Rábólintások, elutasítások, bekísérések, „útvesztők”…

HN-információ
Munkaszüneti napokkal zárult a múlt hónap, s azokkal kezdődött december hónap is. Végső soron ezzel magyarázható az is, hogy e sorok írója adós maradt egy hét krónikájával, ennek okán pedig jelen összeállításunkban visszatekintünk egyes múlt hónapi történésekre is. Tesszük ezt többek között azért, mert aktualitásukból nem sokat vesztettek, mint ahogy közérdeklődésre is számot tarthatnak. [caption id="attachment_17969" align="aligncenter" width="800"]2016 júniusáig „álló kép” a pályaszakaszról... 2016 júniusáig „álló kép” a pályaszakaszról...[/caption] Ebben az időszakban a közvélemény figyelme ráterelődött a jövő esztendei költségvetés véglegesítésére, s azzal összefüggésben különösképpen az országos minimálbér, valamint a nyugdíjpont értékének az esetleges megemelésére. Biztosra vehető, hogy a vonatkozó törvények tervezeteit ezen a héten a kormány jóvá is hagyja. Majd következik a parlamenti vita és elfogadás. „Karikacsapásra” számítanak: december 15-én elfogadásra kerül(het) az állami, valamint a társadalombiztosítási költségvetés. Addig is: a hivatalos bejelentések szerint lesz 5 százalékos nyugdíjemelés. A minimálbér 1200 lejre való megemelése viszont még a jövő zenéje, de valószínűsíthető, hogy az 2016. január 1-jétől nem lesz esedékes… Az elmúlt napokban „lángra kapott” a DNA néhány olyan ügycsomója is, amelyben egyes honatyák is érintettek, nevezetesen bizonyos korrupció „szagú” ügyekben. De ha már az állítólagos bűncselekményeknél tartunk, szűkebb régiónkban is bekövetkezett egy, a bűnüldöző szervek által távirányításos „bombaügy” (a szó szoros értelmében), de megtörténhet, hogy a gyerekkorunkban elkövetett „karbidos robbantáshoz” hasonló ügyre soványodik a kézdivásárhelyi eset… Térjünk vissza a fővárosi „nagy ügyekre”: harmadik nekifutásra és egy újabb ügyben végül is sikerült elérnie a DNA-nak, hogy a szenátorok megvonják Dan Șova szociáldemokrata szenátor, egykori miniszter mentelmi jogát. A vád szerint befolyással való üzérkedés bűntényét követte el, legalábbis állítólag. Csütörtökön alig jelent meg a Hivatalos Közlönyben a szenátus vonatkozó döntése, máris csattant a bilincs Dan Șova csuklóján. Másnap, azaz pénteken a vádhatóság nem tudta elérni a szenátor 30 napra szóló előzetes letartóztatását, csak a házi őrizetbe helyezést, igaz, e bírósági döntés ellen a DNA ügyészei éltek a fellebbezés lehetőségével. Van, amiért izgulnia két képviselőnek is: ugyancsak a DNA kérelmezte a liberális párti képviselő Ioan Olteanu és Teodorescu Cătalin Florin (aki egyébként egykor a Tulajdon Visszaszolgáltatási Országos Szakhatóság alelnöke volt, illetve annak keretében működő kártérítés-megállapítási központi bizottság tagja) mentelmi jogának megvonását. Mindkettőjüket olyan állítólagos korrupciós bűncselekmények elkövetésével vádoltak meg (együtt jó néhány más személlyel, köztük lévén Markó Attila is, aki időközben lemondott RMDSZ-es képviselői mandátumáról), amelyek jogszerűtlen tulajdon-visszaszolgáltatáshoz kapcsolódnak. A képviselőház illetékes szakbizottságai rábólintottak a mentelmi jog megvonására, de a tulajdonképpeni döntést a képviselőknek kell meghozniuk, s a két honatya mentelmi jogának megvonása a képviselőház szerdai ülésének napirendjén szerepel. Államelnöki „nemek” Beiktatása óta már többször is megtagadta Klaus Iohannis államelnök adott törvények kihirdetését, s azokat újratárgyalás végett visszaküldte a parlamentnek. Volt, amikor azokon bizonyos módosításokat eszközöltek a honatyák, de olyanok is, amelyeket eredeti formájukban küldtek vissza. A minap ismét élt a „nem” lehetőségével Klaus Iohannis: alkotmányossági aggályokat fogalmazva meg megtagadta két törvény kihirdetését, s mindkettőt átküldte az Alkotmánybírósághoz. Az egyik törvény azon 2015/14-es sürgősségi kormányrendelet jóváhagyására vonatkozik, amely révén kiegészítették a helyi közigazgatási, a 2001/215-ös törvény egyes előírásait és módosították a helyi közpénzügyi a 2006/273-as törvény egyik szakaszát. A másik törvény azon 2015/21-es sürgősségi kormányrendelet jóváhagyására vonatkozik, amely révén módosították és kiegészítették a visszaszolgáltatási folyamat finalizálásával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó 2013/165-ös törvény egyes előírásait, valamint a vallási felekezetek egykori ingatlan javai visszaszolgáltatására vonatkozó 2000/94-es sürgősségi kormányrendelet egyik szakaszát. Másabb ügyekben is nemet mondott az államelnök: elutasította az egykori képviselő és miniszter Monica Iacob Ridzi, valamint az egykori Élelmiszer-ipari Kutatóintézet (ICA) egykori vezérigazgató, Gheorghe Mencinicopschi egyéni megkegyelmezési kéréseit. Mindkettőjüket