Az április 20-i kormányülést követően sajtótájékoztatót tartott Cristiana Palmer környezetvédelmi, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszter, amelyen ismertetett néhány idén esedékes, a Környezetvédelmi Alaphoz kapcsolódó programot. Ennek keretében bejelentette, hogy nyilvánosságra hozzák és közvitára bocsátják a gépjármű-felújítási program, a közismert roncsprogram idei finanszírozási útmutatóját. Hozzáfűzte azt is, hogy e program tekintetében egy új szemléletmód van kibontakozóban, pontosabban az eddigiekhez képest az immár 11 éve futó program bizonyos értelemben kiegészül. Finanszírozási útmutató ide vagy oda, egyes piaci elemzők, márkakereskedők szerint a program az idén is megkésett, s ez meg is látszik az első évnegyedi, illetve az áprilisi eladási számokon, legalábbis egyes márkák esetében... Végeredményben a szóban forgó sajtótájékoztatón sok újdonságot nem mondott a miniszter asszony, mert azt már előzetesen is bejelentette, hogy az idén hány „elöregedett” járgány kiselejtezésére kerülhet sor, illetve az azok ellenében kibocsátott értékjegyek révén hány új személygépkocsi megvásárlására kínálkozik lehetőség. Mint ahogy azt is már közölte előzetesen, hogy az idéntől kezdődően a kiselejtezett jármű ellenében kibocsátott értékjegynek „szerepe lehet” az Első Gépkocsi-program keretében olyan értelemben, hogy az a virtuális értékjegy a szóban forgó program keretében megvásárlandó gépkocsi ellenértékének az előlegeként szolgálhat. Amúgy az idén is az értékjegy 6500 lejt jelent. A 2016-os program a kiselejtezés tekintetében gyakorlatilag nem változott, s az értékjegy is ugyanazon a szinten marad, mint 2015-ben. Lehetőség nyílik viszont bizonyos esetekben pótlólagosan úgynevezett környezetvédelmi bónusz megszerzésére. Ez az ecobónusz 750 lejt jelent azok számára, akik a roncsprogram keretében egy olyan új személygépkocsit vásárolnak meg, amelynek szén-dioxid-kibocsátása kevesebb, mint 100 gramm/km, vagy egy 1500 lejes ecobónuszt abban az esetben, ha a megvásárlandó jármű hibrid üzemelésű rendszerrel van ellátva. Amennyiben az az új személygépkocsi teljesíti mindkét kritériumot, akkor a majdani tulajdonos mind a két ecobónuszban, s így összesen közel 9000 lejben részesülhet a környezetvédelmi alap részéről, azaz ilyen összeggel csökkenhet az általa kifizetendő ár. Van egy harmadik kategória is, nevezetesen amikor egy olyan gépkocsi megvásárlásáról van szó, amely egyáltalán nem minősül szennyezőnek: amennyiben elektromos hibrid személygépkocsiról van szó, 5000 lejes ecoértékjegy, amennyiben pedig kizárólag elektromos meghajtású személygépkocsiról, akkor 2000 lejes. A szóban forgó két kategória esetében viszont nem feltétel a roncsautó kiselejtezése. Példázódás kedvéért a miniszter asszony azt is megjegyezte, hogy amennyiben egy személy kiselejtez egy roncsautót és egy 100 százalékosan elektromos üzemelésű autót vásárol meg, a támogatás összértéke 6000 euró körül lesz. Egyébként az elektromos üzemelésű járművek iránti érdeklődés fokozása végett a tárca tervei között szerepel az elektromos infrastruktúra finanszírozása is, nevezetesen az elektromos töltőállomások hálózatának kibővítése. Visszatérve a program megkezdéséhez: a miniszter pontos időpontot nem jelölt meg, az idei kezdetre vonatkozóan csak arra utalt, hogy az május közepén lesz esedékes, lévén, hogy az útmutatót még véglegesíteni kell. Másabb adó? A roncsprogram új színfoltokkal történt kiegészítése ellenére is egyes piaci elemzők, gépkocsigyártók és -forgalmazók továbbra is vitatják a roncsprogram folytatásának időszerűségét. A fent említett sajtótájékoztatón arra a kérdésre válaszolva, hogy a kormány egy sajátos adó révén „rendezné” a gépkocsik által kibocsátott környezetszennyezés ügyét, a miniszter asszony konkrét választ nem adott, de elismerte, hogy tanulmányozzák ezt a kérdéskört. Miért lenne szükséges és indokolt egy másabb jogszabályozás mind a roncsprogram, mind a környezetilleték tekintetében? Kezdjük ez utóbbival. Az elmúlt hat esztendő során a „regadó” többszöri módosítása ellenére sem fékezte meg a külföldről behozott használt járművek beáramlását. Jelenleg a hazai személygépkocsipark átlagéletkora 13,1 éves, s a becslések szerint 2020-ra meghaladja a 14 évet. Ennek óhatatlan velejárója volt a környezetszennyezés-kibocsátás gyarapodása is. Érdemes megemlíteni azt is, hogy 2010-ben a hazai gépkocsiállomány átlagos életkora nagyjából megegyezett az uniós átlaggal, attól errefelé viszont bekövetkezett egy nagyobb arányú eltolódás: 2012-ben az uniós átlag 8,7 év volt, a romániai 12,7; 2013-ban az uniós 8,5 év, a romániai 13,3, a tavaly az uniós 8,3, a hazai 13,1 volt. Ugyanakkor a hazai 5,1 milliós személygépkocsi-állományból 2,5 milliónak az életkora meghaladja a 12 évet. Sokatmondó számadat az is, miszerint a roncsprogram bevezetése óta a forgalomba bejegyzett új személygépkocsik közül csak 17 százalékot tesz ki azok száma, amelyeket e program keretében vásároltak meg. A dolgok ilyenszerű alakulása okán kerül terítékre a járművek egy másabb megadózási mechanizmusának lehetősége. Egy elképzelés szerint arról lenne szó, hogy a személygépkocsik adószintjének megállapításakor ne csupán annak hengerűrtartalma legyen a kritérium, hanem az adott jármű euronormája, valamint a károsanyag-kibocsátás (azaz szén-dioxid) szintje. Ezek szerint egy adott személygépkocsi adójába beépülnének másabb elemek is, pontosabban több tényezővel is számolnak az adószint megállapításánál. Egy másik elképzelés szerint az üzemanyag kiskereskedelmi árába épülne be egy különleges adónem, s azt fix összegben állapítanák meg literenként. Ilyenképpen aki többet autózik, illetve akinek a személygépkocsija többet fogyaszt, többet is fog fizetni. Egyes értesülések szerint a kormány, illetve a szaktárca ez utóbbi adó esetleges bevezetésének a lehetőségét tanulmányozza. Egyébként egyes uniós tagállamokban hasonló adózási rendszerek vannak. Írországban, az Egyesült Királyságban vagy Luxemburgban a járműadó kivetése nem a hengerűrtartalom függvényében történik, hanem a szén-dioxid-kibocsátás alapján. Németországban vagy Portugáliában szem előtt tartják a hengerűrtartalmat, de a károsanyag-kibocsátást is. Hecser Zoltán