Az Országos Adóügynökség (ANAF) és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) csúcsvezetőinek lecserélése, valamint a konszolidált általános költségvetés négyhavi alakulására vonatkozó pénzügyminiszteri helyzetjelentés kapcsán ismét terítékre került e két fontos intézmény informatikai rendszerének jó ideje vajúdó problematikája. Az előbbi esetében a szakmabeliek is azt hangoztatják, hogy a begyűjtés, mármint az adók és illetékek begyűjtése tekintetében nem eléggé megbízhatók és naprakészek az adatok az adófizetők számára sokszor nehézséget jelent a belépés a rendszerbe, az utóbbi esetében egyebek mellett a családorvosok életét keserítik meg sokszor az informatikai „vérkeringés” zavarai. A jelek szerint egyelőre nemigen lehet számítani a „felgyógyulásra”… Annak idején, 2017-ben, amikor a kinevezték az ANAF élére Mirela Călugăreanut, a közpénzügyi miniszter elsődleges feladataként jelölte meg az informatikai rendszer rendbetételét, korszerűsítését. Erre pedig rendelkezésre állt, vagyis állt volna a pénzügy fedezet is többek között a Romániai és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BIRD) között még 2013 májusában megkötött ama megállapodás, amely értelmében az adóügykezelés korszerűsítésére ez utóbbi 70 millió euró értékű kölcsönt folyósított volna. Valamilyen okból kifolyólag a szóban forgó korszerűsítés túlontúl nehézkésnek és botladozónak bizonyult, s az elmúlt esztendő első napjaiban felmentették tisztségéből Călugăreanut. Teodorovici tárcavezető akkor azt vetette a szemére, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az ANAF informatikai rendszerének fejlesztése és korszerűsítése tekintetében. Most, amikor nem egészen másfél év múltán ismét visszakerült az ANAF elnöki bársonyszékébe, ismét szóba került az informatikai rendszer kérdésköre is. Ezek szerint egykori mulasztását már megbocsátották neki, s most újra rábízták az adatszolgáltatás gördülékenyebbé, operatívabbá és megbízhatóbbá tételének feladatát. Időközben azonban történt egy s más… Ugyanakkor a dolgok kedvezőtlen alakulásában állítólag megvolt és megvan a maga személyes szerepe a miniszternek, Eugen Teodorovicinak is. Ebben a kontextusban emlékeztetnénk arra, hogy a tárcavezető nemrégiben visszatáncolta az adófizető magánszemélyek kötelező beléptetését az elektronikus adóbevallási rendszerbe arra való hivatkozással, hogy köztük sok olyan is van, akik számára ilyen vagy olyan okokból kifolyólag az nem hozzáférhető, illetve általuk nem elérhető. Ilyenképpen pedig, amint már arról hírt adtunk, az egységes adónyilatkozat benyújtható papír formátumban is. Teodorovici amúgy arra is utalt, hogy jelenleg 700 ezer olyan magánszemély adófizető van, akik rákapcsolódtak az elektronikus rendszerre (SPV). De ha már az adónyilatkozatoknál, az űrlapoknál tartunk, megemlíthetjük azt is, hogy Mirela Călugăreanu a mostani beiktatását követően bejelentette, hogy még ebben a hónapban közvitának veti alá az ANAF tevékenysége hatékonysága és átláthatósága fokozására vonatkozó tervezetét. Tervezet, amelyben szerepel az az elképzelés is, miszerint csökkenteni kívánja a jogi személyiségű entitások által benyújtandó fiskális nyilatkozatok számát, amely jelenleg 600 körül van. Úgyszintén tervei között szerepel a magánszemélyek által benyújtandó egységes nyilatkozat leegyszerűsítése is. E kis kitérő után térjünk vissza az informatikai rendszer korszerűsítésére. Az elmúlt esztendő novemberében a pénzügyminisztérium arról értesítette a BIRD-et, hogy a 70 milliós kölcsönből visszamond 52 millió eurót, arra való hivatkozással, hogy megváltoztak a körülmények