Több Hargita megyei közbirtokosság indított pert a közelmúltban, amelyben az állam által ígért kárpótlást kéri a tulajdonában lévő Natura 2000-es területeken megkívánt speciális gazdálkodás okozta jöve­de­lemkiesés miatt. A közbirtokosságok többnyire az eljárás kezdetén vannak. [caption id="attachment_13258" align="aligncenter" width="620"] Turisták az Egyeskőnél. Védtelenek a védett területek gazdái[/caption] A törvény megvan, de nem alkalmazzák – vélik a közbirtokosságok vezetői, akik belevágtak egy minden bizonnyal hosszas folyamatba, amikor pert indítottak a törvény által előírt kompenzációért. Ügyüket egy kolozsvári ügyvédi iroda vállalta, amely már több, hasonló okból indított nyertes pert tudhat maga mögött. Udvarhelyszékről többek között Székelypálfalva, Farkaslaka és Énlaka közbirtokosságai indítottak eljárást a brassói Erdészeti és Vadászati Biztosi Hivatal, valamint az illetékes minisztérium ellen a meg nem kapott járandóságokért. – Végül is az államot pereljük – mondta Koronka Attila, az énlaki közbirtokosság elnöke. – Nekünk 46 hektárnyi élőhelyvédelmi és madárvédelmi területünk van, a Firtos-hegy. Két időszakra kérjük a kárpótlást: a 2007–2010, illetve a 2011–2015 közötti időszakra. Az ügyvédi iroda szerint az első időszakra kevesebb az esélyünk, de érdemes megpróbálni, bár nagyon hosszú folyamatra, sok egyeztetésre kell számítani. Koronka Attila elmondta, hogy közbirtokosságukat főként a madárvédelmi területtel összefüggő megszorítások érintik, s különösen az az előírás, miszerint az évnek csak bizonyos szakaszában lehet kitermeli az erdőt. Az énlaki közbirtokosság évente mintegy 6000 lejes kárpótlásra számít. – Nekünk 53 hektárnyi területünk élvez Natura 2000-es védelmet – részletezte Fancsali Ernő, a farkaslaki közbirtokosság elnöke –, és a C1-es és C2-es jövedelem-kiegészítést meg kellett volna kapnunk, ezen az 53 hektáron ugyanis csak minimális kitermelést végezhetünk. Az elmúlt évekre összesen 100 ezer lejt kellene kapnunk. Adataink szerint Csíkból Karc­­falva, Szenttamás, Tusnád és Csík­szentdomokos folytat hasonló küzdelmet, és az egyik legnagyobb összegű kárpótlásért a csíkszentdomokosi közbirtokosság harcol. – Mi most, a nyár folyamán indítottunk eljárást – tájékoztatott László Lajos közbirtokossági elnök. – Kilenc ügycsomónk lesz, ugyanis a mi területünkön egy része a Nagyhagymás–Békás-szoros Nemzeti Park területére esik. Ez 566 hektár erdőt jelent, amiben semmilyen tevékenységünk nem lehet, sőt mellette van egy 300–400 hektáros védőövezet, amiben csak karbantartó munkálatokat tudunk végezni. Ezenkívül van 1100 hektárnyi Natura 2000-es madárvédelmi területünk is, így évente olyan 300 ezer lejes kárpótlásra számíthatunk a törvény szerint, de a pontos számításokat csak szakemberek tudják elvégezni. A kompenzációért folytatott jogi eljárás a Csíki Közbirtokosságok Egyesületétől indult – tudtuk meg Rafain Zoltán elnöktől. – A kárpótlásra vonatkozó 2007-es sürgősségi kormányrendelet megjelenésétől számítva nyújtottuk meg az igényléseket és próbáljuk a jogainkat érvényesíteni. Rafain Zoltán elmondta, hogy a pontos összeget egy bizonyos képlet alapján számolják ki, és több tényező függvénye, kategóriánként, évenként és az üzemterv függvényében is változik. A tusnádi közbirtokosság esetében több mint egymillió lej lenne a teljes összeg, amennyiben valamennyi évet sikerülnek érvényesíteni, ugyanis az első csoportba 1 hektárnyi terület, a Sólyomkő tartozik, a második csoportba pedig több mint 900 hektár: a Tusnádfürdőt övező erdők, de az első kategóriában nagyobb a támogatás. Az ügyben Both Józsefet, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetőjét is megkérdeztük. Szerinte egyedül a nemzeti park esetében beszélhetünk teljes jövedelemkiesésről, de nincs tudomása arról, hogy az elmúlt években bárkinek is kompenzációt fizetett volna az állam. – Az 2007/57-es sürgősségi rendelet, amely a természetvédelmi területek kezelésére vonatkozik, és amelyet a 49-es törvény jóváhagyott, egyértelműen azt kimondja, hogy a védett területek tulajdonosai jogosultak kárpótlásra – mondta Korodi Attila képviselő, volt környezetvédelmi miniszter. – Csakhogy a továbbiakban a mezőgazdasági minisztérium meggátolta a kompenzáció részletes kidolgozását és azt, hogy erre uniós pénzeket használjanak fel. Viszont az új, 2014–2020 közötti tervezési időszakban már a vidékfejlesztési alapban benne van. Ezek igénylését jogosan a minisztérium menedzsmentterv meglétéhez köti, hogy lehessen tudni, valóban hol van és mekkora jövedelemkiesés. Csakhogy azóta eltelt egy év, és egy év alatt a környezetvédelmi minisztérium nem fogadott egyetlen menedzsmenttervet sem. Úgyhogy azokat a pereket, amelyeket a közbirtokosságok indítanak, általában meg is nyerik. Daczó Katalin