A minap hozták nyilvánosságra a Világgazdasági Fórum (WEF) 2015-ös ranglistáját. A szokásos évi megmérettetésen Románia hat hellyel előbbre lépett, a ranglistán szereplő 140 ország közül az 53. helyet foglalva el. Megjegyzendő azonban, hogy ez az előbbre lépés nem annyira a versenyképességi mutatószámok kedvező alakulásának köszönhető, hanem a rangsor megváltozásának, ugyanis az országunk által elért pontszám ugyanaz, mint a tavaly, azaz a maximálisan elérhető hétből 4,32 pont. Románia esetében „erősségnek” bizonyult a makrogazdasági környezet, lévén, hogy a WEF ranglistáján országunk az első helyet foglalta el az infláció tekintetében. Ez mindenképpen dicséretes, de az már kevésbé, hogy az infrastruktúra és a befektetések megadózása tekintetében Románia igen gyenge pozíciókat vallhat, vallhatott magáénak. És ha már az infrastruktúráról esett szó: világviszonylatban az utak minősége tekintetében Románia a már említett 140 ország közül a 120. helyre szorult. Még hátrébb a befektetések megadózása tekintetében, nevezetesen a 126. helyre. Az üzleti környezet szempontjából is vannak olyan ismérvek, amelyek úgymond nem erősségei Romániának. Ezek között említhetjük az illetékek szintjeit, a finanszírozáshoz való hozzáférhetőséget, a komplikált adórendszert, a gazdaságpolitikák instabilitását stb. De akkor minek köszönhető az előbbre lépés, az a 4,3 pontszám. Amit értékeltek a ranglista elkészítői, az a gazdasági hatékonyság kedvező tendenciája, amely tekintetében a 44. helyet foglalta el országunk, a főiskolai oktatás színvonala, amely tekintetében az 59. helyet, a piaci dimenzió, amely tekintetében a 43. helyet, a technológiai megújulás, amely tekintetében a 46. helyet és a pénzpiac fejlettségi foka, amely tekintetében az 55. helyre került országunk. A WEF különböző kategóriákba is besorolta a világ országait, Romániát az átalakulási folyamat utolsó stádiumába helyezte, együtt olyan európai országokkal, mint Horvátország, Magyarország, Lettország, Lengyelország, Litvánia vagy Törökország. A régióban megmutatkozó tendenciákhoz viszonyítva országunkat illetően negatívan értékelték az egészségügy és az alapszintű oktatás, valamint az infrastruktúra helyzetét, de pozitívan a piac dimenzióit és a makrogazdasági környezetet. Egyébként Románia a tőkevonzó képesség, valamint a gazdasági növekedés tekintetében a régió számos országát megelőzte, köztük Magyarországot is. Versenyképesség régiónkban Ha már utaltunk egyes szomszédok országokra, illetve régiónkra, akkor érdemes egy pillantást vetni néhány számadatra is. Régiónkban a legjobb helyezést, mármint a versenyképesség tekintetében Csehország érte el, amely világviszonylatban a 31. helyre került, míg a 2014-es ranglistán a 37. helyet foglalta el. Lengyelország is előbbre lépett, a 43. helyről a 41.-re. Bulgária ugyanott maradt, ahol volt, azaz az 54. helyen, Szlovénia viszont nagyot ugrott, mert a 70. helyről felkerült az 59. helyre. Szlovákia szinte hasonlóképpen, lévén, hogy a 75. helyről a 67.-re lépett elő, Horvátország továbbra is az utolsó helyet foglalta el, akárcsak a tavaly világviszonylatban, a 77. helyre kerülve. Egyetlen ország, Magyarország esetében három helyet „sikerült rontani”, az anyaország a 60. helyről visszaesett a 63. helyre. A régiós rangsorban ezek szerint csak Szlovákia jár az anyaország mögött, lévén, hogy a 67. helyet foglalta el. Az uniós tagállamok közül egyébként Szlovákián kívül még Horvátország, Ciprus és Görögország áll Magyarország mögött. Amit leginkább felrónak Magyarországnak a WEF részéről, az az állam túlterjeszkedése, a túlszabályozásra való törekvése, aminek kapcsán a 128. helyre került. Nem bocsátkoznánk részletekbe, de mindenképp meggondolkoztató, hogy a WEF 2010-es esztendei ranglistáján Magyarország még az 52. helyen szerepelt. A versenyképességi világranglista dobogós helyeit amúgy kibérelte Svájc, Szingapúr és az Amerikai Egyesült Államok, lévén, hogy e sorrend tekintetében az idén sem következett be változás. Hecser Zoltán