Hirdetés

Sapientiás kutatás az emberi jóllétről

HN-információ
Hagyományőrző társadalom még mindig a mienk, és ez a tény inkább a férfiaknak kedvez. A magyarországiak és Székelyföldön élők boldogságszintjét, globális jóllétét vizsgálta és hasonlította össze egy szociológiai kutatás, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a székely ember boldogabb, mint az anyaországi, viszont az anyaországi nő boldogabb, mint a székelyföldi. [caption id="attachment_86827" align="aligncenter" width="1000"] Boldog a székely. Főleg ha fiatal, falun él és egyetemet is végzett Fotó: László F. Csaba / Illusztráció[/caption] Erdélyben nagyon kevés vizsgálat született a népesség boldogságszintjével kapcsolatosan. Tavaly egyről lapunk is beszámolt, az a kutatás az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozók Szövetségének (UKKSZ) megrendelésére Szabó Árpád közgazdász vezetésével a Happy Planet Index mintájára a Székely Boldogság Indexet számolta ki. E között és a napokban elkészült szociológiai felmérés között nincs átfedés: a Székelyföld Boldogságtérképe. Mennyire boldogak a székelyek? című munka nem gazdasági, hanem pszichológiai szempontból közelítette meg a témát, és főleg azokat a személyiségvonásokat vizsgálta, amelyek által valaki jobban érezheti magát a bőrében. A felmérés kiterjedt az élettel való elégedettség, az érzelmi, pszichológiai, szociális és spirituális jóllét és a mentális egészség szintjének megállapítására is – tudtuk meg dr. Krizbai Tímea kutatásvezetőtől, a Sapientia – EMTE egyetemi adjunktusától. A Sapientia – EMTE oktatói az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatóival együttműködésben fogtak neki, hogy közösen megrajzolják Magyarország és a Székelyföld boldogságtérképét, munkájukat a Magyar Tudományos Akadémia támogatta. Az év elején 1117 Hargita, Kovászna és Maros megyében élő, 16 és 89 év közötti személy töltötte ki az online kérdőívet, sokkal több nő, mint férfi. Összesen 286 település lakosaitól sikerült adatokat gyűjteni, a kitöltésben a megyénkbeliek élen jártak. Székely vs. magyar Azt már a boldogság világnapján (március 20.) nyilvánosságra hozták, hogy boldog a székely, mert az 1-től 10-ig terjedő skálán 7,60-ra értékelte globális jóllétét. A boldogsag.siculorum.ro­ oldalról azt is megtudhatjuk, hogy a dicsőszentmártoni és az erdőszentgyörgyi lakosok a legboldogabbak. A részletes kutatási jelentés a napokban készült el, dr. Krizbai Tímea segítségével ebből szemelgettünk. A szakember szerint az eredmények jól tükrözik a valóságot, igazából azt kapták, amire számítottak. Így az sem volt meglepő a kutatást végző csapat számára, hogy a székely férfiak globális jólléte, illetve pszichológiai, szociális, érzelmi és spirituális jólléte jelentősen jobb, mint a magyarországi férfiaké, miközben a nők esetében ez pont fordítva van. Azaz a magyarországi nők globális jólléte, illetve spirituális, emocionális, pszichológiai és társas jólléte sokkal jobb, mint a Székelyföldön élő nőké, jobb az ún. pszichológiai immunkompetenciájuk is. Kiderült az is, hogy a székelyföldi férfiak jelentősen jobb erőben érzik magukat a magyarországi férfiakhoz képest, de a székely nők is elégedettebbek egészségükkel, mint anyaországi társaik. A 7,60-as boldogságindex kapcsán nincs különbség a nemek között. Falun a boldogság Összességében a globális jóllét-mutatók átlagos vagy átlag feletti értékeket mutatnak a székelyföldi kitöltők körében: mind az érzelmi, mind a pszichológiai, mind a szociális és mind a spirituális jóllét megfelelő. A fiatal korosztály jólléte magasabb, mivel őket valószínű még nem sújtotta annyi veszteség, mint az idősebb korosztályt, de magasabb a nők érzelmi jólléte is, ami várható eredmény, mert általában a nők érzelmi intelligenciája fejlettebb a férfiakénál és jobban értékelik az élet apró örömeit. Arra is rámutatott a kutatás, hogy falun a spirituális jóllét magasabb, mert a falusi ember közelebb van a természethez és Istenhez. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők is boldogabbak, náluk jobban működik az önelfogadás, jellemzőbb, hogy vannak céljaik, magasabb autonómiával rendelkeznek és pozitívabb emberi kapcsolatokról számolnak be. A magyarországi és a székelyföldi adatok összehasonlítása pedig egyértelműen kirajzolja, hogy összességében is a székely férfiak boldogságszintje magasabb, mint a magyarországiaké, és lelkileg is erősebbnek érzik magukat, míg a nők esetében nincs számottevő eltérés. Az egyén boldosága kihat a társadalomra Az, hogy a székelyföldi férfiak a megvizsgált pszichológiai jellemzők, személyiségvonások zömében „jobban szerepeltek”, magyarázható azzal, hogy még mindig hagyományőrző társadalomban élünk, ahol a nők alárendelt helyzetben vannak, és erős a maszkulinitás – fejtette ki a kutatásvezető. Érdekes viszont, hogy a magyarországi minta ennek fordítottját mutatja, mert ott a nők mutatói jobbak a férfiakénál. – Egy ilyen kutatás fontos dolgokat mond el az adott társadalomról, amely akkor működik jól, ha az egyének boldogabbak, globális jóllétük magasabb. Ha az emberek jól érzik magukat, jobbak a kapcsolataik, jobb kedvvel mennek a munkahelyükre, jobban dolgoznak és termelnek, mindez visszahat a társadalomra. Manapság az országok már versenyeznek egymással, hogy hol magasabb a boldogságindex, mert az arról szól, hogy ott jól csinálnak valamit – összegzett Krizbai Tímea. Elmondta még, hogy a vizsgálatot kiterjesztenék egész Erdélyre, megszólítva a szórványt, és olyan embereket is, akiknek nincs internethozzáférésük. A felmérés és kutatás kapcsán tapasztalt nagyfokú érdeklődésből arra következtetett a kutatásvezető, hogy érdekli az embereket a téma, és foglalkozni kell vele, beszélni az érzelmi intelligencia, a személyiségfejlesztés és önismeret fontosságáról. Asztalos Ágnes


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!