erős felhőzet
kevés felhő
szórványos felhőzet
tiszta égbolt
Rocksztár informatikusok és liftező cégvezetők
Tekintettel a magas szintű informatikushiányra, és arra, hogy az országban a legjobban kereső és legkeresettebb szakemberek közé tartoznak, az informatikusok az új rocksztárok témakörben is értekeztek a szakemberek a III. Székelyföldi IT&C Konferencián Bálványosfürdőn. Ezenkívül szó volt a digitális úttörési lehetőségekről az egészségügyben, a közigazgatásban és a mezőgazdaságban, bemutattak székelyföldi és magyarországi IT fejlesztési stratégiákat, és először mutatkoztak be székelyföldi IT-cégek úgynevezett Elevator Pitch formájában.
[caption id="attachment_12706" align="aligncenter" width="620"]
A konferencia résztvevői újdonságokat bemutató előadásokat hallgattak. Hiányszakma[/caption]
A kétnapos számítástechnikai és technológiai tematikájú szakmai konferenciát idén harmadik alkalommal szervezte meg a székelyföldi IT-cégeket tömörítő IT Plusz Klaszter és a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Megnyitóján a klaszter elnöke, Kozma István beszámolt arról, hogy az idei rendezvényen a résztvevők összetétele nagyon sokszínű, hiszen vállalatvezetők, tanácsadók, IT-menedzserek, egyetemi oktatók, egyetemisták, önkormányzati és intézményvezetők egyaránt megjelentek Székelyföldről, Magyarországról, Bukarestből, Kolozsvárról, Temesvárról és Brassóból. Ismertette, hogy a klaszterhez eddig harminc Hargita, Kovászna, Kolozs és Maros megyei vállalkozás csatlakozott.
– Az a célunk, hogy minél több szakembert tudjunk itthon tartani és hazavonzani, és lehetőséget biztosítani számukra, hogy itthon kamatoztassák tudásukat – jelentette ki Kozma István.
Bihari Béla, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara IT- és Telekom-szakosztályának elnöke pozitívumként említette, hogy sikerült megyei és városi szinten, Kovászna és Hargita megyében egyaránt elérni az IT beiktatását mint fejlesztési pillért a 2014–2020-as stratégiába.
Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba kiemelte az IT fontosságát, amely a fiatalok itthon tartásának is lehet egyik pillére, hiszen ezen a területen elhelyezkedve nem kell külföldi lehetőségek után nézzenek a jó anyagi kereset reményében. Henning László, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke ígéretet tett arra, hogy a megyei önkormányzat partner lesz minden olyan elképzelés kivitelezésében, amely meghonosítja az IT-t Székelyföldön. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja hangsúlyozta, hogy a jelenlevők és a szülők közös felelőssége, hogy az informatika ne nyomja el a művészeteket, az irodalmat, ne vesszen ki a könyv a számítógép miatt.
Fejlesztési stratégiák
Biró Albert, Magyarország Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsának alelnöke beszámolt arról, hogy az informatikai és távközlési szektor fejlesztésének stratégiai irányait, fejlesztési súlypontjait a 2014–2020-as időtávra vonatkozóan az uniós elvárásokkal is összehangolt Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában jelölték ki, a stratégia megvalósításának akciótervi kereteit a Digitális Nemzet Fejlesztési Programban rögzítették. Ezek végső célja a Digitális Magyarország létrehozása, amely a kormányzat, az intézményi és a piaci szereplők közös szerepvállalásával valósul meg. Ez négy fő alappilléren nyugszik: a háztartások legalább 30 Mbps-os sebességgel csatlakozzanak a világhálóra 2018-ig, a kkv-k infokommunikációs fejlesztés, a közszolgáltatások elektronikus útra való terelése és a digitális készségek fejlesztése. Hozzátette, ez a program már elindult, és a jövőben további pályázati kiírások várhatók.
Henning László Kovászna megye 2015–2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiáját ismertette, amelybe prioritásként került be az informatika. Kifejtette, partnerséget az IT-klaszterrel, kutatóközpontot szeretnének létrehozni a szívkórház mellett, illetve egy balneológiai kutatóközpontot még ebben a ciklusban, valamint hangsúlyt fektetnek az informatika egyetemi szintű oktatására, és úgy vélte, hogy Sepsiszentgyörgy otthont fog adni a Start Up-oknak.
