mint drámát a majdani nyugdíjasok szempontjából, óvva intette a hazai törvényhozókat egy ilyen lépés esetleges megtételétől. Úgymond ez finom célzás volt, de bizonyos értelemben egy lavinát is elindított. Hogy véletlenül-e vagy sem, de tény, hogy április 1-jén Cătălin Predoiu, a liberális párt első alelnöke sajtóközleményében felrajzolta a kötelező magánnyugdíjalap államosításának a forgatókönyvét. Ez a közlemény nem maradt „észrevétlenül”, annál is inkább nem, mert az elmúlt hetek során olyan meglátások, vélemények is napvilágot láttak, miszerint a társadalombiztosítási költségvetés, pontosabban annak kiadásai szubvencionálása az állami költségvetést nehéz helyzetbe hozhatja. A közpénzügyi miniszter április 4-én reagált Predoiu felvetésére, azt megalapozatlannak, légből kapottnak tartva azt hangoztatta, hogy soha szóba sem került, legalábbis a Grindeanu-kormány részéről a magánnyugdíjalap esetleges privatizálásának a szándéka. Április 11-én amolyan bombarobbanást okozott viszont az NN Nyugdíjalap Biztosítónak az ügyfeleihez intézett tájékoztató jellegű hírlevele. (Ez a nyugdíjalap a legnagyobb ilyen típusú biztosítótársaság, a holland ING érdekeltségi körébe tartozik, egykori megnevezésében is benne volt az ING, de abból 2014-ben kivált.) Nos, ebben az ügyfelekhez intézett levélben, ha nem is tételesen és konkrétan, de beleszövődött a magánnyugdíjalap esetleges privatizálásának a lehetősége is. Legalábbis ezt olvashatták a „sorok között” sokan. Talán maga a kormányfő is, ugyanis a másnapi, az április 13-i kormányülésen szóba hozta ezt az értesülést, választ várva a közpénzügyi minisztertől. Viorel Ștefan tárcavezető újólag határozottan állította, hogy egy álhírről van szó, amolyan vaklármakeltésről, de sajnos annak meglehetnek a nemkívánatos következményei, akár pénzpiaci kedvezőtlen jelenségeket váltva ki. Átterelve politikai síkra A történteket nem hagyta szó nélkül a kormánypárt elnöke, Liviu Dragnea sem, aki ugyanaznap, azaz április 12-én az esti órákban a következőket nyilatkozta: „Ami ezt a botrányt illeti, az Mișu Negrițoiu úrtól indult el, az ASF elnökétől, aki tudja, hogy a parlament rövid időn belül meneszteni fogja a Pénzügyi Felügyeleti Szakhatóság egész vezetőségét. Másrészt a román kormánynak magyarázatot kell kérnie Hollandia nagykövetségétől. Semmiből nem lehet ilyen botrányt kiváltani.” Ugyanakkor nyomatékolta azt is, hogy amit csinált az NN Biztosítótársaság, megengedhetetlen, s meglátása szerint az ASF-nek, a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak a lehető legkeményebben kell fellépnie. Ezt az üzenetet „megértette” az ASF vezetősége, ugyanis egy másnap nyilvánosságra hozott közleményükben azt közölték, hogy az NN törzstőkéjének egy százalékáig terjedő bírság befizetésére, azaz 750 000 lej befizetésére kötelezték, ugyanakkor visszavonták Raluca Tinctoiu vezérigazgató kinevezési engedélyét és azzal egyidejűleg 100 000 lejre bírságolták. Megjegyzendő, hogy eddigelé ilyen kvantumú bírságot az ASF egyetlen esetben sem rótt ki. (Amúgy a szankcionálás megfellebbezhető.) Térjünk vissza a politikai síkra. Másnap, csütörtökön a liberális párt részéről is közleményt adtak ki, s abban többek között az áll, hogy Mișu Negrițoiu szolgalelkűségnek adta jelét egy ilyen súlyos bírság kirovásával, amit egyébként megalapozatlannak tartanak. Csütörtökön este visszatért a történtekre Grindeanu kormányfő is, aki szerint „bűnbaknak” a liberális párt első alelnöke, Cătălin Predoiu tekinthető, aki megengedhetetlen politizálással próbált ártani végső soron a kormánynak, a jelenlegi kormánykoalíciónak. Tény ami tény Túl a botrányon, s azon is, hogy valóban egy félresikerült megszövegezésű tájékoztató indíthatta el a nemkívánatos lavinát, valami csak nincs rendben a kötelező nyugdíjbiztosítás körül. S amikor ezt állítjuk, akkor nem az államosításra gondolunk, hanem egyes törvényes előírások teljesítési módjára. 2008-tól errefele, amikor is beindult a kötelező magánnyugdíj biztosítási rendszer (Pilonul II), évente 0,5 százalékponttal kellett volna emelni a hozzájárulásokat. Ilyenképpen pedig 2016-ban ez a százalékarány el kellett volna érje a 6%-ot. Igen ám, de az elmúlt évek során ilyen vagy olyan okokból kifolyólag ez elmaradt. 2016-ban a Cioloș-kormány 5%-ról azt 5,1%-ra emelte, majd az esztendő vége felé meghozott 2016/99-es sürgősségi kormányrendelet révén ezt a százalékarányt fenntartotta 2017. február 28-ig. Egyelőre ez továbbra is érvényes, s úgy tudni, hogy a Grindeanu-kormány szándékai szerint talán a jövő évre elérik majd azt a bizonyos 6%-ot. Hecser Zoltán