Az elmúlt esztendő végén, valamint 2019 hónapjaiban még azt jósolták az Európai Autógyártók Egyesületének (ACEA) illetékesei, valamint tekintélyes piaci elemzők, hogy a 2-3 esztendővel ezelőtt beindult fellendülés fel fog erősödni, s 2018-hoz viszonyítva akár 1%-kal is bővülhet az európai autópiac, azaz a forgalomba beíratott új személygépkocsik száma. Június folyamán optimizmusuk átcsapott pesszimizmusba, s az ACEA közgyűlésén már az eladásszám 1%-os visszaesését látták lehetségesnek. A július 17-én nyilvánosságra hozott sajtóközlemény az európai autópiac jelenlegi helyzetéről még borúsabb képet rajzol ki… Az esztendő első hat hónapja során az ACEA közleménye szerint uniós és európai viszonylatban egyaránt 3,1%-kal kevesebb új személygépkocsit jegyeztettek be forgalomba, mint 2018 azonos időszakában. (Abszolút számban kifejezve mintegy 270 000 új személygépkocsiról van szó.) Ilyen összefüggésben talán sokatmondó az is, hogy ez év júniusában uniós szinten 7,8%-kal kevesebb új járgány írattatott be a forgalomba, mint a múlt esztendő júniusában, európai szinten pedig 7,9%-kal. Amúgy az esztendő első félévében a 27 uniós tagállamból csak 11 esetében mutatkozott növekedés, júniusban pedig alig 5 esetében. Ezek között pedig jobbára olyanok voltak, ahol a növekedési arány 6 hónap viszonylatában már-már elenyésző. Például Németországban (amely egyébként európai szinten mindig is a legnagyobb piaci részaránnyal dicsekedhetett) alig 0,5%-kal, Szlovákiában 0,4%-kal, Bulgáriában pedig 1,3%-kal. Ha már itt tartunk, megemlíthetjük azt is, hogy Németországban a júniusi eladásszám 4,7%-kal volt kisebb, mint 2018 júniusában. Továbbá a piacvesztést jegyzők között említhetjük Csehországot (hat hónap viszonylatában -14%), Svédországot (-25,6%), Finnországot (-13,4%), Ausztriát (-8,8%) és Hollandiát (-10,5%). A visszaesés júniusi rekordere a maga -52%-ával Svédország volt, azt követte -15,5%-kal Csehország, majd -14,4%-kal Ausztria. Az elmúlt hónapban Magyarországon is megtorpanás, pontosabban visszaesés következett be, ugyanis a forgalomba bejegyeztetett új személygépkocsik száma 4,4%-kal volt kevesebb, mint a múlt esztendő azonos hónapjában. Az is igaz, hogy június a nyári vakációzások „indulóhónapja”, s ilyenkor némileg visszaesik, visszaeshet az autópiac üzleti forgalma, de ez nem törvényszerű jelenség, s a jelenlegi időszakban inkább egy piaczsugorodási tendenciával szembesülhetünk. Továbbra is a dobogón A hat hónapi statisztikai adatok szerint a forgalomba bejegyzett új személygépkocsik tekintetében európai viszonylatban továbbra is az első helyet, mármint a növekedési arányszám tekintetében Litvánia foglalja el 47,1%-os növekedési aránnyal, s ez érvényes volt június hónapra nézve is, amikor is 41,1%-os piacbővülést vallhatott magáénak a balti állam. (Újólag emlékeztetnünk kell azonban arra, hogy e kis lélekszámú ország mint autópiaci szereplő európai viszonylatban jelentéktelen hányadot tudhat a magáé­nak. Az első félév során 23 491 új személygépkocsit jegyeztettek be a forgalomba, míg a nagyvonalakban hasonló „súlycsoportba” tartozó Horvátországban 38 216-ot vagy Szlovéniában 39 847-et.) Országunknak továbbra is sikerült a piacbővülés tekintetében megőriznie második helyét, ilyenképpen pedig az esztendő első félévében 19,2%-kal több új személygépkocsit írattak be a forgalomba, mint 2018 azonos időszakában. Ez abszolút számban kifejezve 71 620 új járgányt jelent. Júniusban az eladásszám 15%-kal volt nagyobb, mint a múlt esztendő júniusában, de az is igaz, hogy a megelőző hónaphoz, azaz