erős felhőzet
Nyitottan az elfogadásért
Több száz fiatal kapcsolódott be tegnap délelőtt abba a programba, amely lehetőséget adott megtapasztalni, hogy mit is jelent együtt élni a mindennapokban egy vagy több fogyatékkal. A cél az akadályozottsággal élők problémái iránti érzékenyítés és szemléletformálás volt.
[caption id="attachment_80846" align="aligncenter" width="1000"]
Játék, ami nem játék. Mindennapi valóság is lehet Fotó: Asztalos Ágnes[/caption]
Az ENSZ 1992-ben nyilvánította december 3-át a fogyatékos emberek világnapjává, azért, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, természeti katasztrófa következtében fogyatékossá vált személyek problémáira. A halmozottan fogyatékkal élő gyerekek és fiatalok fejlesztésével, oktatásával foglalkozó Orbán Alapítvány partnereivel, a mozgássérültek, valamint a gyengénlátók szervezeteivel, a Gyulafehérvári Caritas-szal és a Pro Down Alapítvánnyal együtt egész napos programmal jelentkezett tegnap a világnap tiszteletére.
Délelőtt a Bocskai István Közösségi Házban szemléletformáló program zajlott, amelyen közel 300 tanuló vett részt. Csoportosan érkeztek a hangulatos foglalkozásra, ahol a szervezők 10-féle ún. szigetet alakítottak ki, ahol többek között a kerekes székkel, segítő bottal, mankóval való közlekedést próbálhatták ki speciális akadálypályán, a gyengénlátók, a siketek mindennapjaiba nyerhettek betekintést érdekes gyakorlatokon át, megtapasztalhatták az alkotás örömét végtagok nélkül, ismerkedhettek a jelbeszéddel, a Braille-írással.
Bokor Péter Tímea, az Orbán Alapítvány gyógypedagógusa mutatta be a szigeteket, közben arról beszélt, hogy mennyivel könnyebb elfogadóvá válni, ha belelátunk a fogyatékkal élők hétköznapjaiba. A kisebb-nagyobb diákok nyitottan, érdeklődve kapcsolódtak be a programokba.
Kora délután a Tánc Mindenkié címmel a környék alapítványainak gondozásában lévő, fogyatékkal élő fiatalokat várták táncházba. Később Más vagyok? mottóval kerekasztal-beszélgetésre került sor, olyan meghívottakkal, akik fogyatékosságuk ellenére teljes értékű életet élnek vagy éppen fogyatékkal élő gyermeket nevelnek. A beszélgetést Szalay Zsuzsanna pszichológus moderálta.
Asztalos Ágnes
Játék, ami nem játék. Mindennapi valóság is lehet Fotó: Asztalos Ágnes[/caption]
Az ENSZ 1992-ben nyilvánította december 3-át a fogyatékos emberek világnapjává, azért, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, természeti katasztrófa következtében fogyatékossá vált személyek problémáira. A halmozottan fogyatékkal élő gyerekek és fiatalok fejlesztésével, oktatásával foglalkozó Orbán Alapítvány partnereivel, a mozgássérültek, valamint a gyengénlátók szervezeteivel, a Gyulafehérvári Caritas-szal és a Pro Down Alapítvánnyal együtt egész napos programmal jelentkezett tegnap a világnap tiszteletére.
Délelőtt a Bocskai István Közösségi Házban szemléletformáló program zajlott, amelyen közel 300 tanuló vett részt. Csoportosan érkeztek a hangulatos foglalkozásra, ahol a szervezők 10-féle ún. szigetet alakítottak ki, ahol többek között a kerekes székkel, segítő bottal, mankóval való közlekedést próbálhatták ki speciális akadálypályán, a gyengénlátók, a siketek mindennapjaiba nyerhettek betekintést érdekes gyakorlatokon át, megtapasztalhatták az alkotás örömét végtagok nélkül, ismerkedhettek a jelbeszéddel, a Braille-írással.
Bokor Péter Tímea, az Orbán Alapítvány gyógypedagógusa mutatta be a szigeteket, közben arról beszélt, hogy mennyivel könnyebb elfogadóvá válni, ha belelátunk a fogyatékkal élők hétköznapjaiba. A kisebb-nagyobb diákok nyitottan, érdeklődve kapcsolódtak be a programokba.
Kora délután a Tánc Mindenkié címmel a környék alapítványainak gondozásában lévő, fogyatékkal élő fiatalokat várták táncházba. Később Más vagyok? mottóval kerekasztal-beszélgetésre került sor, olyan meghívottakkal, akik fogyatékosságuk ellenére teljes értékű életet élnek vagy éppen fogyatékkal élő gyermeket nevelnek. A beszélgetést Szalay Zsuzsanna pszichológus moderálta.
Asztalos Ágnes