korrupciós jellegű bűncselekmények elkövetése okán ítéltek el ténylegesen letöltendő többéves börtönbüntetésre még 2014-ben. Állítólag mindkettőjük súlyos, kigyógyíthatatlan betegségben szenved, Ridzinek pedig két kiskorú gyereke is van. Amúgy az államelnöknek nem kell megindokolnia a megkegyelmezés elutasítását, sem pedig egy esetleges kedvező, mármint az elítélt számára kedvező döntését. Autópálya „oroszul”… Se vége, se hossza azoknak a bakiknak, amelyek igen „színessé” tették, teszik a hazai autópálya-építést, valamint az Országos Közút és Autópálya Kezelő Társaság (CNADNR) tevékenységét. Most egy több mint nevetséges történésről értesültünk: a Prahova megyei Comarnic város körgyűrűjének kivitelezésére meghirdetett árverési dokumentációba belekerült egy régi orosz nyelvű térkép is, és nemcsak cirill betűk voltak azon a térképen, de a város perimétere is jóval „szűkebbnek” volt feltüntetve, mint a jelenlegi. Az állami nagycég illetékesei ugyan elnézést kértek, de áthárították a felelősséget is, nevezetesen a dokumentációt összeállító tanácsadó cég, az EGIS munkatársaira. Az egy dolog, hogy azok tévedtek, illetve hibáztak, de a CNADNR illetékeseire hárult annak a dokumentációnak a tüzetes ellenőrzése, ám a jelek szerint ők megelégedtek a tanácsadói cég által kialkudott nem kis összeg kifizetésével. Az már csak hab a tortán, hogy a hiba észlelése után is a cég honlapján ott volt az a cirill betűs térkép. Épülget, pontosabban épülne az észak-erdélyi autópálya Gyula-Magyarnádas-tulajdonképpen sehonnan nem induló és sehova nem vezető kilenc kilométeres szakasza. Nem kis pénzért, hanem állítólag 258 millió lejért (áfa nélkül). Két jelentéktelen helységet köt az majd össze, de hogy kinek a hasznára azt egyelőre nem tudni. Hogy annak idején miért erre a nyomvonalra tervezték, azt sem tudni, de azt igen, hogy nem kevesebb mint 5 millió köbméter földet kellett kiásni azért, hogy felépülhessen hat viadukt. A Gyula–Magyarnádas szakasz és az A3 közti kapcsolatot egy, a Szamost átívelő híd teremti meg, pontosabban teremtené meg, mert ennek a hídnak a kivitelezését még csak meg sem hirdették. Amúgy az autópálya el sem érheti Magyarnádast, lévén, hogy „útját állja” egy erdős terület, amely esetében nincs építkezési engedély, és még van egy olyan közlekedési csomópont is, amely kisajátítatlan területet foglalna el. Tehát: hiányzik egy híd, hiányzik egy csomópont, van egy erdő az út közepén és van egy kb. 70 százalékban befejezett autópálya-szakasz, amelyet még 2014 áprilisában át kellett volna adni. Ha „minden jól megy”, az avatási ünnepséget nem fogja megérni a Cioloș-kormány. Az viszont lehet, hogy jelen lesznek az Szeben és Szászváros közti autópálya-szakasz újabb átadásánál. Azért újabb átadásánál, mert azt már egyszer átadták, de egy 200 méteres pályarész „összeomlása” okán a Fehér megyei Konca és Alsócsóra közti szegmensét szeptemberben lezárták. A felelősség állítólag az olasz érdekeltségű Salini Impregilo kivitelező céget terheli, aki saját költségén kell gyakorlatilag újjáépítse a 200 méteres pályaszakaszt. Szeptemberben a CNADNR illetékesei még azt állították, hogy a helyreállítás/újjáépítés az év végéig befejeződik, most viszont azt közölték, hogy a Konca és Alsócsóra közti pályaszakasz lezárva marad a forgalom előtt 2016 júniusáig. Magyarázattal nem szolgáltak, de megtörténhet, hogy lesznek olyanok, beleértve a CNADNR egyes illetékeseit is, akiknek majd magyarázkodniuk kell a DNA ügyészei előtt. Ezt azért feltételezzük, mert egy december 3-i bejelentés szerint bűnügyi eljárást kezdeményezett a DNA, s egyelőre arra keresik a választ, hogy egyáltalán fennállhat-e valamelyes bűncselekmény elkövetésének gyanúja, és ha igen, akkor kik lehetnek az elkövetők. A DNA egyébként azért kezdett „szaglászni”, mert kézhez kapta azt a jelentést, amelyet a szaktárca ellenőrzőtestülete készített el a szóban forgó útlezárás okán, illetve kapcsán. Újabb szünnap Zárjuk sorainkat egy friss és bizonyos értelembe örvendetes hírrel: péntek este jelent meg a Hivatalos Közlöny online kiadásában a 2015/305-ös törvény, amely révén a február 19-i napot mint nemzeti ünnepet „Brâncuși Napnak” nyilvánítják. A nemzeti ünnepnapok egyben munkaszüneti napok is, s ezek szerint 2016 februárjában lesz egy hosszú hétvége is, lévén, hogy pénteki napra esik 19. Amúgy a világhírű román szobrászművész Constantin Brâncuși művészi pályafutása Párizshoz kapcsolódik, ahol hosszú évekig élt, ott is halt meg és temették el. Születése napjának nemzeti ünneppé nyilvánítását ez év februárjában kezdeményezte 47 szenátor és képviselő, jobbára a liberális párt és a szociáldemokrata párt honatyái. Hecser Zoltán


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!