A Kárpát Gyepű Egyesület, partnerségben a Hazajárókkal, megjelentette a Határjárók a Kárpátokban című túrakalauz-sorozat második kötetét. A Fogarasi-havasok után most a Csíki-havasok, pontosabban az Úz-völgye, Csobányos-völgye, Kostelek és a Gyimesi-szoros történelmi szellemiségéhez kapnak útmutatót a természetjárók. Molnár Sándor szerző, a Kárpát Gyepű Egyesület elnöke elmondta: lassan elfogynak azok a személyek, akik tudták, hogy hol voltak a történelmi határok, ezért is fontos megérteni az egyes havasokhoz, szorosokhoz kapcsolódó szellemiséget. Könyvbemutatóra készül Molnár Sándor, a Kárpát Gyepű Egyesület elnöke, aki a Fogarasi-havasok után most a Csíki-havasok – pontosabban az Úz-völgye, Csobányos-völgye, Kostelek és a Gyimesi-szoros – történelmi szellemiségéhez ad útmutatót a természetjáróknak. A Kárpát Gyepű Egyesület ugyanis partnerségben a Hazajárókkal, megjelentette a Határjárók a Kárpátokban című túrakalauz-sorozat második kötetét. – A túrázás célja, hogy elérjünk a kitűzött célhoz. Amikor 2002-ben arra gondoltunk, hogy valamilyen más tartalommal is megtöltjük a természetjárást Székelyföldön, még csak két térképpel rendelkeztünk. De akkor fogalmazódott meg, hogy a régi magyar határvonalakat járjuk körbe – emlékezett vissza a szerző a határtúra kezdeteire. Mint elmondta: sokszor eltévedtek, nemegyszer kapta el „romantikus pánik” a túrázás résztvevőit, sőt még az is előfordult, hogy a csapat fellázadt, mert nem akart tovább haladni árkon-bokron keresztül. – Ezek a menetelések nemcsak határtúrák voltak, de önmagunk határainak, komfortzónánk feszegetése is egyben. Idővel már nemcsak tapasztalattal rendelkeztünk, de térképekkel és leírásokkal is, így Székelyföld után egész Erdély keleti határának bejárása is terítékre került – közölte Molnár Sándor, kitérve arra is, hogy több év telt el addig, amíg kiadták az első Határjáró kalauzt (2017). A szerző elmondta: a 2018-as évben felértékelődtek a határtörténeti kérdések, így a kalauz külföldi minták alapján igyekszik követendő példát nyújtani arra vonatkozóan, hogy miként kell átalakítani és integrálni azonos tereptárgyakhoz, eseményekhez, földrajzi helyekhez kapcsolódó különböző történelmi emlékezetet. – Kezdtek elfogyni azok az emberek, akik ismerték, hogy hol voltak a határok. Amikor elkezdtük a határjárást, még beszéltünk olyan személyekkel, akik eligazítottak, ismerték az útvonalakat. Mára egyre kevesebb van belőlük. Ezért kezdtük összerakni a hiányzó téglákat, fontos, hogy ismerjük a természetben megbújó történelmet – mutatott rá Molnár Sándor. A Határjárók a Kárpátokban című túrakalauz-sorozat második kötetét több helyszínen is bemutatják. Csíkszeredában február 21-én, csütörtökön 18 órától a József Attila Általános Iskola dísztermében, Csíkszépvízen február 28-án, csütörtökön 18 órától a helyi polgármesteri hivatalban, Gyer­gyószentmiklóson március 13-án, szerdán, 17 órától a BBTE Gyer­gyószentmiklósi Tago­za­tá­nál a Csiky-kertben. Csík­szent­már­ton­ban március 14-én, csütörtökön 18 órától várják az érdeklődőket a Baka János Községi Könyvtárban, Sepsiszentgyör­gyön pedig március 2-án, szombaton 12 órakor mutatják be a kötetet a Szé­kely Nemzeti Múzeum Bartók termében. A szerző lapunknak elmondta: mivel túrakalauzról van szó, spirállal köttették be, hogy terepen is könnyen lehessen használni. Hozzátette: a lapok azért fényezettek, hogy jobban bírják a nedvességet, az időjárási viszontagságokat. Molnár Sándor mindenkinek köszöni a segítséget, aki lehetővé tette a kalauz elkészítését. Főtámogató a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. volt. Keresztes Bea