Fontos, hogy Csíkszeredában is minél hamarabb beindulhasson az intervencionális kardiológiai tevékenység – emelte ki dr. Korodi Szilamér kardiológus bemutatkozó interjújában. A Csík­sze­re­dai Megyei Sürgősségi Kórház szakorvosával a szívritmuszavarokról is beszélgettünk és a koronavírus-járvány kardiológiai vonatkozásai­ról is szót ejtettünk.

– A térségből származik és ide is tért vissza munkát vállalni…

– Nagytusnádi születésű vagyok, a Csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban érettségiztem. Nem orvosi pályára készültem, de egyik osztálytársam hívására elmentem felvételizni és bejutottam a marosvásárhelyi orvosi egyetemre. Az első perctől szerettem, és körülbelül harmadéves koromtól éreztem azt, hogy a kardiológia kifejezetten érdekel, az áll hozzám a legközelebb. Hatodév végén volt egy állásbörze, ahol a frissen végzetteknek mutatták be a kórházi vezetők a lehetőségeket, és Csíkszeredát az akkori orvosigazgató, dr. Vitos Attila ismertette. Elmondta, hogy lesz itt kardiológiai rezidens állás és vázolta, hogy lesz lakhatási lehetőség is, így megpályáztam ezt az állást, és szerencsésen sikerült is megkapni. Benedek Imre professzor úrnál végeztem Marosvásárhelyen a rezidenciátust. Nála katonás rend van, nem volt könnyű, de visszagondolva, a javamra vált. Sokat köszönhetek ennek a szigorúságnak. Úgy gondolom, rendre szükség van. Rend és rendszerezettség kell ahhoz, hogy minden jól működjön. Ugyanakkor tiszta, átlátható szabályok is kellenek, ezek nélkül nem lehet minőségi munkát végezni.

– Hogy érzi magát Csíkszeredában?

– 2019 januárjától dolgozom szakorvosként a csíkszeredai kórházban, és úgy érzem, megtaláltam itt a helyem. Feleségem is nagytusnádi, ő is a kórháznál dolgozik, ő is szeretett volna hazatérni, így emellett döntöttünk, és nem bántuk meg. Nyugalmasabb itt az élet, ugyanakkor tisztelettudóbbak az emberek. Szeretem, hogy munka után együtt lehetek a családommal, játszani tudok a gyermekemmel. Nekem a család a kikapcsolódás. A munkát nem viszem haza, igyekszem megfogadni ezt a tanácsot, amit még az iskolában hallottam. Orvosként az időm kilencven százalékát azzal töltöm, hogy meghallgatom a betegek problémáit, kevés pozitívumot van alkalmunk magunkba szívni, és ez egy idő után nagyon demoralizáló tud lenni, főként, ha nem figyelünk oda erre, és még „haza is visszük a munkát”.

– A kardiológián belül melyik a kedvenc szakterülete?

– Intervencionális kardiológiai képesítés megszerzéséért végzek most továbbképzőt egy kollégámmal együtt, ezt jövő év májusában fogjuk befejezni. Szeretem a kardiológia ezen szakterületét, és nagyon várom, hogy ezt a tevékenységet is végezhessem, végezhessük itt Csíkszeredában is. A leggyakoribb szívproblémák az iszkémiás szívbetegségek, és jelenleg ezeknek a pácienseknek helyben gyógyszeres kezelést tudunk adni, ami azonban csak időhúzás. Előbb vagy utóbb a beteget el kell küldeni Marosvásárhelyre vagy Brassóba koszorúérfestésre. Ezért nagy szükség van arra, hogy itt is végezhessünk intervencionális kardiológiai beavatkozásokat. Egy szívinfarktus esetén például, ahol a revaszkularizációig (az elzáródott ér átjárhatóvá tételéig) eltelt idő nagyon fontos, három óra szükséges, amíg a beteg eljut Marosvásárhelyre. Minél több ideig nem jut a szív oxigénhez, annál több szívizomsejt hal el. Jelenleg nagyon „olajozott” a rendszer, nagyon jól működik a marosvásárhelyi kollégákkal a kommunikáció. Amint a sürgősségen megvan a szívinfarktus diagnózisa, fél órán belül már úton is van a páciens Marosvásárhelyre. Most, a koronavírus miatt kissé döcögősebb, hisz tesztelni is kell a beteget, de megoldottuk ezt is. Az utat, azt a három órát azonban sajnos nem lehet megspórolni a betegnek. A helikopternek is időbe telik, amíg ideér és visszamegy, ködös időben pedig nem tudnak leszállni. Mindenképpen nagy előny volna a térségbeli és a kórház száz kilométeres körzetébe tartozó pácienseknek, hogy legyen itt egy intervencionális kardiológiai központ. Nem feltétlenül szívinfarktusról van szó, akkor is hasznos ez, ha például a beteg tipikus mellkasi fájdalmakra panaszkodik. Koszorúérfestéssel tudjuk diagnosztizálni a koszorúér-betegséget, illetve, ha szükséges, akkor kezelni. A kardiológiában viszont az aritmológia áll legközelebb hozzám, ami a szívritmuszavarok invazív diasznosztizálásával és kezelésével foglalkozik.