Hargita megye készülő stratégiáját Péli Levente mutatta be. Elmondta, sok negatív tapasztalatuk volt a fejlesztési stratégiákkal kapcsolatban, hiszen ezek jelentős része papíron maradt, nem valósult meg. A mostani dokumentumban külön prioritás az IT-infrastruktúra fejlesztése, szeretnék az iskolai oktatásba is bevezetni az IT módszereit, továbbá változtatni kell a szakemberek képzésén, különös tekintettel a felnőttképzésre, ezáltal növelve a munkaerőpiacon való elhelyezkedés lehetőségét. Hozzátette, az innováció és a Start Up-ok felkarolása esetén már nehéz helyzetben van az önkormányzat, hiszen itt már szerepet kap a versenyhelyzet, és megemlítette a székelyudvarhelyi inkubátorházat, amelynek a fenntartása és élettel, cégekkel való megtöltése lehet majd nehezebb feladat.
Tánczos Barna szenátor úgy vélte, ma a megyei tanácsnak viszonylag kevés hatása van az IT-fejlesztésre, ezért ilyen szinten váltani kell, hogy valamilyen formában besegíthessenek.
A hajlandóság és tudás
Tekintettel arra, hogy milyen nagy hiány tapasztalható informatikusokból – Magyarországon 10–15 ezer számítástechnikai szakemberre lenne szükség, az EU-ban 2020-ra 850 ezer informatikus fog hiányozni –, az új rocksztárok témakört is boncolgatták a konferencia előadói.
Ambrus Tibor vállalatfejlesztési szakértő hangsúlyozta, amikor egy állás betöltésére jelentkezik egy személy, mérni kell annak hajlandóságát és tudását, illetve pontosan meg kell határozni az elvárt kompetenciákat. Azt javasolta, a cégvezetők törődjenek a beosztottakkal, ne kész embert várjanak, hanem tanítsák őket, és minden kollégában az „innovációs tartalékot” lássák. Végül pedig dolgozzanak ki és alkalmazzanak egy teljesítménymérő rendszert – tanácsolta a szakember.
Az erőforráshiány leküzdésére lelkes diákok bevonása lehet a megoldás – ecsetelte Krabot Mátyás, az NNG fejlesztési vezetője. Hangsúlyozta, ne a kulimunkára, hanem rocksztármunkára vonjanak be diákokat. Az autóiparból hozott példákkal szemléltette, hogy problémák esetén egy jól motivált diák hogyan motiválja a mérnököt is, és hogyan születik ebből megoldás.
Vinnai Balázs, a Codecool programozósuli alapítója bemutatta, hogyan lesz bárkiből jól fizetett, sikeres szoftverfejlesztő másfél év alatt. Elmondta, a nagy igényre való tekintettel, tömegeket kell bevinni az IT munkaerőpiacra, akár képesítés nélkül. Hozzátette, egyes cégeknél ma már a felvételnél az egyetemi diploma sem kritérium, hiszen ha megvan rá az egyén képessége, ők képezik informatikára, és hangsúlyozta, hogy néha a tudás kevésbé fontos, mint a hajlandóság.
Elevator pitch
Az IT Plus Klaszter tagjainak bemutatkozására idén az elevator pitch technikát alkalmazták. A technika egy olyan elképzelésen alapul, hogy mit mondana az egyén, aki mellé beszáll a liftbe a vállalat vezetője, ahova épp állásinterjúra igyekszik: miről beszélne, hogyan viselkedne, mivel hívná fel magára a figyelmet – ismertette a moderátor Rácz Attila, a Magic Solutions Kft. ügyvezető igazgatója.
