A Szentlélek kiáradása az egyház születésnapja. Hús­vét után a legrégibb ünnep a pászka-ünnepe utáni 50 napon volt a Hetek ünnepe, görögül pentekosténak nevezték. Pün­kösd nem különálló ünnep, hanem a húsvéti idő befejezője. Pünkösd szombatja: a csík­somlyói Segítő Mária búcsúja. Csík­somlyó a ferences barátokkal a reformáció korában vált katolikus központtá, miután 1567 pün­kösdjén a gyergyói, csíki, ká­szoni és háromszéki székelység a Tolvajos-tetőn (Hargita-hegység) vívott csatában fegyverrel védelmezte meg ősi katolikus szent hitét. A tüzes hadba hívó szavak akkor Magócsi János buzdítására hadirendbe állították az összesereglett székelyeket. A Lónyugtató helyen, a régi úton, ahol a mocsaras ingovány és erdő miatt az érkező sereg felfejlődni nem tudott. Készültek az ellenség fogadására. Az út szélén a fenyőket előre bevágták, jelre rájuk döntötték, majd az önvédelemtől lelkesült székelyek rájuk rontottak és megfutamították a támadókat. Míg a fiatalok harcoltak, addig a Szűzanya lábánál gyermekek, asszonyok és öregek együtt könyörögtek az ősi hitért. A feljegyzéseken kívül helyi emlékjelet is emeltek. Ez a kőkereszt 1751-ben még állt, utána másokat állítottak, Csík így megmenekült az 1566-os tordai végzés végrehajtásától. A katolikus hithez való ragaszkodás is hozzájárult ahhoz, hogy 1569-ben másodszor is fellázadtak a székelyek János Zsigmond ellen. Ki volt János Zsigmond, akiért apja Zá- polya János a töröknek játszotta át Magyarországot? Királyságáért cserébe 150 év török rabság jutott nemzetünknek. Összefoglalva, tehát az 1567-es pünkösdi győzelem emlékére tartják meg a székelyek minden évben a pünkösdi búcsút, hálából, hitünkért. A székely összefogás hatalmas nagy ünnepe. Nem veszítheti el soha vallásos jellegét, s nem lehet sem politikai, sem nemzetieskedő forma. Marad a katolikus hit nagy sereglése Mária kegyhelyén, a székely megmaradás ünnepe. Bízzunk népünkben, hogy semmi idegen hit, eszme, ellenséges erő jövőben sem fog legyőzni. A pünkösdi zarándoklat bizonyíték, hogy az erdélyi magyarság mellett az anyaországból, Felvidékről, Délvidékről, Kárpátaljáról, Európából, sőt az óceánon túlról is zarándokolnak. Zápolya János fiáért, hogy király lehessen, eladta Magyarországot a töröknek, fia, János Zsigmond elrabolta a székely szabadságot és szolgaságba kényszerítette. Mégis „megfogyva bár, de törve nem” megmaradtunk és küzdöttünk tovább. János Zsigmond személyét nem hitvita tárgyának tekintem, és írásomat ne vegyék hitvitának, csupán néhány történelmi szempontot akartam kiemelni a történelemírók műveit idézve. Darvas Dezsőné Marika néni,Tusnádfürdő