májushoz viszonyítva némi visszaesés következett be. A növekedési arány tekintetében hat hónap viszonylatában a harmadik helyet 5,4%-kal Magyarország foglalta el, ott az első félév folyamán 74 543 új személygépkocsit írattak be forgalomba. (Tehát az abszolút szám tekintetében az anyaország jobb eredményt ért el, mint Románia.) Márkák viadala A piaczsugorodás – akarva, nem akarva – kiélezi a márkák közti viadalt, mert magától értetődő, hogy mindegyik gyártó nagyobb szeletet szeretne magáénak tudni abból a tortából, amit európai autópiacnak hívhatunk. Van, akinek ez sikerül, azaz többet tud értékesíteni, mint a megelőző időszakokban és van, aki kevesebbet. A tagállamonkénti eladásszám alakulásából egyértelműen kikövetkeztethető, hogy a márkák többségében piacvesztés következett be idén 2018 első félévéhez képest. A cégcsoportok közül a legnagyobb arányú visszaesést az ACEA közleménye szerint a FCA jegyezte, nevezetesen 9,5%-ost, s ebben a döntő szerepe a Fiatnak (-10,2%), valamint az Alfa Romeónak (-41,6%) volt, ugyanis a Jeep és a Lancia/Chrysler pozitív mérleggel zárt (+2%, illetve +27,4%). A VW Csoport sem örvendhetett a félév viszonylatában jegyzett 4,1%-os visszaesésnek (s azon belül júniusban -9,6%), s főleg annak nem, hogy a Seat (+6,3%) kivételével minden márkája esetében hanyatlás következett be (például a Volkswagen esetében 6,5%-os). A Renault Csoport a Dacia márka 10,1%-os piacbővülésének köszönheti, hogy az 1,1%-os csökkenés nem volt jelentősebb, s ezt joggal állíthatjuk annak tudatában, hogy a Renault márka féléves mérlege -6,5%-kal zárult a 2018-as esztendei első félévihez képest. Amúgy a Dacia viszonylag jól teljesített júniusban, amikor is 3,9%-kal több ilyen márkájú új személygépkocsit jegyeztettek be a forgalomba, mint 2018 azonos hónapjában. Különben európai viszonylatban 2019 első félévében 316 424 új Dacia márkájú személygépkocsit jegyeztettek be a forgalomba európai szinten. Ezzel az eladásszámmal a Dacia lekörözte a Seatot, a Hyundait, a Nissant, a Kiát és megközelítette a Fiatot (380 570 eladott egység) és a Toyotát (387 360 egység). Stabilizálódás?… A kialakult ellentmondásos, illetve negatív tendenciát – amint már arra utaltunk – elismerték az ACEA múlt havi brüsszeli közgyűlésén is, és már nem tartják lehetségesnek, hogy az európai autópiac idén elérje a 15 milliós eladásszámot. „A Brexit okozta bizonytalanságok mellett a makrogazdasági légkör megváltozása is hozzájárult ehhez a visszaeséshez, de ugyanakkor az a piac természetes stabilizálódását is jelentheti. Az az igazság, hogy a növekedési ütem lelassult az utóbbi évben” – magyarázta Erik Jonnaert, az ACEA főtitkára. Amúgy az autópiac alakulásának megvan a maga szerepe az európai makrogazdaság alakulásában is, s mondjuk ezt annak okán, hogy az ACEA által nyilvánosságra hozott dokumentum szerint az autóipari szektor 13,8 millió európainak biztosít munkahelyet, ami az Európában foglalkoztatott összmunkaerő 1,6%-át jelenti. A tagállamok szintjén 5 országot említenek azok között, amelyek esetében a közvetlen gépkocsigyártás igen jelentős a munkahelyek száma tekintetében: Németország (870 000 munkahely), Franciaország (223 000), Lengyelország (203 000), Egyesült Királyság (186 000) és Románia (185 000). A tisztánlátás érdekében megjegyeznénk, hogy ezen utóbbi számadatok kizárólag az autógyártásban közvetlenül foglalkoztatottakra vonatkoznak, míg az autóipar teljes állományába belefoglaltatnak a gépkocsikomponenseket előállító, úgynevezett beszállító cégek alkalmazottjai is. Hecser Zoltán