Növekedett Hargita megyében a­zok­nak a roma családokba születő cse­cse­mők­nek a száma, amelyek nem rendelkeznek családorvossal. A ro­ma gyerekeknek az egészségügyi rendszerbe való bekapcsolása volt a kiindulópontja a keddi, Székelyudvarhelyen összehívott tanácskozásnak, hiszen sok esetben nehezen vagy egyáltalán nem valósul meg a kötelező oltások beadása sem. Nem szabad különbséget tenni gyerek és gyerek között – mutatott rá a probléma fő forrására Duda Tihamér Attila, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetője, aki részt vett az udvarhelyi találkozón. Szintén tőle tudjuk, hogy az a szerződés, amit az egészségbiztosítási pénztár a családorvosokkal köt meg, hovatartozástól függetlenül leszögezi a jogokat és kötelességeket, amelyek a felekre hárulnak. A szabályozás mögött azonban sokkal árnyaltabban jelentkeznek a valós gondok. – Ha a családorvosi kötelességeket vesszük alapul, a szerződés egyértelműsíti, hogy a családorvos kell összeírja azokat a gyerekeket, akik még nem szerepelnek egyetlen orvos listáján sem. Az újszülöttekre való tekintettel az orvos arra a listára írja fel a csecsemőt, amelyen az anya is szerepel, avagy akinél a várandósság ideje alatt zajlottak a vizsgálatok – mondta. – Vannak kivételek is, hiszen gyakran előfordul, hogy a szülők másik háziorvost választanak, például gyermekgyógyászt. Az átíráshoz való jogukat az orvosnak tiszteletben kell tartania. A szerződés további részében kifejtik, hogy a csecsemő adatbázisba vételét a családorvos egyetlen esetben sem utasíthatja el – részletezte. A találkozón felmerült a csíkszeredai sportcsarnokban elszállásolt roma családok esete is, mondván, hogy az itt élő kisgyerekeket a családorvosok nem akarják felírni a listájukra. Mint elhangzott, akkor sem vették nyilvántartásba, ha betegek voltak, és akkor sem, ha a szülő kíséretében jelentek meg a rende­lőben. – A háziorvosok túlterheltek, a számuk évről évre csökken, hiszen a legtöbben elérik a nyugdíjkorhatárt, közülük sokan a pandémia miatt nem vállalják tovább a betegek vizsgálatát – mondta a vezérigazgató. Mint mondta, egy másik ok a fegyelmezetlenség, amiért elutasítják a roma családokat. – Ha oltásra hívják őket, nem jelentkeznek; ha igénybe vennék az egészségügyi szolgáltatásokat, nem kérnek előjegyzést; a rendelőben nem megfelelő viselkedést tanúsítanak – sorolja az egészségbiztosítási pénztár vezetője. Hangsúlyozza, ez aligha számít, amikor az orvosok szerződéses kötelességeiről esik szó. Az a cél, hogy a páciens önszántából menjen a vizsgálatokra, az orvos pedig önszántából foglalkozzon a hátrányos helyzetű betegekkel is, „végeredményben kölcsönös, bizalomra épül az orvos-páciens viszony”. Duda Tihamér felhívta a figyelmet arra, hogy az orvos mulasztását azonnal jelezni kell a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóságnál. Amennyiben valóban mulasztott az orvos, büntetése lehet írásbeli megrovás, anyagi szankció vagy a szerződés. Mint mondta, nem az a cél, hogy bárkit is büntessenek, hanem az, hogy a biztosított személyek érdekeit képviseljék, illetve jogaikat érvényesítsék. Emlékeztetett arra, hogy az újszülött vizsgálata nem kötött a szülő biztosított mivoltához, nem számít, ha a szülőnek nincs egészségügyi biztosítása, a gyerekek tizennyolc éves korukig alanyi jogon biztosítottak, illetve huszonhat éves korukig, ha tanulnak. Az egészségbiztosító pénztár vezetője elmondta, hogy bár statisztikával nem rendelkeznek a témában, tapasztalataik alapján a probléma városon hangsúlyozottabb. – Városon gyakran túlterheltek a családorvozok, s erre hivatkozva nem fogadnak több beteget, de vidéken egy falura, községre egyetlen orvos jut, aki ellátja a teljes közösséget – mondta vezérigazgató. A székelyudvarhelyi tanácskozást a konkrét lépések számbavételével zárták, amelyek segíthetnek megoldást találni a tárgyalt helyzetre. Duda Tihamér hangsúlyozta, elsősorban az önkormányzatok közbelépésére számítanak, továbbá felveszik a kapcsolatot a családorvosokkal, és jobban szétosztják köztük a roma közösséghez tartozó pácienseket. Bíznak abban, hogy közös erővel elérhetik a probléma teljes megszüntetését. A találkozón elhangzottak alapján a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár és a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság átirat küldését kezdeményezte a családorvosok számára, amelyben felhívják a figyelmet a problémára, illetve figyelmeztetik őket arra, hogy teljesítsék a kötelességüket, oldják meg a roma gyerekeknek az egészségügyi rendszerbe való bekapcsolását.

Miklós Dalma