és az ANAF informatikai rendszere gyakorlatba ültetésére vonatkozó „látásmód”. Ezzel egyet is értett a BIRD, s a vonatkozó egyezmény felmondását a kormány a Hivatalos Közlöny június 4-i számában megjelent 2019/331-es kormányhatározattal jóvá is hagyta. Egyes értesülések szerint a „látásmód” megváltozása Teodorovici számlájára írandó, ugyanis a pénzügyminisztérium a pénzügyi adatok követésének összpontosítását valamilyen okból kifolyólag nem kívánta az ANAF-ra bízni, hanem a közvetlen apparátuságba tartozó Országos Pénzügyi Információszolgáltatási Központra (CNIF). Nos, ennek is szerepe lehetett abban, hogy a rendszer korszerűsítése helyett magát a rendszert tolták hol ide, hol oda. A jövőt illetően pedig egyelőre csak elképzelések vannak, de ezekről majd a későbbiek során. A miniszter szerint szinkópa van Az egészségbiztosítási pénztárak esetében is az informatikai rendszer gyakori lefagyása jelenti az egyik problémát, s ezt elismerte maga a tárcavezető, Sorina Pintea. A miniszter asszony a CNAS vezetőcseréjével kapcsolatos nyilatkozatában többek között arra utalt, hogy „sok olyan probléma volt, amelyet az egészségbiztosítási pénztár generált”. Azok túlnyomó többségét a biztosítóházak és az egészségügyi szolgáltatók közti kapcsolat váltotta ki. „Ez esetben úgy láttam, hogy egy szinkópa van” – így a miniszter. Hozzáfűzte azt is, hogy a CNAS új vezetője ki kell dolgozza a szolgáltatókkal megkötendő keretszerződés normáit is, s ezt be kell fejeznie július 1-jéig. Amúgy a CNAS költségvetése jelentős mértékben megnövekedett, s az idei esztendőben eléri a 37 milliárd lejt, míg az 2009-ben alig 14,6 milliárd lej volt. Ennek ellenére a jelenlegi költségvetés nem képes biztosítani a pácienseknek az idejében történő hozzáférését az orvosi szolgáltatásokhoz és kivizsgálásokhoz. Így például a hivatalos adatok szerint is országos viszonylatban egy beteg egy hónaptól öt hónapig terjedően kell hogy várjon egy RMN-vizsgálatra. Továbbá a biztosító új elnökére hárul az a feladat is, hogy kidolgozza ama „társfinanszírozás” módszertanát, amely bevezetése július 1-jétől lenne esedékes a 2019/27-es sürgősségi kormányrendelet értelmében. Várólistán az informatikai rendszerek Amint már arra utaltunk, mind az ANAF, mind pedig a CNAS tevékenységének egyik fogas kérdése az informatikai rendszer. Hogy e tekintetben mikor is következhet be tényleges érdemleges előrelépés, arra pillanatnyilag senki se tud választ adni. A múlt hónap utolsó napjai­ban röppent fel az a hír, miszerint a CNAS esetében az informatikai platformot, az ANAF esetében pedig a fiskális ügykezelés informatikai rendszerét egy privát–köz partnerség (PPP) révén fogják megvalósítani. Ez az értesülés beigazolódott, ugyanis a PPP-ügyben illetékes ál­lamigazgatási szerv, az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottság (CNSP) honlapján május 31-én megjelent és közvitára bocsátódott ama kormányhatározat-tervezet, amely révén három új projekttel bővül ki azon stratégiai beruházások projektjeinek névjegyzéke, amelyet az utólag módosított és kiegészített 2018/357-es kormányhatározattal hagytak jóvá. Azok közül az egyik a CNAS informatikai platformja, a másik pedig az ANAF fiskális ügykezelésének informatikai rendszere. (Mindkét projekt esetében részletezik, hogy azok mit is ölelnek fel, illetve mit is jelentenek.) Amúgy az a közvita a mai napon zárul. Hogy mikor lesz azokból konkrétum, még csak megjósolni sem lehet, hisz majd csupán a kormányhatározat megjelenése után tehetők meg az első gyakorlati lépések a majdani PPP-szerződések megkötése tekintetében. Hecser Zoltán