Gábor Ferenc a huszadik század legsúlyosabban megpróbált székely-magyar vértanú-falujában, Körös­tár­kány­ban született, és ma is ott él. Csak az általános iskolát végezte magyar nyelven, a Belényesi-medencét körülvevő román falvak tengerében, ebben a székely gyökereit ma is őrző színmagyar településen. Szakmát román nyelvű iskolában tanult, majd 1985-ben a rézbányai (Băiţa, Bi­har megye) urániumbányába szegődött, ahol vájárként tizenöt évet dolgozott. Írásai viszonylag fiatalon bekövetkezett nyugdíjaztatása után jelennek meg. Gábor Ferenc elévülhetetlen érdeme, hogy négy kötetben tárta fel a Fekete-Körös völgyében elhelyezkedő magyar falvak vértanúságát: az Életem viharának emlékére – az 1919 húsvétján történt kö­rös­tár­ká­nyi (Tărcaia, Bihar megye) vérengzés, a Mert magyar vagy! – a kisnyégerfalvi (Grădinari, Bihar megye) magyarirtás, az Isten se akarja… – az 1944 szeptemberében történt magyarremetei (Remetea, Bihar megye) vérengzés és az Írmagja se maradjon – pedig a gyantai (Ginta, Bihar megye) vérengzés dokumentumait dolgozza fel. Ugyancsak Gábor Ferenc érdeme a köröstárkányi vértanúk emlékhelyének kialakítása 1997 és 1999 között. Ez volt az első hazai, köztéren létrehozott, magyar áldozatokat idéző emlékmű. Jellemző módon akkor sem az RMDSZ, sem a magyar állam nem támogatta, dacára annak, hogy Gábor Ferenc a helyi RMDSZ elnöke volt. Egyedül a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Erdélyi Társasága karolta fel, és nyújtott az emlékmű megvalósításához anyagi támogatást. Gábor Ferenc ma az MVSZ Erdélyi Tanácsának elnöke. A négy kötet bemutatóját a székelyudvarhelyi Művelődési Ház oszlopos termében tartják holnap, június 21-én, du. 6 órától.