Hirdetés

Romló jogi körülmények

HN-információ
Ha csak az elmúlt napok romániai eseményeire, a kisebbségellenes megnyilvánulásokra gondolunk, akkor is láthatjuk, hogy szükség van egy olyan európai ellenőrzési rendszer kidolgozására, amely felügyeli, hogy a tagállamok betartják-e a jogállamiság és a demokrácia alapelveit, illetve az alapvető emberi jogokat – hangsúlyozta Sógor Csaba, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) parlamentközi ülésén. [caption id="attachment_52022" align="aligncenter" width="720"] Sógor Csaba. Negatív folyamatok Fotó: sogorcsaba.eu[/caption] Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselői közösen vitatták meg tegnap a LIBE keretében a jogállamisági mechanizmus létrehozásának kérdését. Az RMDSZ részéről Sógor Csaba mellett jelen volt Ambrus Izabella parlamenti képviselő is. – Az államfőtől a külügyminiszterig mindenki azt mondja, hogy a hagyományos nemzeti kisebbségek példaértékűen gyakorolhatják a jogaikat Romániában, közben azt tapasztaljuk, hogy az országban egyre rosszabb jogi körülmények között élnek a nemzeti kisebbségek – hívta fel a figyelmet Sógor Csaba, aki szerint elfogadhatatlan az, hogy az őshonos kisebbségi közösségek csatlakozás után hátrányosabb helyzetbe kerüljenek az adott tagállamban. Elmondta, Romániában valóban léteznek törvények, de a kormány rendszeresen bíróság elé állítja a nemzeti kisebbségeket, ha élni akarnak törvény adta lehetőségeikkel. Az RMDSZ-es képviselő ismételten rámutatott: Romániában korlátozzák az anyanyelvhasználatot, a szimbólumok használatát, de akadályozzák az anyanyelvű oktatást is, egyszóval nem tartják tiszteletben az uniós csatlakozás előtt vállalt kötelezettségeiket, az ún. koppenhágai kritériumokat. Sógor Csaba kitért arra, hogy Romániához hasonlóan több olyan uniós tagállam is van, amely tulajdonképpen azáltal, hogy nem tartja be, így semmibe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartáját. – Azt szeretnénk, ha az Európai Bizottság beavatkozna ezekbe a folyamatokba, hiszen a gyakorlatban ezen a területen súlyos visszarendeződés figyelhető meg a csatlakozás után. Az Európa Tanács monitoring-jelentései vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságának elmarasztaló ítéletei pedig semmilyen rendszerszintű következménnyel nem járnak – emelte ki a képviselő, aki szerint egy ilyen jogállamisági mechanizmussal új korszak kezdődhet, amely azon az alapelven alapulhat, hogy az EU teljes területén ugyanazok az alapjogok illetik meg az uniós polgárokat, így az őshonos nemzeti kisebbségeket is. [box type="shadow" ]A jogállamisági mechanizmusról A demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó uniós mechanizmus célja, hogy valamennyi EU-tagállam tiszteletben tartsa az EU-szerződésekben rögzített értékeket, ehhez pedig világos, tényeken alapuló feltételeket határozzon meg. Az EP által elfogadott jelentés (2016. október 25.) kulcsfontosságú elemként tekint a parlamentközi vitára mint az ellenőrzés egyik demokratikus alappillérére.[/box] HN-információ


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!