A múlt hónapban már beszámoltunk a hazai autópiac, valamint autóipar négyhavi eredményeiről. Az akkor ismeretessé vált adatok tükrében mind az eladások, mind a hazai autógyártás tekintetében kedvező tendenciáról beszélhettünk. Ez még akkor is igaz, ha bizonyos „botladozások” is megmutatkoztak az esztendő első négy hónapja során. Egyelőre az öt hónapi eladási, illetve forgalomba íratási számadatok nem ismeretesek, azok közlése június 17–18. körül várható, de időközben az első négy hónapra vonatkozóan újabb ismérvek kerültek nyilvánosságra, és ezért érdemesnek tartjuk visszatérni a hazai autópiaci és gépkocsigyártási folyamatok boncolgatására.

[caption id="attachment_2811" align="aligncenter" width="620"] Az új Passat iránt megugrott az érdeklődés[/caption]

Hecser Zoltán hecser.zoltan@hargitanepe.ro Amint már arról annak idején beszámoltunk, négy hónap viszonylatában a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva mintegy 15 százalékkal több új személygépkocsit írattak be a forgalomba, nevezetesen az illetékes belügyminiszteri igazgatóság adatai szerint 19 815 járművet. Ez mindenképpen kedvező tendencia, és minden jel arra mutat, hogy az idén bővülni fog az autópiac. Ebben kétségtelen, hogy meg lesz a maga szerepe a roncsprogramnak is, s annak keretében már május folyamán beindult a vásárlási láz, egyelőre azonban hivatalos adatokat nem hoztak nyilvánosságra. Utalni kell azonban arra is, hogy a vevőkör döntő hányadát továbbra is a jogi személyiségű entitások jelentik. Nevezetesen az eladott új személygépkocsik 88 százalékát azok vásárolták meg. Egy másik piaci sajátosság Románia esetében is, hogy továbbra is a dízel üzemelésű gépkocsiknak van nagyobb piaci részesedésük, azok aránya 60,2 százalék volt. Érdekes jelenség, hogy országunk esetében is bekövetkezett az Euro 6-os személygépkocsik hovatovábbi térhódítása: 2014-ben az eladott új személygépkocsiknak alig 2,69 százaléka volt Euro 6-os, az idei esztendő első négy hónapja viszonylatában ez az arány már 14,22 százalékra emelkedett. A becslések szerint az idei esztendő szintjén ez az arány akár a 20 százalékot is meghaladhatja. Arányeltolódások A különböző márkák piaci részesedése tekintetében is változások következtek be. Voltak olyan márkák, amelyek eladásszáma már-már látványosan növekedett. Ez mindenekelőtt a Dacia márkájú személygépkocsikra vonatkozik. Azok piaci részesedése 36,5 százalékos volt, a múlt esztendő azonos időszakához viszonyítva pedig 34 százalékkal több Dacia márkájú személygépkocsit írattak be forgalomba. Ugyancsak iramos növekedést ért el a Skoda is, nevezetesen 17 százalékost, aminek eredményeként a piaci részesedés tekintetében a maga 9,9 százalékával a második helyre került. A harmadik helyet 9,5 százalékos részesedéssel a Volkswagen foglalta el, amely esetében a növekedési arány 6 százalékos volt. Modellekre lebontva az első helyet továbbra is a Dacia Logan foglalja el, amely eladásszáma 69 százalékkal növekedett, abszolút számban kifejezve 4224 járgányt jelentve. A Duster esetében ugyancsak látványos növekedés mutatkozott, 51 százalékos, ami 2228 hazai terepjáróban testesül meg. Ha piaci részesedése nem is számottevő, de mindenképpen meg kell említenünk a megújult Volkswagen Passat iránti érdeklődés növekedését, ebből a modellből az esztendő első négy hónapja során 49 százalékkal többet írattak be a forgalomba, mint 2014 hasonló időszakában.