A klaszter tagjai közül 18 vállalat vezetője igyekezett négyperces előadással felhívni a közönség figyelmét munkájára, termékeikre, erősségeikre. A bemutatók során bebizonyosodott, a klaszter rendkívül sokszínű, hiszen tagjai egyaránt foglalkoznak könyvelési szoftverek fejlesztésével, telekommunikációval, mobil- és webalkalmazásokkal, vállalatirányítási és döntéshozói szoftverekkel, outsourcinggal, ugyanakkor vannak informatikai tanácsadással foglalkozó és informatikai eszközöket forgalmazó cégek is, sőt még a demokráciát is átláthatóbbá tennék egy platform segítségével.
Háromszéki Eszter
A konferencia résztvevői újdonságokat bemutató előadásokat hallgattak. Hiányszakma[/caption]
A kétnapos számítástechnikai és technológiai tematikájú szakmai konferenciát idén harmadik alkalommal szervezte meg a székelyföldi IT-cégeket tömörítő IT Plusz Klaszter és a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Megnyitóján a klaszter elnöke, Kozma István beszámolt arról, hogy az idei rendezvényen a résztvevők összetétele nagyon sokszínű, hiszen vállalatvezetők, tanácsadók, IT-menedzserek, egyetemi oktatók, egyetemisták, önkormányzati és intézményvezetők egyaránt megjelentek Székelyföldről, Magyarországról, Bukarestből, Kolozsvárról, Temesvárról és Brassóból. Ismertette, hogy a klaszterhez eddig harminc Hargita, Kovászna, Kolozs és Maros megyei vállalkozás csatlakozott.
– Az a célunk, hogy minél több szakembert tudjunk itthon tartani és hazavonzani, és lehetőséget biztosítani számukra, hogy itthon kamatoztassák tudásukat – jelentette ki Kozma István.
Bihari Béla, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara IT- és Telekom-szakosztályának elnöke pozitívumként említette, hogy sikerült megyei és városi szinten, Kovászna és Hargita megyében egyaránt elérni az IT beiktatását mint fejlesztési pillért a 2014–2020-as stratégiába.
Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba kiemelte az IT fontosságát, amely a fiatalok itthon tartásának is lehet egyik pillére, hiszen ezen a területen elhelyezkedve nem kell külföldi lehetőségek után nézzenek a jó anyagi kereset reményében. Henning László, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke ígéretet tett arra, hogy a megyei önkormányzat partner lesz minden olyan elképzelés kivitelezésében, amely meghonosítja az IT-t Székelyföldön. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja hangsúlyozta, hogy a jelenlevők és a szülők közös felelőssége, hogy az informatika ne nyomja el a művészeteket, az irodalmat, ne vesszen ki a könyv a számítógép miatt.
Fejlesztési stratégiák
Biró Albert, Magyarország Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsának alelnöke beszámolt arról, hogy az informatikai és távközlési szektor fejlesztésének stratégiai irányait, fejlesztési súlypontjait a 2014–2020-as időtávra vonatkozóan az uniós elvárásokkal is összehangolt Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában jelölték ki, a stratégia megvalósításának akciótervi kereteit a Digitális Nemzet Fejlesztési Programban rögzítették. Ezek végső célja a Digitális Magyarország létrehozása, amely a kormányzat, az intézményi és a piaci szereplők közös szerepvállalásával valósul meg. Ez négy fő alappilléren nyugszik: a háztartások legalább 30 Mbps-os sebességgel csatlakozzanak a világhálóra 2018-ig, a kkv-k infokommunikációs fejlesztés, a közszolgáltatások elektronikus útra való terelése és a digitális készségek fejlesztése. Hozzátette, ez a program már elindult, és a jövőben további pályázati kiírások várhatók.
Henning László Kovászna megye 2015–2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiáját ismertette, amelybe prioritásként került be az informatika. Kifejtette, partnerséget az IT-klaszterrel, kutatóközpontot szeretnének létrehozni a szívkórház mellett, illetve egy balneológiai kutatóközpontot még ebben a ciklusban, valamint hangsúlyt fektetnek az informatika egyetemi szintű oktatására, és úgy vélte, hogy Sepsiszentgyörgy otthont fog adni a Start Up-oknak.
