A zetelaki Ezüstfenyő táncegyüttes legutóbb tavaly decemberben lépett színpadra Zetelakán. Nehéz évet tudnak maguk mögött, elmaradtak a sokak számára oly fontos magyarországi turnék és előadások, de nem csügged a csapat: próbálnak és készülnek a jövő évi fellépésekre.

A turnék nagy szerepet töltenek be a tánccsoport életében – meséli Kovács Imre együttesvezető, ezért minden évben megszervezik a kéthetes vagy a tizennyolc napos magyarországi turnéjukat. Tavaly például két alkalommal is lehetőségük adódott a határon túli szereplésre, amely hatalmas erőt és elismerést hozott a csapatnak. Egy alkalommal Bécsig mentek, de voltak már Lendván, idén pedig három felvidéki települést is beterveztek, ami a világjárvány miatt elmaradt. A turnékhoz a zetelaki iskola igazgatósága biztosítja rendszerint a buszt a gyerekeknek. 
– Ezek a turnék nemcsak fellépésekből, hanem szórakozásból is állnak, számos szabadidős tevékenységre is jut idő, megtekintjük a helyi műemlékeket, látványosságokat, de strandolás is belefér az időnkbe. Igazi élményt nyújt a csapatnak, így nem csoda, hogy nagyon sok gyerek szeretne tagja lenni a néptáncegyüttesnek – mondja Kovács Imre.
Repertoárjukban önálló, másfél órás – ének, tánc, versmondás – előadás szerepel, a vendégeket fogadó települések gyakran saját rendezvényeikbe építik be az előadást.

Autentikus zenére autentikus táncot járnak 
Az Ezüstfenyő táncegyüttesnek jelenleg nagyjából negyven tagja van, de két évvel ezelőtt hetven körül mozgott a számuk. Autentikus zenére autentikus táncot járnak, és erre büszkék.
– Ha mi néhányan nem tartunk ki az igazi népzene és néptánc mellett a hetvenes-nyolcvanas években, nem jöhetett volna létre például a táncháztalálkozó. Ahhoz, hogy valaki autentikus zenét és táncot oktasson, iskolát kell végeznie, de mindenképp szakember tanácsát kell kikérnie. Tizenhét évet táncoltam aktívan a Venyigénél, amatőr szinten, profi módon. A fizetségünk taps volt, örültünk, ha boldoggá tudtuk tenni a közönséget. Ezt a mentalitást viszem tovább, a mai gyerekekbe is ezt oltom bele, hogy nem minden a pénz. Boldog és büszke vagyok a zetelaki gyermekcsoportra, mert ezeknek a gyerekeknek sikerül az érettségijük, nagy részük főiskolát, egyetemet is végez. Másképp tekintenek az életre. A néptánc fegyelemre tanítja őket – véli Kovács.
Az idei év nehéz volt a táncoktatás szempontjából is: mivel zárt helyen, a kultúrházban nem próbálhattak, a nyári hónapokban a szabadtéri színpadon gyűltek össze. A karácsonyi előadást Máréfalvára tervezték a Tokos együttessel, viszont ez elmarad. 
– Ebben az évben nem tanultunk új koreográfiát, ugyanazokat a táncrendeket gyakoroltuk, amit eddig, hisz az ötödikes-hatodikos diákok még nem tudták elsajátítani olyan szinten, hogy nemzetközi porondon felléphessenek. Négy generáció futott már ki, tizennyolc éves korukig táncolnak a csoportban, de sokan azután is visszajárnak az előadásokra, megnézik a fiatal táncosokat – mondja büszkén a táncoktató.
Hiába vannak szigorítások, a tánccsoport vezetője bízik abban, hogy jövőre elindulhatnak, ezért már tervezi a jövő évi rendezvényeket, hozzáfogott a turnék szervezéséhez. Visszavárják a csoportot Baracskára, Bozsokra, Nagyszokolyra, Kalocsára, Budapestre, Etyekre, Nagymányokra, Szászvárra, és az új települések közül Gyönk és Lengyeltóti is szerepel a helyszínek közt. A turnéra a csapatból huszonegy diákot tud elvinni a csoport vezetője.

A néptánc önállóságra nevel
A néptánccsoportba hét-nyolc éves koruktól járnak, ez egyfajta büszkeség mind a táncosoknak, mind a szülőknek. A tizenkettedikes Orsolya úgy véli, a táncórákon a személyisége is fejlődött, könnyebben nyilvánul meg mások előtt, nem fél közönség elé állni. Amanda tánctudásának örül, hisz ez is értéket ad egyéniségéhez. Márk szerint a tánc és azon belül a turnék önállóságra nevelték, az életre készítették fel őket. Roland úgy véli, akik a tánccsoportba járnak, és kicsikként sokat vannak a nagyobbak társaságában, sokkal nyitottabbak, tapasztaltabbak kortársaiknál, egyszóval megkomolyodnak. Dávidot a szülei küldték táncolni, de végül nagyon megkedvelte a társaságot, barátai miatt hétről hétre eljár, hisz egyfajta tartást adott neki a tánc. Ugyanakkor a turnék alatt felejthetetlen, életre szóló élményeket is begyűjtenek. A fiatalok biztosak abban, hogy gyerekeiknek is meg kell tanulniuk táncolni, már csak a hagyományok átörökítése miatt is. Boglárka is egyetért azzal, hogy a tánc és a turnékon való részvétel önállóságra nevelte őket, ugyanakkor rengeteg szép élménnyel, emlékkel gyarapodott. Boróka első színpadi szereplését idézi fel, amely hatalmas élmény volt, és legfőképp az élmények és a társaság, nem utolsósorban a tánc miatt jár a csoportba. Panna úgy gondolja, a táncpróbák pluszt adnak az életének, hisz amikor kimarad, hiányérzete támad. Nemcsak a tánc, hanem a társaság, a jó hangulat miatt is részt vesznek az órákon. Réka az első turnét idézi fel, hogy mit jelentett neki, amikor önállóan kellett gondoskodnia magáról. Nórát unokatestvére biztatta, hogy iratkozzon be a tánccsoportba. A péntek tánc nélkül nem péntek! – vallják mindannyian.
Marosszéki, udvarhelyszéki, kis-küküllőmenti sűrű és ritka pontozó, illetve páros, kalotaszegi, mezőségi legényes és páros tánc, moldvai körtáncok, felcsíki táncok, tehát a Kárpát-medencében jelen lévő majdnem összes táncot ismerik és járják. Ezek mellett különféle tájegységek népdalait is előadják. 
2018-ban DVD is megjelent a táncegyüttes tízéves évfordulójára, az elmúlt években pedig CD-t is kiadtak egyházi és világi énekekkel. 
Mivel Zetelakán nagy múltja van a színjátszásnak is, Kovács Imre úgy véli, szükség lenne egy szakemberre, aki visszahozná a hetvenes-nyolcvanas évekből a színjátszást. Mindenképp lenne igény a lakosság részéről, vallja.