Hirdetés

Sapientia – EMTE - Az egyetem lelke a könyvtár

HN-információ
Amikor 2001-ben, Csíkszeredában megnyitotta kapuit a Sa­pientia egyetem, a felsőoktatási szakkönyvtár is elkezdte működését. Tizenhat év után 70 ezer kötettel büszkélkedhet az intézmény, amelynek igazgatója, Balog László elmondta, hogy tapasztalatai alapján kulturált a könyvtárhasználat, bár a mai fiatal generáció számára egyre inkább teher az olvasás. [caption id="attachment_57291" align="aligncenter" width="1000"] Balog László az egyetemi könyvtár szerepéről beszél Fotók: Keresztes Bea[/caption] Felsőoktatási szakkönyvtárhoz méltón, a könyveket tematikusan helyezték el az olvasóteremben, ahol egyszerre 102 személy tartózkodhat. A könyvtár tágas, rengeteg növénnyel az olvasói térben, mellőzi a klausztrofóbia érzését keltő építészeti megoldásokat, barátságos hangulatot biztosít az ide érkezőknek. Rendszeresen helyet ad könyvbemutatók számára is. Balog László könyvtárigazgató délelőtti teendői között időt szánt lapunkra, mondván, hogy szívesen látnak bárkit az intézményben, de kölcsönzésre csak a hallgatóknak, tanároknak, valamint az egyetem adminisztratív személyzetének van lehetősége. Ugyanakkor bárki használhatja helyben olvasásra, kutatásra a könyvtárat. Miközben körbevezetett az épület minden apró szegletében, közölte, hogy általában évi 1300 beiratkozott olvasó használja rendszeresen a könyvtárat, de ez attól is függ, hogy éppen hányan jelentkeztek az egyes szakokra az adott esztendőben. Azt is elmondta, hogy Európa különböző egyetemeiről, sőt még Amerikából is fordultak meg érdeklődők, egyetemisták, de főként doktoranduszok a szakkönyvtárban, amelyben előszeretettel tartózkodnak nyugdíjasok is, ugyanis a belépés ingyenes, és szabadon lehet lapozgatni a polcokon lévő könyveket vagy a folyóiratokat. – A XXI. század problémája az idő, megváltoztak az olvasási, olvasói szokások. Az egyetemisták is állandóan rohannak, keveset kutatnak, tájékozódnak, tanulnak a könyvtárban, leginkább vizsgaidőszakban olvasnak, önszántukból csak néhány bestsellerbe lapoznak bele, szinte semmire sincs elegendő idejük. A könyvtár számára ez kihívást jelent, viszont folyamatosan fejlesztjük intézményünket, hogy naprakészek legyünk a diákok számára – ecsetelte az igazgató, mondván, hogy az elsőéves diákok számára képzést biztosítanak a specifikus tudományos szakkönyvtárban való eligazodás segítésére, mert nem mindegy, hogy pillanatok alatt találja meg a keresett könyvet, vagy három órán át böngészi az adatbázist. A könyvtár folyamatosan képzi az itt dolgozókat, ugyanis minél képzettebbek a könyvtárosok, annál hatékonyabban tudnak segíteni az egyetemi hallgatóknak. – Egy könyv attól lesz értékes, ha sokan olvassák, a könyvtár pedig attól lesz jó, ha sokan olvasnak benne. Az egyetem lelke a könyvtár – jegyezte meg Balog László, miközben arról számolt be, hogy további fejlesztéseket tervez az egyetem, és jövő nyártól már új főbejárata lehet az Egyetemi Könyvtárnak. Látogatásunk során azt is megtudtuk, hogy naponta érkeznek felajánlások az intézménybe, hiszen ma már sokan tehernek tekintik az otthon felhalmozódott könyveket, és szabadulni szeretnének tőlük. Viszont sokan elfelejtik, hogy tudományos szakkönyvtár lévén, csak a specifikus könyveket tudják befogadni, éppen ezért nem tudják fogadni sem a ponyvaregényeket, sem pedig a századik A kőszívű ember fiai kötetet, mert a fölösleges könyvek elfogadására nincs kapacitás. Ugyanakkor szívesen segítenek a nem gyűjtőkörbe illő szak-, illetve szépirodalom közvetítésében, középiskoláknak, általános iskoláknak, szociális és jóléti intézményeknek, könyvtáraknak továbbítják azokat, SZABADON ELVIHETŐ polcokat létesítettek, ahonnan ingyen elvihetik az egyetemisták ezeket a fölös könyveket. Ahogy haladtunk a könyvtárban, Balog László, elmesélte, hogy rendszeresen támogatják a középiskolákat, és sok esetben ajándékoznak a diákoknak, a tanfelügyelőségnek jutalomkönyveket is, mert fontosnak tartják az intenzív kapcsolatápolást a kisdiákokkal, középiskolásokkal. – Rendkívüli prioritás számunkra az érdeklődés fenntartása a könyvtár iránt. Természetes, hogy a fiatalsággal együtt jár a szórakozás, de úgy senki nem fogja megszeretni az olvasást, ha egyestés kalandként tekint rá – mondta nevetve –, utalva a vizsgák előtti „abrakolásra”. Hozzátette, egyetlen éjszaka alatt nehéz felkészülni egy vizsgára, és szinte lehetetlenség kiolvasni egy tudományos könyvet. Elegendő és alkalmas idő kell az információk, a tudás elmélyítésére. Ebben a folyamatban pedig a jó könyvtár és természetesen a megfelelő akarat egyaránt sokat segíthet. Mindezek mellett azt is megtudtuk, hogy fennállása alatt kevés könyvet loptak el a könyvtárból, és csak nagy ritkán rongálták meg a jegyzeteket, tankönyveket, tehát kulturált könyvtárhasználat a jellemző a Sapientia Egyetem csíkszeredai egyetemi könyvtárában. Az igazgatótól megtudtuk azt is, hogy kezdettől fogva környezetbarát és felhasználóbarát könyvtár kialakításán gondolkodtak, amely teljes egészében a diákokért van, és segíti az egyetemen folyó oktató-nevelő munkát. Mivel a Sapientia könyvtára kisebb, mint a hozzá hasonló egyetemi intézmények könyvtárai, ezért jórészt azonnal ki tudják szolgálni az érdeklődő hallgatókat, nincs fennakadás. Jelenleg 20-30 ezer lej értékben vásárolnak új szakirodalmakat, periodikákat az egyetemi könyvtár számára, az egyetem fenntartását teljes egészében a magyar állam biztosítja. Emellett, hagyatékadományok is vannak az intézményben, különösen értékesek többek között a Sükösd Mihálynak, Andorka Rudolfnak, Köpeczi Bélának, Fábián Ernőnek, Jákli Istvánnak, Szent-Györgyi Máriának, Andre Kosztolanynak, valamint az egyetem egykori docensének, Vofkori Lászlónak a könyvhagyatéka. Körutunk végén a könyvtárigazgató összegzésként megjegyezte, tapasztalatai szerint szívesen olvasnak, kutatnak a felhasználók a könyvtár falai között, ők is folyamatosan törekednek a családias hangulat megőrzésére, a hallgatók érdekében pedig folyamatos könyvtár-innovációkban gondolkodnak. Keresztes Bea


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!