Negyed évszázada fájó kérdés, és az egymásnak ellentmondó jogszabályok miatt továbbra is az marad a terület-visszaszolgáltatás és telekkönyvezés – ez a következtetés szűrhető le a földmérők, a földperes ügyekkel foglalkozó jogászok és a kataszteri hivatal képviselőinek csíkszeredai találkozóján elhangzottakból. [caption id="attachment_36659" align="aligncenter" width="1400"] Fotó: László Róbert[/caption] Visszaszolgáltatási folyamat és telekkönyvezés a törvények és a bürokrácia között – ezzel a jelmondattal hívta a Hargita megyei ügyvédeket, jogászokat, földmérő szakembereket és a Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) országos és helyi vezetőit hétfőn délután, csíkszeredai kerekasztal-megbeszélésre a Hargita megyei Geodéták Egyesülete. Bár a háromórás tanácskozás ideje alatt a felek a szervezők által előkészített 11 konkrét kérdés megválaszolására, illetve jogszabály-értelmezési probléma tisztázására törekedtek, a konklúziók levonásakor sem a különböző esetekkel, földperes ügyekkel foglalkozó ügyvédek, sem pedig a földméréssel, parcellázási tervek készítésével, a területek telekkönyveztetésével foglalkozó szakemberek nem voltak elégedettek. Úgy tűnik, huszonhat évvel a rendszerváltás után a területek visszaszolgáltatási folyamata és a telekkönyvezése elvesz a törvények és a bürokrácia útvesztőjében. Májai László csíkszeredai ügyvéd lapunknak meg is jegyezte, hogy a kerekasztal-beszélgetésre – a tanácskozás első óráján részt vevő – Tánczos Barna szenátoron kívül nem ártott volna, ha más honatyák is eljönnek, akik a szakemberek üzenetét, meglátásait törvényhozásban is képviselik, illetve az ügyben illetékes igazságügy-minisztériumnak is elviszik. – Mi csupán különböző oldalról gyakoroljuk az ún. telekkönyvezési szakmát. Egyrészt az emberek oldaláról, másrészt pedig azok oldaláról, akik bírói vagy adminisztratív úton végrehajtják a telekkönyvezésre irányuló bírói ítéleteket. Viszont a politikumnak kellene helyrehoznia azokat az összeférhetetlenségeket, amelyek jelenleg három jogszabály révén az egész törvénykezésben benne vannak. Itt az új polgári törvénykönyv, a 7-es törvény és bizonyos szempontból az 1938-ban hozott 115-ös dekrétum. Amíg ezt a hármat nem hozzák közös szabályozás alá, lényegében soha nem fog megoldódni a kérdés. E három jogszabály egyszerűsítésére volna szükség, de ahogy azt Truță úr is elmondta, a kezdeményező bizottságban nem is akartak arról hallani, hogy a birtoklást úgy jegyezzék be a telekkönyvekbe, hogy az felülírja a jelenlegi polgári törvénykönyv szabályozását. Tehát ebben a formájában az, ahogy az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség adminisztratív úton jelen pillanatban elképzelte, nem felel meg az öt éve hatályba lépett polgári kódexnek. Sajnos azt kell mondjam, a visszaszolgáltatás és a telekkönyvezés terén továbbra is nyomorúságos helyzetben vagyunk, az elmúlt huszonöt esztendő ellenére pedig közel sem állunk ahhoz, hogy ez megoldottnak látszódjon – hangsúlyozta lapunknak Májai László. A Hargita megyei helyzetképről Sorin Truță, a Hargita megyei kataszteri hivatal vezetője, illetve a megyei földosztó bizottság részéről Petres Sándor alprefektus számolt be. Előbbi míg a birtokba helyezések lassú ügymenete kapcsán csak a hatályos törvények és előírások betartására hivatkozott, addig Petres más aspektusokra is felhívta a figyelmet. Az alprefektus elmondta, míg egyes települések – például Farkaslaka, Zetelaka, Csomafalva vagy Csíkszentdomokos – ha lassan és kínlódva is, de komoly erőfeszítéseket tesznek a helyi birtokviszonyok tisztázására, addig Hargita megyében 15-16 olyan községről is tud, akik továbbra is érdektelenek a földproblémákkal szemben. Ez azt jelenti, hogy az illető önkormányzatoknak sem parcellázási terve, sem alkalmazott topográfusa, sem valamely szakcéggel kötött szerződése nincsen. Ezért pedig sem a bukaresti, sem a helyi kataszteri hivatali vezetés nem hibáztatható. – Nagyon nagy szükség van a törvények újranézésére. De valahogy úgy, hogy abban a műszaki szakemberek is, a jogászok is, a törvényhozók és a törvény végrehajtói is egyetértsenek, mert másképp az esetek egyik része megoldhatatlan marad – utalt lapunknak az egykori kollektivizált területek szövevényes visszaszolgáltatási procedúrájára Petres Sándor. Rákossy Botond, a Hargita Megyei Geodéták Egyesületének elnöke viszont úgy látja, a mostani találkozó számos pozitív, a tényleges birtoklás elfogadásához közelebb vivő hozadékkal szolgált. – A régi telekkönyvekben is volt olyan bejegyzés, hogy tényleges birtokló. Erre a törvény ma is lehetőséget ad, nem tesz különbséget a kollektivizált vagy nem kollektivizált területek között. A különbség az, hogy amíg a rendszerezett kataszteri bejegyzés esetén, ami a teljes közigazgatási területet érinti, a hatvannapos kifüggesztés ideje alatt bárki jelezheti ellenvetését, addig az egyéni kérésre történő bejegyzésnél ez nincs meg. Zűrzavaros továbbá, hogy az ország azon régióiban, ahol a területekre régi telekkönyvek vannak, nem lehet alkalmazni, mert a telekkönyvileg az illető területeknek már van egy tulajdonosa, és ez ellentmond annak, hogy viszont a birtoklevelet miként lehet kiállítani egy másik személy nevére. Örömteli viszont, hogy a birtoklásról – mint lehetséges megoldási lehetőségről – egyre többet beszélünk, és ez hamarosan le is fog tisztulni – magyarázta lapunknak Rákossy Botond. Domján Levente