A betegség következtében alacsony növésű emberek számtalan elutasítással találkoznak a munkahelykeresés során. Ezért is különleges N. G. esete, aki két munkanap alatt meggyőzte jelenlegi főnökét önzetlenségéről és óriási akaraterejéről, ezért négy éve anélkül alkalmazták, hogy a cég adókedvezményben részesült volna, és mostanra már-már barátság szövődött a főnök és a beosztott között. Első osztályos koráig normálisan fejlődött N. G., aki arra kért, csak a monogramján közöljük, az iskola elkezdésével azonban megállt a növésben és nagyon fáradt. Ezért szülei orvoshoz vitték, míg végül Bukarestben a C. I. Parhon Endokrinológiai Intézetben megállapították, hogy nyeregmirigy-túltengésben szenved. A nyeregmirigy az emberi szervezet egészének fejlődését befolyásolja – N. G. dr. Victor Ionescu irányításával több mint tízéves gyógyszeres és sugárkezelésnek köszönhetően nőtt meg valamennyire, de magassága így sem éri el az átlagost. Különösebb hátránya nincs a betegségnek, jól érzi magát, viszont alacsony termete nagyon sokat ront a helyzetén: egy állásinterjúnál elsőre ítélnek, így N. G. legtöbbször lehetőség helyett negatív tapasztalattal maradt a munkahelykeresés során. Bár nyíltan soha nem mondták ki a munkaadók, hogy termete miatt nem alkalmazzák, N. G. tudja, hogy döntően ez áll az elutasítások hátterében. 1989-ben férfiszabóként kezdett el dolgozni, de 15 éves munkaviszonyt követően megélhetési okokból muszáj volt munkahelyet váltania, az új helyről közel hat év után bizonyos nézeteltérések miatt lépett ki. – Próbáltam mindig továbblépni, tanultam, és ennek köszönhetően jutottam be olyan céghez, amelyre nem is számítottam – idézte fel. Arról is beszámolt, próbálta elintézni, hogy az államtól segélyben részesüljön, de „bizonyos emberek rosszindulata miatt” ezt nem kapta meg. Az előző munkahelyéről pedig leépítés miatt kellett eljönnie. Közben megnősült, jelenleg két gyermek édesapja. Mostani munkaadója, Bir­talan Levente elmondta, néhány éve a feleségével indítottak egy irodai felszereléseket, papírárut forgalmazó vállalkozást, és egy adott ponton szembesültek a problémával, hogy elutaznának két napra, de nincs, ki helyettesítse őket. Egyik ismerősük ajánlotta N. G.-t, akinek elmagyarázták, hogy a két nap alatt, ha hívják, hová kell az árut vigye. Visszatérve a vállalkozó meglepetten tapasztalta, hogy távollétük során N. G. teljesen átrendezte a raktárt, úgy, hogy számára is átlátható rendszerben sorakozzon az áru. A kezdeményezést pozitívumként értékelte, tetszett neki N. G. hozzáállása, az, hogy volt elképzelése, így felajánlotta, hogy alkalmazza – emlékezett vissza Birtalan. – Persze mindenhol vannak hibák és gondok, de úgy érzem, hogy próbáltunk összecsiszolódni, most már négy éve náluk dolgozik, és a munkáját jól végzi – értékelt a vállalkozó. Kifejtette, először meglepődött N. G. termetén, és sokszor feltette a kérdést, hogy a nehéz papírt, 10-12 kilós csomagokat hogyan bírja el, de N. G. mindig vállalta a feladatot, az akarata és az önzetlensége túlnőtt a termetén. Például autót is vezet, úgy, hogy a legmagasabb ülésfokozat mellett párnát tesz az ülésre. Birtalan megjegyezte, szó sincs arról, hogy szégyellné, hogy betegségben szenved az alkalmazottja, hiszen ha így lenne, akkor nem engedte volna, hogy képviselje a cégét a kliensek, megrendelők előtt. Az alkalmazáskor nem volt szempont, hogy a cég adókedvezményben részesülhet, viszont ezelőtt két évvel került a céghez egy alkalmazott, aki korábban a gyermekvédelmi igazgatóságnál dolgozott, és ő figyelt fel arra, hogy a betegség miatt segély járna N. G.-nek. Ő karolta fel, és mutatta meg, hogyan kell eljárni, és azóta a cég is adókedvezményben részesül. N. G. elmesélte, a kollégái, baráti társasága, ismerősei körében nincs problémája a termete miatt, de azok, akik nem ismerik, gyakran ítélnek az első benyomás alapján. – Általában én is olyan vagyok, hogy ha valaki első benyomásra nem tetszik, akkor próbálhat közelíteni, mert nagyon nehezen fog átjutni az én védelmi hálómon, és kialakult egyfajta fal a társadalom azon része felé, akiről úgy érzem, hogy ezt nem tudják elfogadni – ismerte el. De próbál nyitott maradni – zárta a beszélgetést. Bár vannak esetek, amikor egy vállalkozó hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő személyt alkalmaz, Hargita megyében valójában nagyon alacsony, körülbelül 4-5 százalékra tehető azon fogyatékkal élők száma, akiknek munkahelye van, és a munkaképes korú személyek foglalkoztatási aránya sem éri el a 20 százalékot – ismertette az adatokat Elekes Zoltán. A Hargita Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Vezérigazgatóság vezetője hozzátette, nagyon fontos, hogy ezen az arányon javítsanak, hiszen éppen ők azok a személyek, akiknek nagy szükségük lenne arra, hogy kimozdulhassanak, ezáltal javuljon az önértékelésük és a társadalom által is jobban legyenek értékelve. A támogatott foglalkoztatás szolgáltatás meghonosításával éppen erre a kihívásra igyekeznek választ adni, hiszen ezáltal lehetőséget és segítséget biztosítanak a hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű személyek számára arra, hogy munkát vállaljanak a nyílt munkaerőpiacon, ugyanakkor a vállalkozókat, munkaadókat is tájékoztatják az alkalmazásukkal járó előnyökről, és az alkalmazást követően is közreműködnek a felmerülő problémák, konfliktusok megoldásában. [box type="shadow" ] Különösebb hátránya nincs a betegségnek, jól érzi magát, viszont alacsony termete nagyon sokat ront a helyzetén: egy állásinterjúnál elsőre ítélnek, így N. G. legtöbbször lehetőség helyett negatív tapasztalattal maradt a munkahelykeresés során.[/box] Háromszéki Eszter