Hirdetés

Percepciók

Kiss Előd-Gergely
Becsült olvasási idő: 3 perc

Arra az esetre, ha nem lennénk teljes mértékben biztosak abban, hogy mit jelent pontosan a percepció szó, a legegyszerűbb, ha rákeresünk a világhálón. Rögtön az első találat felhomályosít bennünket. „A percepció olyan komplex folyamat, amely során az emberek szelektálják, rendezik és értelmezik az érzékszervi ingereket, összefüggő értelmes képbe rendezve a világot” – így már világos, ugye?
Nem árt az ilyesmit rögtön az elején tisztázni, hogy szöveggyártás, illetve olvasás közben ne zavarjon bennünket, ha esetleg eltérően értelmezünk egy-egy fogalmat. Ez itt a „kályha”, innen indulunk.
Egyik kedves ismerősömmel beszélgettem a minap arról, hogy teljesen természetes, hogy másként látjuk a világot, hiszen gyakran már abban is különbözünk egymástól, ahogy a világot felfogjuk. Azaz kapásból eltérő a percepciónk, és ezek sokféle világértelmezéshez vezetnek bennünket, ha akarjuk, ha nem. Emiatt fordulhat elő az is, hogy néha nem értjük meg egymást éppen azért, mert a fogalmaink sem teljesen azonosak.


Hirdetés


Feltéve, hogy ennek ellenére szót akarunk érteni egymással, rákényszerülünk arra, hogy időnként tisztázzuk fogalmainkat. Ezt a hermeneutikai munkát nem úszhatjuk meg, ha tényleg érteni akarjuk, hogy embertársunk miért pont úgy látja a bennünket körülvevő világot, ahogy. Az egyedüli mankónk ehhez a nyelv, ezért is (lenne) fontos, hogy már iskoláskorban készségszinten tudjuk kifejezni gondolatainkat. Más kérdés, hogy a nyelvi kommunikációnak is vannak korlátai, ami miatt legjobb szándékunk ellenére is félreértjük néha egymást. 
Ismerősömmel egyetértettünk abban, hogy nem zavar bennünket, ha valaki teljesen másképp látja a világot, ha olyan emberi minőséget képvisel, amelyet el tudunk fogadni. Ezalatt nagyjából azt kell érteni, hogy az illető tud viselkedni, azaz nem agresszív, és képes egyenrangú félként tekinteni mindenkori beszélgetőpartnerére. A minimum, ha minket meghallgatnak, mi is meghallgatjuk a másik felet. 
Végső soron mondhatjuk, hogy ez egymás megértésének képessége. Mégis mintha az bántóan hiányozna a közéletünkből. Profi kommunikációs szakemberek gyártják a narratívákat, amelyeknek legfontosabb tulajdonsága, hogy kizárja az összes többi perspektívát, világszemléletet mint eredendően hamisat. Egy jól felépített, hatékonyan kommunikált narratívával választásokat lehet nyerni. Ezért lehet az, hogy világunk a párhuzamos narratívák harca. Ezek a narratívák olykor annyira leegyszerűsítő üzenetekkel bombáznak bennünket, hogy gondolkodó emberként nem találjuk benne a helyünket. Van egy tízesem arra, részben ez is oka annak, hogy széles tömegek fordulnak el a közélettől, mert esélyét sem látják az értelmes vitának. 
Ismerősömmel kávézás közben arra a következtetésre jutottunk, hogy tetszik vagy sem, a kocsma az utolsó társadalmi intézmény, ahol emberként úgy tudunk a szó tényleges és átvitt értelmében is eszmét cserélni, hogy nem nehezedik ránk a mesterséges narratívák nyomása. Márpedig olyan konfliktusokkal terhelt időket élünk, amikor szükségünk van arra, hogy szót értsünk egymással. Hogy meg tudjuk nyugtatni egymást. Mint jómagam az előbb a kollégáimat. Szóltam nekik, hogy kész a jegyzet.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!