Hargita megye készülő stratégiáját Péli Levente mutatta be. Elmondta, sok negatív tapasztalatuk volt a fejlesztési stratégiákkal kapcsolatban, hiszen ezek jelentős része papíron maradt, nem valósult meg. A mostani dokumentumban külön prioritás az IT-infrastruktúra fejlesztése, szeretnék az iskolai oktatásba is bevezetni az IT módszereit, továbbá változtatni kell a szakemberek képzésén, különös tekintettel a felnőttképzésre, ezáltal növelve a munkaerőpiacon való elhelyezkedés lehetőségét. Hozzátette, az innováció és a Start Up-ok felkarolása esetén már nehéz helyzetben van az önkormányzat, hiszen itt már szerepet kap a versenyhelyzet, és megemlítette a székelyudvarhelyi inkubátorházat, amelynek a fenntartása és élettel, cégekkel való megtöltése lehet majd nehezebb feladat.
Tánczos Barna szenátor úgy vélte, ma a megyei tanácsnak viszonylag kevés hatása van az IT-fejlesztésre, ezért ilyen szinten váltani kell, hogy valamilyen formában besegíthessenek.
A hajlandóság és tudás
Tekintettel arra, hogy milyen nagy hiány tapasztalható informatikusokból – Magyarországon 10–15 ezer számítástechnikai szakemberre lenne szükség, az EU-ban 2020-ra 850 ezer informatikus fog hiányozni –, az új rocksztárok témakört is boncolgatták a konferencia előadói.
Ambrus Tibor vállalatfejlesztési szakértő hangsúlyozta, amikor egy állás betöltésére jelentkezik egy személy, mérni kell annak hajlandóságát és tudását, illetve pontosan meg kell határozni az elvárt kompetenciákat. Azt javasolta, a cégvezetők törődjenek a beosztottakkal, ne kész embert várjanak, hanem tanítsák őket, és minden kollégában az „innovációs tartalékot” lássák. Végül pedig dolgozzanak ki és alkalmazzanak egy teljesítménymérő rendszert – tanácsolta a szakember.
Az erőforráshiány leküzdésére lelkes diákok bevonása lehet a megoldás – ecsetelte Krabot Mátyás, az NNG fejlesztési vezetője. Hangsúlyozta, ne a kulimunkára, hanem rocksztármunkára vonjanak be diákokat. Az autóiparból hozott példákkal szemléltette, hogy problémák esetén egy jól motivált diák hogyan motiválja a mérnököt is, és hogyan születik ebből megoldás.
Vinnai Balázs, a Codecool programozósuli alapítója bemutatta, hogyan lesz bárkiből jól fizetett, sikeres szoftverfejlesztő másfél év alatt. Elmondta, a nagy igényre való tekintettel, tömegeket kell bevinni az IT munkaerőpiacra, akár képesítés nélkül. Hozzátette, egyes cégeknél ma már a felvételnél az egyetemi diploma sem kritérium, hiszen ha megvan rá az egyén képessége, ők képezik informatikára, és hangsúlyozta, hogy néha a tudás kevésbé fontos, mint a hajlandóság.
Elevator pitch
Az IT Plus Klaszter tagjainak bemutatkozására idén az elevator pitch technikát alkalmazták. A technika egy olyan elképzelésen alapul, hogy mit mondana az egyén, aki mellé beszáll a liftbe a vállalat vezetője, ahova épp állásinterjúra igyekszik: miről beszélne, hogyan viselkedne, mivel hívná fel magára a figyelmet – ismertette a moderátor Rácz Attila, a Magic Solutions Kft. ügyvezető igazgatója.
A klaszter tagjai közül 18 vállalat vezetője igyekezett négyperces előadással felhívni a közönség figyelmét munkájára, termékeikre, erősségeikre. A bemutatók során bebizonyosodott, a klaszter rendkívül sokszínű, hiszen tagjai egyaránt foglalkoznak könyvelési szoftverek fejlesztésével, telekommunikációval, mobil- és webalkalmazásokkal, vállalatirányítási és döntéshozói szoftverekkel, outsourcinggal, ugyanakkor vannak informatikai tanácsadással foglalkozó és informatikai eszközöket forgalmazó cégek is, sőt még a demokráciát is átláthatóbbá tennék egy platform segítségével.
Háromszéki Eszter
web.jpg)
.jpg)