– Mennyire gyakoriak az aritmiák?

– Meglepően gyakoriak. Egész újszülött kortól akár kilencvenéves korig, bármikor előfordulhatnak, és minden korosztálynak megvannak a maga típusos aritmiái. Ezek kialakulásának különböző oka van, lehet például veleszületett szívritmuszavar. De lehet iszkémiás ok is, például, ha elzáródik egy szívér, lesz egy szívinfarktus, a hegszövet körül pedig kialakulhat egy kamrai tahikardiát okozó csatorna. Ez a két leggyakoribb oka az aritmiáknak.

– Milyen tünetekkel jár ez?

– Az egyik leggyakoribb tünet az eszméletvesztés, lehet továbbá palpitáció (gyors szívverés), gyengeségérzet. Van, aki nem érzi, hogy gyorsan ver a szíve, de azt igen, hogy fárad, gyengének érzi magát. Ezek olyan tünetek, amelyekkel akár hosszabb időt is eltölt a beteg anélkül, hogy orvoshoz fordulna. Nagyon sokan észre sem veszik, és csak akkor diagnosztizálódik a szívritmuszavar, amikor már súlyos szövődményekkel kerül a beteg kórházba.  Például a pitvarfibrilláció, ha nem diagnosztizálódik időben, akkor kialakulhat a szívben egy vérrög, amelyet a szív kilök, és amely általában az agy valamelyik erében áll meg, stroke-t okozva. Sok esetben azzal hozzák be a pácienst, hogy lebénult, aminek viszont van egy oka. Ki kell deríteni, hogy honnan került az a vérrög az agyba. Ilyenkor derül fény rá, hogy ez sokszor szív eredetű.

– Páciensként mire figyelhetünk oda, mikor kell orvoshoz fordulni?

– Mindenképpen kardiológushoz kell fordulni akkor, ha gyors szívverést, eszméletvesztést, fokozott fáradékonyságot tapasztal valaki. Esetenként előfordulhat mellkasi fájdalom is, főként időseknél.

– Milyen kezelési lehetőségei vannak az aritmiáknak?

– Csíkszeredában el tudjuk végezni a rutin kardiológiai vizsgálatokat, tudunk végezni Holter-EKG-vizsgálatot, ami azt jelenti, hogy felteszünk egy EKG-készüléket a páciensre, hazamegy vele és másnap leolvassuk. Ha van aritmiája ebben az időszakban, akkor azt látni fogjuk, és tudunk kezelést előírni. Ez a kezelés lehet gyógyszeres vagy pedig invazív (ablálás vagy kardiostimulátor beültetés), utóbbi esetben tovább­irányítjuk a beteget egy erre szakosodott klinikára.

– A koronavírus-járvány során sokat lehetett arról olvasni, hogy a Covid–19-megbetegedés nagyban érinti a szív- és érrendszeri megbetegedéssel küzdőket, illetve, hogy járhat kardiológiai szövődményekkel…

– A koszorúér-betegségekben szenvedőknél a vírus által okozott szisztémás gyulladás pla­kkrup­tu­rá­hoz, akut miokardiális infarktushoz vezethet. A Covid–19 és az akut miokardiális infarktus együttes előfordulása pedig igen rossz prognózist jelent. Ugyanakkor a szív- és érrendszeri betegségek és a Covid–19 klinikai tünetei jelentős átfedésben vannak (légszomj, fáradékonyság, pal­pi­táció, mellkasi diszkomfort), ezért a koronavírus-fertőzés gyanújának felvetése és a diagnózis felállítása késlekedhet, illetve nehezített a szívbetegeknél. Az eddigi nemzetközi vizsgálatok a betegek 20-25 százalékában számoltak be a szív-érrendszer érintettségéről: akut szívelégtelenség, aritmiák, pit­var­fib­ri­llá­ci­ó, in­tra­vasz­ku­lá­ris trombózis, akut mi­o­kar­di­á­lis infarktus alakult ki. Az eddig közölt leggyakoribb erre utaló panaszok: mellkasi szorítás, palpitáció, hi­potenzió, gyors vagy lelassult szívverés, hirtelen szívhalál. A közepes és súlyos tünetekkel kezelt Covid-túlélők mintegy 23 százalékánál fordult elő akut szív­elégtelenség, a betegségben elhalálozottak körében viszont ez az arány jelentősen magasabb, 52 százalék. Ritmuszavar a betegek 17 százalékánál fordulhat elő. Vénás trombózis a betegek 27 százalékánál, arteriás pedig 3,7 százalékánál volt. A vénás trombózis súlyos következménye lehet a tüdőembólia, amely magas elhalálozással jár.

– A vírusfertőzés megelőzésére szolgáló, már ismert tanácsok mellett milyen üzenetet fogalmazna még meg a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdők számára erre az időszakra?

– A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház számos óvintézkedéssel igyekszik a koronavírus-fertőzés terjedését csökkenteni és biztosítani a járóbetegrendelők megfelelő működését. A szív- és érrendszeri betegséggel nyilvántartott pácienseknek azt tanácsolom, hogy ebben az időszakban is járjanak rendszeresen felülvizsgálatra, ugyanis ennek mulasztása sokszor az alapbetegség súlyosbodásához vezethet.