Székelykeresztúr vidékének növényzeti öröksége címmel jelent meg Kovács J. Attila főiskolai tanár könyve a baróti Tortoma Könyvkiadónál. A 480 oldalas, 236 színes, növényeket, tájakat és vidékeket bemutató fényképet, 8 térképet, román és angol nyelvű összefoglalót, magyar és román helynévjegyzéket tartalmazó kiadványt a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem ny. egyetemi adjunktusa, Péter H. Mária ismerteti. Nemrég jelent meg Kovács J. Attila professor emeritus, főiskolai tanár könyve, aki bár Marosvásárhelyen született 1944-ben, de tősgyökeres székelykeresztúrinak vallja magát. 1991 őszétől Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola (majd Nyugat-magyarországi Egyetem) Természettudományi Intézet Növénytani Tanszékére került, ahol kezdetben mint docens, majd 1993-tól mint főiskolai tanár nyugdíjazásáig működött. A szerző munkásságának megbecsülését jelzi, hogy 2010-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel tüntették ki. Magyarországon él, de szülőföldjéhez mindig ragaszkodó volt és gyakran hol egymagában, hol tanítványaival bejárta Székelyföldet, megfigyelte a táj növényzetét, növényeket gyűjtött, jegyzetelt, majd adatait feldolgozta. Ezek eredményét számos tudományos dolgozat formájában közölte, majd most 2019-ben egy értékes könyvben közreadta a baróti Tortoma Kiadónál. Ez a könyv Székelykeresztúr vidékének növényvilágával foglalkozik, többek között jelzi az egyes növények és növénytársulások magyar és latin nevét, találhatósági helyét. A könyv nemcsak a szakemberek részére íródott, hanem a természetet megfigyelő, a növényvilágot értékelő és szerető emberek számára is, akik szívesen vállalkoznak kisebb-nagyobb gyalogtúrákra, hogy megismerjék Székelyföldnek ezt a részét. A könyv e vidék gazdag növényvilágában a könnyebb tájékozódást szolgálja, rendkívül gazdagon illusztrált képanyaggal. A több mint 220 színes növénykép és tájkép, valamint a települések elhelyezkedését ábrázoló színes térképek hozzájárulnak az olvasó tájékoztatásához, de emelik a könyv értékét is. A következőkben röviden bemutatom a könyv tartalmát és részletesen foglalkozom az egyes fejezetek anyagával. Megjegyzem, hogy a könyv előszavát Pócs Tamás akadémikus írta, akinek családi gyökerei Székelyföldön vannak, és 1995-től pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2000-től rendes tagja. Az általa írt elismerő és értékelő szavakat idézem: „A könyv különleges értékének tartom, hogy az mind az érdeklődő nagyközönség, mind a szakmában jártas botanikus-ökológus számára szakszerűen, közérthető nyelven foglalja össze mondanivalóját, ezzel valóságos útikönyvet adva az oda látogató és a tájat megismerni vágyó természetjárók, turisták, diákok, de helybeli lakosok, gazdálkodók kezébe is.” A könyv nyolc nagy fejezetből áll. Az első fejezet címe Bevezetés, amelyben a szerző bemutatja Erdély és e vidék neves kutatóit már a 18. századtól kezdve. Így hivatkozik Benkő József, Orbán Balázs úttörő munkáira, majd a saját maga és munkatársai által a közelmúltban végzett számos megfigyeléseit tartalmazó közleményekre is. A második fejezetben a vidék természeti viszonyainak, földrajzi, földtani, talaj- és éghajlati tényezőin kívül kitér a gazdag vegetáció részletes bemutatására is. A Történeti áttekintés címet viselő harmadik fejezet alapját a tájra vonatkozó botanikai irodalom, a tájtörténet, az egyes települések, falvak törvényei, azok határainak használata képezi. Ezeken kívül sok helyismereti adatot is tartalmaz. A negyedik fejezet Székelykeresztúr vidékének botanikai értékét taglalja, bemutatva a ritka, a veszélyeztetett növényfajok és az inváziós fajok előfordulását, végül a vegetáció sajátos értékeit, valamint a növényzet változásait is, ami akár területek felhagyásával vagy beépítésével van összefüggésben, esetleg az inváziós fajok gyors elterjedésével. Ennek a fejezetnek a bőséges adathalmaza a szerző kiváló tájékozódását és felkészültségét bizonyítja. Az ötödik fejezet Székely­keresztúr vidékének növényzetét mutatja be, felosztva 5 tájegységre, melyek több települést foglalnak magukban. Így Gagymente 7, Etéd vidéke 4, Solymosok 5, a Nagy-Küküllőmente 7 és az Alsó- és Középső-Nyikómente 12 településsel szerepel. Minden esetben fel vannak sorolva a különböző típusú vegetációk (a fás, a lágyszárú, a ruderális élőhelyek növényzete), és ezeken kívül kiemeli az itt található növényvilág sajátos értékeit. Az egyes tájegységeket bemutató alfejezetet gazdag és színes képanyag követi. Végül felsorolja az egyes településekből kiinduló természetjáró gyalogtúrákat, térképeken jelezve a patakokat, utakat, erdőket, fontosabb dűlőket és a domborzati magasságokat is. Ez a rész az érdeklődő kirándulókat is segíti az útvonaluk megválasztásában. A hatodik fejezet főcíme Ember és környezete. A könyvnek ez a része a gyógy-, a dísz-, a szántóföldi, a konyhakerti, a gyümölcstermő és a gyomnövények felsorolását tartalmazza, valamint az ehető vadon előforduló növényeket, a fontosabb mézelő növényeket, de a mérgező növényekre is felhívja a figyelmet. Minden esetben jelzi a növények hivatalos elnevezésein kívül a magyar nyelvű népi neveket is, ami a terepen való helyes és megfelelő azonosításukat segíti elő. A hetedik fejezet címe A növénytársulások cönológiai besorolása. Az itt közölt anyag a szerző kiváló szakmai tudásának köszönhetően az egyes növények egymás melletti előfordulását, találhatóságát bizonyítja. A nyolcadik fejezet a könyv anyagának összeállításakor a felhasznált szakirodalom bemutatását tartalmazza, de nemcsak Székelykeresztúr vidéke növényvilágának tanulmányozásával kapcsolatban, hanem a régi időktől kezdve a legújabb közlemények megjelenéséig. Végül román és angol nyelvű összefoglalók, magyar–román és román–magyar növénynevek, valamit a helynevek, dűlők mutatója zárja a könyvet. A fenti értékelésekkel minden érdeklődőnek ajánlom Kovács J. Attila nyáron megjelent könyvét.