Piacvesztés Egyes európai piacokról az elmúlt napokban olyan hírek érkeztek, miszerint a romániai gyártmányú személygépkocsik iránti érdeklődés lankadni látszik. A legnagyobb vesztes a Ford B-Max, amelyből az év eleje óta közel 20 százalékkal kevesebbet sikerült értékesíteni, mint a múlt esztendő azonos időszakában. Egyre inkább egyértelműbbé válik, hogy a Ford ezen modellje nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Dacia esetében is némi megtorpanás következett be, méghozzá a legnagyobb európai felvevő piacokon. Egy június 2-i statisztika szerint Franciaországban az esztendő első öt hónapja során összesen 44 014 különböző modellű Dacia személygépkocsit írattak be a forgalomba, míg 2014 azonos időszakában 48 708-at. Németországban ugyancsak visszaesést jegyeztek, nevezetesen 3,4 százalékkal kevesebb Dacia márkájú gépkocsit sikerült értékesíteni, szám szerint 15 162-t. Ez a visszaesés olyan körülmények között következik be mindkét országban, amikor is azokban piacbővülés érződött, Franciaországban 3 százalékos, Németországban pedig 6,4 százalékos. Az igaz viszont, hogy Olaszországban 31 százalékkal több Dacia márkájú személygépkocsit adtak el május végéig, mint a megelőző esztendő azonos időszakában, s ez abszolút számban kifejezve 12 700 darabot jelent. Nagy-Britannia esetében némileg ellentmondásos a helyzet. Öt hónap viszonylatában 7,7 százalékos piacbővülés mutatkozott, s ez 11 895 Dacia személygépkocsiban testesül meg, de megjegyzendő az is, hogy ez az esztendő első négy hónapja javára írható, ugyanis májusban 8,86 százalékos visszaesés mutatkozott. A dolgok ilyenszerű alakulása milyen mértékben és milyen módon befolyásolhatja a hazai személygépkocsi-gyártás távlatait? A Renault illetékesei nem aggódnak, szerintük a mioveni-i gyár idei termelésének 89 százalékát exportálni fogják a tavalyi 92 százalékkal szemben, s meglátásuk szerint ez az elkövetkező években akár 80 százalékra is csökkenhet, ám ez nem jelenthet különösebb problémát, mert úgy vélekednek, hogy bővülni fog a hazai piac. Lehet, hogy ez bekövetkezik, de számolni kell a konkurenciával is, s külföldön főleg azzal, hogy egyes országokban már elavultnak tartják a Dacia márkájú személygépkocsikat, s ilyen körülmények között az értékesítési gondokon talán csak egy esetleges árcsökkentés segíthet. Ez az utóbbi tényező vonatkoztatható akár a hazai piacra is. Erre viszont állítólag a cég illetékesei nem látnak lehetőséget. Ami pedig a generációváltást illeti, a minap egy olyan félhivatalos értesülés látott napvilágot, miszerint az új Dacia modellek megjelenésére a 2018–2020-as időszakban lehet számítani, párhuzamosan a mioveni-i autógyártás automatizálási fokának a jelenlegi 5 százalékról 20 százalékra való növelésével. Egyébként a termelési volumen tekintetében a Dacia háza táján még nincs gond, hisz az esztendő első négy hónapjában 4 százalékkal több jármű került le a szerelőszalagokról, mint 2014-ben. Továbbá meg kell említenünk azt is, hogy a Renault csoport világszintű értékesítésében bizonyos értelemben 40 százalékkal részesedik a Dacia. Hogy miért? A francia Renault által realizált modellek 40 százaléka a Logan alvázára „telepedik rá”, ez az arány 2010-ben még csak 18 százalék volt. A 2014-ben a Renault csoport összeszerelt 2,76 millió gépkocsiból több mint 1,1 millió olyan jármű volt, amely a Logan alvázára épült.

Használtautó-özön A hivatalos bejegyzési statisztikákból az is kiderül, hogy a használt autók beözönlése továbbra is folytatódik: az esztendő első négy hónapjában 73 824 ilyen személygépkocsit írattak be a forgalomba, 14,84 százalékkal többet, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. A hivatalosságok és a szakértők szerint is a használt autók behozatala tekintetében továbbra is több problémával kell szembesülni. Ezek között említhető az, hogy a külföldről, főleg Németországból behozott használt személygépkocsik túlnyomó többsége igen „koros”, nyolcévesnél „idősebb”. Ezek a későbbiek során gondot jelenthetnek közlekedésbiztonsági szempontból, s lévén, hogy jobbára olyan márkákról van szó, amelyek javítása normális körülmények között költséges, gyakori a „barkácsolás”, a kétes eredetű cserealkatrészek felhasználása. Az egyik neves hazai szakértő szerint jó tudni, hogy a németországi használtautó-kereskedők egy részének a „szakmai tekintélye” is kétségbe vonható, mert rendszerint „megfeledkeznek” arról, hogy tájékoztassák a potenciális vásárlót az eladásra kínált járművek előéletéről (sérültek, vagy többszöri javításon estek át stb. stb.). Ugyanakkor ezeknek az autóknak a behozatala és forgalmazása továbbra is gondot jelenthet a fiskalitás szempontjából, nevezetesen adóelkerülésről van szó, s egyes becslések szerint ez éves viszonylatban megközelíti az egymilliárd eurót.

Autópiaci érdekességek Míg országunkban talán nem véletlenül hosszú évek óta az eladási statisztikát a hazai gyártmányú, a Dacia márkájú személygépkocsik vezetik, európai viszonylatban teljesen másként fest a kép. A 2014-es esztendei adatok szerint Európában a legtöbb darabot a Volkswagen Golf modellből adtak el, közel 521 000-et. Azt követte a Ford Fiesta mintegy 309 000 eladott darabbal, majd következett a Renault Clio mintegy 301 000 darabbal, a negyedik helyre pedig a Polo került 280 000 darabbal. Van egy nem hivatalos statisztika a legolcsóbb személygépkocsikra vonatkozóan is. E statisztika szerint a piacon található legolcsóbb személygépkocsi a GA felszereltségű Suzuki Swift, amely 9160 euróba kerül, azt követte a Base felszereltségű Kia Picanto, amely 9448 euróba került, a harmadik helyet pedig 9920 euróval az Attraction felszereltségű Citroen C-Elysee foglalja el. Az úgynevezett olcsó kategóriába tartozó személygépkocsik közül a „legdrágábbnak” a maga 12 000 eurós árával a Trendline felszereltségű Volkswagen Polo bizonyult.