Hirdetés

Osztályunk létszáma: egy!

A szimultán osztályokra érvényes új tanügyi intézkedés miatt a megye több általános iskolájában ősszel egy vagy két nyolcadikos tanuló jelenlétével kezdődik az új tanév. Az oktatásügyi szakemberek véleménye rendkívül megoszló a témában.

Pál Bíborka
Becsült olvasási idő: 4 perc
Osztályunk létszáma: egy!
Fotó: Arhív

A Hivatalos Közlönyben megjelent új rendelkezés minden nyolcadik osztályos tanulónak esélyegyenlőséget teremt arra, hogy a megfelelő oktatási feltételek mellett készüljön fel a záró­vizsgára – avatott be az új oktatási intézkedés hátterébe Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár. 

Egy tanulóval osztályközösség nélkül

A szimultán oktatási rendszerben tehát ezt követően az elemi (előkészítő és 1–4.), valamint az 5–6–7. osztályok tanulhatnak. A rendelkezés módszertana arra is kitér, hogy azokban az iskolákban, ahol az elemi osztályokban összesen hat diák van, az öt évfolyam egy összevont csoportba kerül.
A humánerőforrásért felelős tanfelügyelő becslése szerint a térségben tíz olyan iskola lesz, ahol a rendelkezésnek megfelelően egy nyolcadikos diák jelenlétével kell osztályt indítsanak.


Hirdetés

– Ez több oktatásszervezési kérdést felvet: az érintett végzős diák külön osztályba szervezése új tanári állásokat generál, másrészt milyen osztályközösség az, ahol egy tanuló van? Vannak tantárgyak, amelyek csoportos foglalkozást igényelnek, mint a testnevelésóra. Továbbá mi az eljárás akkor, ha a diák megbetegszik, a tanárainak lyukas órája lesz?

– részletezte a felmerülő kérdéseket Waczel Ferenc, a Hargita Megyei Tanfel­ügyelőség humánerőforrásért felelős tanfelügyelője.
Nem lát áthidalhatatlan prob­lémákat az új módszertan alkalmazásában Ferencz-Sa­la­mon Alpár oktatásügyi szakember, aki a törvény elfogadását megelőzően többször egyeztetett arról az oktatási tárca államtitkárságával is. 

– Az új intézkedés valóban a végzős kisiskolások érdekeit képviseli, a módszertan nem rossz, azokat az eseteket pedig, ahol egy diák részvételével indul önálló nyolcadik osztály, speciális esetként kell kezelni, ami újabb lehetőséget teremt az oktatás megszervezésére. Hozzáteszem, a módszertan hatékony alkalmazása csak a megfelelő számú tanári állás és annak pénzügyi finanszírozása mellett lehetséges

– osztotta meg véleményét lapunkkal Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának vezetője. 

László F. Csaba
Üres osztályterem. Egy gyerekből álló osztályközösség

Pedagógiai szempontból nehéz

Többen fogalmazták meg azzal kapcsolatosan is aggályaikat, hogy a szimultán oktatásra vonatkozó új módszertan előírja: hat elemis korú esetében az öt évfolyamot egy csoportba kell szervezni. Ősztől tehát lehetnek olyan tanintézetek, ahol az élettani sajátosságok figyelembe vétele nélkül, együtt tanul az iskolai rendszerrel még csak ismerkedő előkészítős kisdiák az elemista tanulmányai végén járó negyedikessel. 
Galaczi Hajnalka, az elemi oktatásért felelős tanfelügyelő úgy látja, a szimultán oktatásnak megvannak az előnyei és hátrányai. Az osztályok közötti átjárhatóság lehetővé teszi például a különböző osztályokon belüli differenciálást, kiscsoportos foglalkozásokban a felzárkóztatást, de csak bizonyos határokon belül.

– Az előkészítő, az első és második osztály a gyermekek további tanulását megalapozó oktatási szakasz, míg a harmadik, illetve negyedik fejlesztő szakasz. Nagyon jó szervezési és pedagógiai ismeretekkel kell rendelkeznie tehát annak a tanítónak, aki az öt évfolyamot egyben oktatja, hogy úgy tervezze meg az órarendet, a differenciáló, egyéni és csoportmunkát, hogy az minden tanuló számára a minőségi oktatást, nevelést, a jó komfortérzést biztosítsa

– nyilatkozta lapunknak. 
Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár egyetért abban, hogy az elemi osztályok számára nem ez a legoptimálisabb szervezési forma, de amint mondta, a jelenlegi helyzetben „ennél jobbat nem lehetett kitalálni” azoknak az elzárt településeken működő iskoláknak a fenntartására, ahol ilyen csekély a gyermekek létszáma.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!