Nagyon jó lehetőségnek tartja a külföldi agrártapasztalatokkal rendelkező fiatalok hazatérésére és támogatott farmalapítására a május 4-ig megpályázható 6.1-es diaszpóra-intézkedést Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Elmondta: a hetekben tájékoztató kampányt indítanak, amely keretében nemcsak pályázatírókkal ismertetnék meg, hanem a bürokrácia és a nyelvi buktatókon is átsegítenék a pályázó kedvű fiatalokat. Az ambiciózus cél, hogy a megyében legalább száz nyertes fiatal gazda pályázat legyen.

 

– Aktív szerepet kíván vállalni a külföldről hazatelepülő fiatal gazdákat támogató 6.1-es diaszpóra-intézkedés népszerűsítésében a megyei tanács. Elnök úr, miért tartja ezt a témát fontosnak?

 

– A jó szakemberek külföldre való elvándorlása napi szinten megfigyelhető és érezhető számomra is. A mezőgazdasági ágazatban dolgozók többségét az idős generáció képviseli. Szükség van a megújításra, a fiatalításra ebben az ágazatban is, hisz az egészséges és megbízható mezőgazdasági termékek előállítását folyamatosan fenn kell tartani. Azt látjuk, hogy a fiatalokat ösztönözni kell és utat mutatni nekik, hogy a mezőgazdaságban is vannak lehetőségek, megélhetést lehet biztosítani akár több család számára is. Ez a támogatás 100%-ban vissza nem térítendő, maximális 50 ezer eurót biztosít a 41. életévüket be nem töltött gazdák számára, ami nem kis lehetőség, és azon kell dolgozzunk, hogy ez minél több fiatal számára elérhető legyen.

 

– Milyen módon, milyen eszközökkel csatlakozik a megyei tanács a pályázati lehetőséggel kapcsolatos tájékoztatásba? Milyen segítséget ajánl a pályázó kedvű fiatal gazdáknak?

 

– Mint minden pályázati támogatási rendszerben, a legfőbb probléma, amivel találkoznak a fiatalok, a bürokrácia, a nyelvi nehézségek, a megfelelő szakembereknek a nem ismerése, itt gondolok a megfelelő pályázatírókra is. Szeretnénk minden fiatalnak segíteni, aki nálunk jelentkezik. „Megfogjuk a kezét”, és átsegítjük minden olyan bürokratikus akadályon, amely hátráltatja a támogatás megszerzésében. Az elkövetkezendő hetekben elindítunk egy felhívó kampányt, amely a pályázati lehetőség népszerűsítését fogja segíteni. Arra kérem a polgármesteri hivatalokat, hogy minden lehetőségükkel segítsék, legyenek partnereink, hogy a fiatalok minél nagyobb számban tudjanak a pályázati lehetőségek mentén mezőgazdasági vállalkozásokat létrehozni.

 

– Hány benyújtott pályázattal lenne elégedett Hargita megyéből?

 

– A cél a minél több sikeres pályázat leadása lenne, és szeretném, ha legalább 100 fiatal számára lennénk ott a kezdeteknél. A tavasz folyamán további pályázatok lesznek kiírva mind a 6.1-es, mind egyéb támogatási formák mentén. Ezért a továbbiakban is azon dolgozunk, hogy az év hátralevő részében többen éljenek a pályázati lehetőségekkel.

 

– A külföldi farmokon dolgozó vagy agráregyetemeken tanuló fiatalok rendszerint nemcsak a keresetüket, hanem az ott látott technológiákat, munkamorált és mentalitást is hazahozzák magukkal. Itthon is kamatoztathatók a külföldön megszerzett tapasztalatok?

 

– Annál is inkább, mert azok a fiatalok, akik külföldi farmokon dolgoztak, vagy a külföldi agráregyetemeken tanultak, másféle tapasztalatokat sajátítottak el. Felkészültebbek tudnak lenni azon társaikkal szemben, akik örökölték a gazdaságokat, de soha nem vettek részt a tevékenységekben. Megtanulhatták, hogy egy adott termékből nemcsak egy bizonyos mennyiséget termeljenek, hanem azt hogyan tudják maximalizálni és minél többet kihozni abból. Képesek a külföldi tapasztalataikat ezáltal itthon is kamatoztatni, akár bővíteni a helyi kiépített rendszereket és továbbfejlődni. Nem kell attól félni, hogy aki külföldről hazatér, nem fogja tudni megállni a helyét egy olyan világban, amely a fejlődésre érett meg.

 

– Hargita megyében is vészesen nő a gazdálkodók, a mezőgazdaságból élők átlagéletkora. Hogyan véli, mi módon lehetne az ágazatba minél több fiatalt bevonni?

 

– Ebben a tekintetben a legjobb megoldás az tud lenni, ha a fiataloknak lehetőségeket és eszközöket biztosítunk. Olyan eszközöket, amelyek akár egy sikeres pályázat megnyeréséhez vezetnek, vagy olyan eszközöket is, amelyek lehetőséget biztosítanak számukra a fejlődésre. Azon kell dolgozzunk, szem előtt tartva a megyei agrárstratégiát, hogy az átlagéletkor növekedését előbb normalizáljuk, majd csökkenteni tudjuk. Ez csak azzal érhető el, ha minél több fiatalt vonunk be, és megmutatjuk nekik, hogy a mezőgazdaság komoly anyagi forrásokkal járó megélhetés tud lenni.

 

– A készülő, következő 10 éves vidékfejlesztési stratégiában vannak-e erre vonatkozó célkitűzései a megyei tanácsnak?

 

– A megyei vidékfejlesztési stratégia egyik fontos célkitűzése a megyei mezőgazdasági földalap létrehozása: mivel a megyében rengeteg szabad és fel nem használt területtel számolhatunk. Fontos lenne, hogy megragadjuk a lehetőséget. A fenti elképzelést megelőzte egy konzultáció is, és az tapasztalható, hogy a válaszadók támogatják a gazdasági tevékenységet a használaton kívüli mezőgazdasági területeken. A program célcsoportjába azok a fiatal gazdák tartoznak, akik innovatív képesítéssel és készségekkel rendelkeznek a modern és ökológiai mezőgazdaság létrehozásához.